A Nature oldalain megjelent tanulmány során az Albert Einstein Orvosi Kar munkatársai felfedték, hogy az agy hipotalamusz nevű területén aktiválódnak a káliumcsatornák, ami a májat célzó jelátviteli útvonalon keresztül befolyásolja a cukorképződést.

Mivel magasabb rendű állatokban nem sikerült ilyen világosan vázolni a jelenséget, Meredith Hawkins professzor és munkatársai céljukul az ellentmondás feloldását tűzték ki. Vizsgálatok során tíz egészséges (nem cukorbeteg) egyénnek a diazoxid nevű szert adták, melyről ismert, hogy az agy káliumcsatornáit aktiválja. A kísérlet során a vércukorszintet befolyásoló, hasnyálmirigy eredetű hormonok szintjét folyamatosan mérték, ezzel igazolva, hogy a kapott hatás csak központi idegrendszeri eredetű lehet. A tudósok megállapították, hogy az anyag adása után a máj jóval kevesebb cukrot állított elő, mint azt megelőzően. A diazoxid patkánykísérletekben is hasonló hatásúnak bizonyult, sőt közvetlenül az agyba juttatott specifikus káliumcsatorna-gátló szerrel ki lehetett védeni a diazoxid hatását.

A kísérlet megerősítette, hogy az agy a máj befolyásolásán keresztül szabályozza a vércukorszintet. Az eredmények újfajta megközelítést jelenthetnek a cukorbetegség gyógyszeres terápiájában.