A rosszindulatú daganatokban leginkább csak az a közös, hogy a gyógyulás esélye annál nagyobb, minél korábban felismerjük a bajt. A betegség persze egyedi és sok tényezőtől függ, de csökkenthetjük a rák kockázatát, ha kiiktatjuk a káros tényezőket, de legalább ennyire fontos, hogy figyeljük a testünket, észrevegyük és vegyük komolyan a korai jeleket.

Bizonyos rákbetegségek genetikailag meghatározottak és öröklődnek, mások gyakran alakulnak ki bizonyos betegségek következtében, nagy részük külső hatásoktól függ. Úgy becsülik, hogy a rákmegbetegedések akár negyede elkerülhető lenne, ha a káros környezeti feltételeket ki lehetne iktatni. A leggyakoribb kockázati tényezők az alábbiak:

• dohányzás (tüdőráknál)
• túlzott alkoholfogyasztás (májrák, torokrák, száj- és gégerák)
• egészségtelen táplálkozás, túlsúly (pl. bélrák)
• túl erős, védelem nélküli napbesugárzás (bőrrák)
• nem elégséges biztonsági intézkedések a munkahelyen (kémiai anyagokkal, sugárzással kapcsolatos pl. hólyag- és veserák, tüdőrák)
• bizonyos gyógyszerek hosszú időn át történő szedése (pl. vérrák, májrák)
• bizonyos vírusbetegségek (pl. vírusos hepatitisz a májrák veszélyével, AIDS limfóma-veszéllyel)

Segítség a korai felismeréshez

Minél előbb felismerik a rosszindulatú elváltozásokat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kezelni tudják, vagy meg is gyógyíthatják. Ezért ajánlják a megelőző szűréseket. Ezek mellett fontos, hogy mindenki testének minden részét rendszeresen ellenőrizze. Még a kis változásokat, enyhe panaszokat is komolyan kell venni.

Ha az alábbi figyelmeztető jeleket észleljük, ne halogassuk az orvos felkeresését:

• fájdalmas vagy nem fájdalmas, látható vagy tapintható csomó, keményedés, duzzanat különösen a nyakon, a mellkason és a heréken, de minden más területen is
• megmagyarázhatatlan súlycsökkenés, étvágytalanság
• megmagyarázhatatlan fájdalom
• levertség, fáradtság, teljesítménycsökkenés hosszabb időn át
• láz, izzadás (különösen éjjelente)
• tartós köhögés, hosszabb ideig fennálló rekedtség
• nyelési nehézségek
• panaszok vizelés közben vagy az ejakulációnál
• vérzés a szájból, orrból, belekből, húgycsőből
• változások székletürítéskor, hosszan tartó emésztési problémák, például hasi fájdalom, hányás, böfögés, gyomorégés, teltség- vagy undorérzet
• bőrelváltozások, tartós viszketés, nehezen gyógyuló sebek
• újonnan fellépő, hosszabb ideig tartó fejfájás vagy váratlan látászavar
• bénulások, görcsrohamok, beszédzavar, személyiségváltozás

Vizsgálatok, szűrések

Sok rákmegbetegedés csak előrehaladott stádiumban észrevehető. Ezért fontosak a rákszűrő programok.

Nőknek:

• 20 éves kortól: nőgyógyászati vizsgálatok (ellenőrzés tapintással), a belső és a külső nemi szervek vizsgálata
• 30 éves kortól: a mellek és a hónaljak megtapogatása
• 50-69 életkorban: minden két évben mammográfia

Férfiaknak:

• 45 éves kortól: prosztata, külső nemi szervek, nyirokcsomók vizsgálata

Nőknek és férfiaknak:

• 45 éves kortól: bőrvizsgálat
• 50 éves kortól: a vastagbél tapintásos vizsgálata, rejtett vér ellenőrzése a székletben
• 56 éves kortól: béltükrözés legalább 10 évenként

(Németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről