Daniele Piomelli, a Kalifornia Egyetem kutatója kollégáival felfedezte, hogy amikor a kísérleti állatok (patkányok) valami zsírosat ettek, a felső bélszakasz sejtjei elkezdtek endokannabinoidokat termelni. Sem a cukrok, sem a fehérjék nem váltották ki ezt a hatást.

A folyamat már a nyelven elkezdődik. Az élelemben levő zsírok egy jelet generálnak, amely először az agyba fut be, aztán a vaguson (bolygóidegen) át a belekbe. A belekben a jel endokannabinoidok termelését serkenti, ami újabb jelzést indít el, és így vezet a zsíros étel habzsolásához – mondja Piomelli. Valószínűleg, az éhségérzetet-jóllakottságérzetet befolyásoló emésztőanyagaink késztetnek falánkságra.

„Az első eset, hogy sikerült kimutatni: a bélben levő endokannabinoid jelút fontos szerepet játszik a zsír-felvétel szabályozásában” – fűzte hozzá Louise Turner Arnold professzor, az idegtudományi tanszék vezetője.

Evolúciós szempontból teljesen érthető a zsír iránti mohó vágy, mert a zsír nem fordul elő bőségesen a természetben, viszont létkérdés a jelenléte a sejtműködés helyessége érdekében. Csakhogy a modern emberi társadalmakban bőségesen rendelkezésre áll a zsír, viszont a velünk született késztetés, hogy zsíros ételt együnk, elhízáshoz, cukorbetegséghez, rákhoz vezet.

A kutatási eredmények talán lehetővé teszik, hogy kifejlesszenek egy, az endokannabinoid aktivitást gátló szert. Mivel ennek a gyógyszernek nem volna szükséges az agyba jutnia, nem okozna olyan mellékhatásokat – szorongást és depressziót –, amelyek az agyi endokannabinoid-jelút gátlását kísérik.

(Forrás: Független.hu)