Valóban megszabadíthat a felesleges kilóktól vagy épp a narancsbőrtől egy masszázskúra? Segíthet-e az izmok gyúrása, simítása abban, hogy  elengedjük a múltban gyökeredző félelmeket, sérelmeket? Mi a masszázs-hirdetések ígéretei mögött rejlő igazság?

A masszázs fiziológiai hátterének meglehetősen nagy a szakirodalma, és aki a maga számára megfelelő technikát keresi, látszólag nincs könnyű helyzetben. A közfürdők futószalag szerű szolgáltatásaitól kezdve, a hóna alatt összehajtható asztallal házhoz érkező masszőrön át a day spak keleties hangulatú luxusáig terjedően óriási a választék.

Gúzsba kötve

A szakember szerint a döntés mégsem olyan nehéz, sőt, nem is annyira a módszeren van a hangsúly, mint azt hinnénk. A technikán túl a masszázs bizalmi műfaj, mely az emberi érintésről, az átadásról és a befogadásról szól. Ennek a folyamatnak a működőképessége teremt alapot ahhoz, hogy a masszázs elérje célját: ha akarunk, fogyjunk, elengedjük múltunk fájdalmas emlékeit, vagy épp csak felfrissüljünk egy nehéz nap után.

„Ha csak az adott problémára koncentrál a kezelés, mondjuk egy bizonyos terület izomgörcsének feloldására – mondja Sulyok Róbert gyógymasszőr – az eredmény nem lesz tartós, az első rossz mozdulat, az első feszültség újra létrehozza a blokkot. Bármi is a kitűzött cél, mindig a szervezet egyensúlyi állapotának visszaállítására kell törekedni.”

„Amikor az embert trauma, stressz éri, az izmok, melyek rostos szerkezetűek, összerándulnak, amitől szó szerint gúzsba kötve érezzük magunkat. Fokozatosan lassulni kezd a mozgásunk, csökken a dinamikánk, változik a légzésünk, ettől lelassul az egész szervezetünk. Másképp kezdünk enni is – vagy jelentőségét veszti, mi kerül elénk, vagy épp jutalmazó jelleggel tömjük magunkat” – teszi hozzá Sulyok Róbert.

Kelet kontra nyugat

A masszázstechnikákat két nagy csoportra oszthatjuk: nálunk sokáig a nyugati stílus volt az elterjedtebb. Ezek közül az egyik legismertebb a dinamikus és meglehetősen mechanikus svédmasszázs, de ide tartozik a hagyományos gyógymasszázs is. A nyugati technika a szervezet mozgató apparátusára – izmok, inak, csontok, ízületek – koncentrál.

Az elmúlt két évtizedben azonban egyre elterjedtebbé vált a keleti stílus is – az ayurvédikus masszázstól a kínai akupresszúrás technikáig. Ez a szemlélet gyökeresen más: a mozgásszervi problémákat inkább tünetként fogja fel, és a szervezet egészét, annak energiaáramlását harmonizálja, ezzel visszahatva a lelki egészségre is.

Nem időre megy

A két irányvonalnak akadnak persze közös pontjai, például mindkét szemlélet célul tűzi ki a test keringési rendszerének helyreállítását és az izomfeszültségek oldását. De vajon mi alapján döntheti el az ember, melyik a számára legmegfelelőbb technika? „Hogy a vendégnek mire van szüksége, folytonosan változik” – hangsúlyozza Sulyok Róbert, aki gyógymasszőrként kezdte a pályát, és az évek során számos technikát elsajátított, az akupresszúrás módszert például Kínában tanulta.

„A jó masszőr gyorsan felméri, hogy épp milyen állapotban van páciense, eszerint változtatja az intenzitást és az alkalmazott módszereket. – fűzi hozzá – Sokan választanak az alapján, milyen hosszú időtartamú kezelést kapnak. Pedig egy félórás masszázs is lehet olyan intenzív, hogy a hosszabb beavatkozás már inkább ártana, és egy kétórás kezelés is lehet viszonylag hatástalan, ha nem az egyénre szabott. Nem csak a fizikai, hanem a lelki állapot is befolyásolja, hogyan viseli az illető az érintést, a mozgatást, és milyen blokkokat szabad vagy kell oldani benne.”

A technika tehát változhat, attól függően, mi a cél. De mi a helyzet azokkal a módszerekkel melyek többet ígérnek a fizikai közérzet javulásánál? Van-e tudományos alapja annak az állításnak, hogy a masszázs szervi problémáinkra is jó hatással lehet?

A testen át a lélekhez

Head és Mackenzie nevéhez fűződik az az 1898-as felfedezés, mely szerint az idegreflektorikus összefüggésekre visszavezethetően a belső szervek megbetegedéseinél a bőrfelület bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. 1917-ben Mackenzie azt is bebizonyította, hogy a megbetegedett belső szervekhez tartozó rész izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Ezt az ismeretet kezdetben diagnosztizáláshoz használták, ám idővel kiderült, hogy a hatás fordított irányban is működik, a zónák ingerlése hat a belső szervekre, így a manuális beavatkozás terápiás célokra is felhasználható.

Ha a fizikai törvényszerűségeken túl a lelki hatást is vizsgáljuk, nem kétséges: az érintés alapvető szükségletünk. Születésünktől fogva meghatározó élményünk, biztonságérzetet, örömöt, megerősítést, életerőt ad, ahogyan a hiánya zárkózottságot, sebezhetőséget, akár depressziót is okozhat. Hogy élete során valaki mennyire lesz képes érzelmei kimutatására, mások érzelmeinek befogadására nagyban függ attól, milyen hatások érték ezen a téren gyermekkorában. A masszázs segíthet enyhíteni a hiányt, amely érzelmi defektushoz vezethet, ehhez azonban fontos, hogy megkeressük azt a terapeutát, akinek felkészültségén túl a személyisége is bizalmat ébreszt bennünk.

A masszázsszolgáltatások közül jelenleg az egyik legnépszerűbb fajta a fogyasztó masszázs. „Ez ugyan speciális gyúrómozdulatokkal jár, hiszen szükség van a zsírdepók megbontására, amitől a szövetekben felhalmozódott méreganyagok is kiürülhetnek a nyirok utakon keresztül – mondja Sulyok Róbert, aki Magyarországon az elsők közt alkotta meg és alkalmazta saját módszerét –, de az alap ebben az esetben is a hízást kiváltó zavar megszüntetése. Hiszen ha nem sikerül elérni, hogy az illető étkezési szokásai a szervezet valós szükségleteihez igazodjanak, a siker elmarad, vagy csak rövidtávon érvényesül. A masszázsnak fel kell oldania azt a múltbeli stresszhelyzetet, ami a rossz táplálkozási szokásokat kiváltotta. A fogások ugyan változhatnak, de ezen az elven kezelhető minden olyan trauma, lelki gát, amely megakadályozza, hogy az ember sikerrel oldja meg a nehézségeket. Az eltemetett problémák, az elakadások idővel fizikai betegségekhez vezetnek, de ez visszafelé is igaz: a feloldott feszültségek elősegítik a gyógyulást.”

(Forrás: A hiányzó érintés: masszázzsal elvesztett kilók, feloldott traumák)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről