A vashiány a leggyakoribb hiánybetegség világszerte, az emberiség mintegy 30%-a, vagyis 2 milliárd ember érintett. A kockázati csoportba mindenekelőtt a nők tartoznak, de mindazokat veszélyezteti, akik elhagyják az étrendjükből a hús-és haltermékeket. Mivel naponta átlagosan 1-2 mg vasat veszítünk, ezt a mennyiséget a táplálékbevitellel kell pótolni.

A vas nélkülözhetetlen nyomelem, amelyet a szervezet maga nem tud előállítani. Mindenekelőtt a vörösvértestek, a hemoglobin képzéséhez fontos, és ezzel az oxigénszállításban játszik szerepet, ám fontos építőeleme a sejteknek és enzimeknek is. A táplálékkal bevitt vas fedezi a normál igényeket. Ha ez az igény megnő, pl. a terhesség alatt, vagy erős rendszeres vérzés esetén, vashiány léphet fel.

A vashiány tünetei

A szervezet egy bizonyos ideig kompenzálja a vashiányt, ennek ellenére már a kezdeti szakaszban is jelentkeznek bizonyos tünetek, mint a töredezett haj és köröm, száraz bőr, repedt szájszöglet, nyálkahártya-elváltozások a szájban és a nyelőcsőben, valamint nyelvégés.

Ha az oxigénszállító vörösvérsejtek száma is csökken, romlik a sejtek oxigénellátása. Ha a szervezetben hosszabb időn át kevesebb vas van, vérszegénység léphet fel e tünetekkel: állandó fáradtság, csökkent fizikai teljesítmény, koncentrációgyengeség, sápadtság, szédülés és fejfájás, a kéz és láb viszketése. A szervezet hajlamosabbá válik betegségekre.

Hogyan pótoljuk?

• 3- 4-szer hetente sovány hús fogyasztása.
• Teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek, mint lencse, vagy fehér bab elegendő vasat szállítanak.
• C-vitaminban gazdag zöldségek fogyasztása, mint pl. a paprika, kelbimbó, savanyú káposzta, egy pohár narancslé az ebédhez.
• A vastartalmú ételekhez el kell kerülni a kávét, teát és a tejet.

Nők, gyermekek idősek

A nőknek 50%-kal nagyobb vasigényük, mint a férfiaknak: az erősen menstruáló fiatal nők mutatnak vashiányos tüneteket, terhesség alatt a vasigény még nagyobb, különösen a terhesség 2. és 3 harmadában. A szülőképes nők csaknem 50%-a vashiányos.

Az újszülött születésekor megkapja az anya vastartalékénak mintegy negyedét, ami kb. 4 hónapos koráig elegendő. Ezen kívül az anyatejjel is kap vasat, bár ezt csak mintegy 50%-ban tudja felhasználni. Legkésőbb 6 hónapos kortól vasban gazdag táplálékkal kell etetni, erre alkalmasak a zöldfőzelékek, kis húsadagok és a vörös gyümölcslevek. A kisebb gyerekeknél a vashiányos vérszegénység azzal a veszéllyel jár, hogy az intelligencia fejlődése és az agyi érés károsodik.

Az idős embereknek csökken az étvágyuk, az élelmiszer-bevitel ennek megfelelően csökken és gyakran egyoldalú. A vashiány további okai a gyomor-béltraktus zavarai, vagy a gyógyszerek mellékhatásai.

Betegek, vegetáriánusok

Baleset, sérülés következtében, vagy gyomor-bélfekélyek miatt bekövetkezett erős vérveszteség, valamint kortizon-tartalmú gyógyszerek okozhatják, hogy sok vas távozik a szervezetből. A vesebetegségben, cisztás fibrózisban, vagy gyomor-bélbetegségben szenvedőknek gyakran túl kevés vas van a vérükben.

A túl kevés hús evése veszélyezteti egészségünket: a zöldség, teljes kiőrlésű gabona és a gyümölcs egészséges, de nem adnak elegendő vasat. A vegetáriánusoknak ezért ügyelniük kell arra, hogy a növényi vasszállítókat kombinálják C-vitaminnal, ez növeli a vasfelvételt a növényi anyagokból. Vaskiegészítő kúra is ajánlott évente kétszer.

(Németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről