Azt, hogy az emberek olyankor betegszenek meg, amikor éppen kikapcsolódnak, már évek óta figyelik a pszichológusok. „Egyértelmű trendről van szó, mely úgy tíz éve tart”, magyarázza Andreas Soljan düsseldorfi pszichoterapeuta. Tartós stressz során a test alkalmazkodik az adott életfeltételekhez, azaz folyamatosan energiát termel. Ennek eredménye lehet a magasabb vérnyomás és a megnövekedett nyugalmi pulzus. A máj, a gyomor és a belek is megszenvedik a tartós leterheltséget. Úgy el vagyunk azonban foglalva, hogy csak egy két hetes szabadság alatt vesszük észre, milyen rosszul is vagyunk, állítja a szakember.

A holland tudósok, akik elnevezték ezt a jelenséget, megállapították, hogy a „szabadság-betegség” elsősorban azokat az embereket érinti, akiknek nagyon komolyan veszik a munkafeladataikat és a felelősséget. A pszichológusok szerint a „szabadidő-betegségért” a mozgáshiány és a nagymérvű médiafogyasztás is felelős. „Az embereknek újra több gondot kell fordítaniuk arra, hogy a testük is lazíthasson”, vélekedik a pszichoterapueuta. Természetesen elemezni kellene, mi az, ami valóban jót tesz az embernek. Ne csak a tévét nézzük, keressünk más kikapcsolódási módot is. Vegyünk egy relaxáló fürdőt, igyunk egy teát vagy terítsük meg hétköznapi is csinosan a reggelizőasztalt.

Soljan szerint a „szabadság-betegség” jelensége kialakulása komoly teher: Ha nem törjük meg a folyamatot, a legrosszabb esetben akár pszichoszomatikus megbetegedésekhez is vezethet. És amit senki nem kíván magának: Előfordulhat, hogy odáig fajul a dolog, hogy már félni kezdünk a szabadnapoktól, mert várható, hogy megint betegek leszünk.

(Forrás: Mit der Ruhe kommt der Schnupfen, németből fordította: Harrach Orsolya)