A passzív dohányzásnál is rosszabb a harmadlagos dohányfüst
Amerikai kutatók kimutatták, hogy a másodlagos dohányfüstben lévő 4000 vegyület közül sok még jóval a cigaretta elnyomása után is megmarad a zárt terekben. Ezek az anyagok a beltéri légszennyező anyagokkal, például az ózonnal és a salétromsavval kölcsönhatásba lépve teljesen új vegyületeket alkotnak, amelyek között rákkeltő anyagok is lehetnek.
A harmadlagos dohányfüstben lévő nitrózaminok szinte minden felületen megmaradnak, köztük a gyermekjátékokon és más olyan tárgyakon, melyeket a kisgyermekek a szájukba vesznek. A vegyület az emberi DNS-hez kötődik, kontrollálatlan sejtnövekedést és rákos daganatok kialakulását okozva.
Dr. Bo Hang, a Lawrence Berkeley National Laboratory kutatója az Amerikai Kémikusok Társaságának dallasi konferenciáján elmondta, hogy a beltéri dohányzás tiltására a legjobb indok a harmadlagos dohányfüst káros hatása, ami a legjelentősebb egészségügyi kockázatot jelenti a csecsemőkre és a kisgyermekekre nézve. Mászás közben a kisgyermekek a szájukba veszik a kezüket és a játékokat, és megérintik, lenyelik vagy belélegzik a harmadlagos dohányfüstből származó vegyületeket. Kis méretük és fejlődésük korai szakasza miatt ők sokkal sérülékenyebbek a környezeti ártalmakkal szemben, mint a felnőttek.
Bár sok nyilvános helyen már betiltották a dohányzást, Dr. Hang szerint még mindig dohányoznak a bérlakások és magánházak többségében, ezért a dohányzás továbbra is súlyos közegészségügyi problémát jelent. A harmadlagos dohányfüst maradványaitól úgy lehet a leghatékonyabban megszabadulni, hogy lecseréljük a kanapét és a szőnyegeket, és átfestjük a falakat. A bútorzat lecserélése azonban meglehetősen költséges, így azt alapos porszívózás, a szövetek, függönyök és ágyneműk rendszeres mosása is segítséget jelenthet.
