Táplálkozás a várandósság idején
A kismama fokozottan ügyeljen a tisztaságra, az élelmiszerek tárolására és az ételek elkészítésére. A kismama táplálkozása ugyanis hatással lehet a gyermek egész életére.
Fontos a tisztaság és biztonság
A kismama fokozottan ügyeljen a tisztaságra, az élelmiszerek tárolására és az ételek elkészítésére is. Kerüljük a mosatlan gyümölcsöt, zöldséget. Az olyan káros baktériumok, mint az E. coli, a szalmonella és a lisztéria elkerülése érdekében ne fogyasszunk nyers vagy félig sült húst, baromfit, halat vagy tojást és két óránál régebbi főtt ételt. Ide sorolható például a tatárbifsztek, a sushi, a házi majonéz, a kolbász, sonka, szalonna. A sajtokkal is érdemes vigyázni, főleg a penészes fajtákkal, és tanácsos kerülni a lágy és rokfort típusú sajtokat, a camembert-t, a brie-t és a márványsajtot. Előfordulhat ugyanis, hogy lisztériával fertőzöttek, akkor pedig vetélést vagy halva születést okoznak.
Figyeljünk az ásványi anyagokra
Érdemes odafigyelni a sófogyasztásra is, túlzásba esni nem ajánlatos. A szakemberek napi 2-3 g sót a javasolnak, a túl szigorú sómegszorítás viszont a terhesség idején sem szükséges. Hazánk lakosságának 80%-a jódhiányos, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a napi 200 mikrogramm jódszükséglet biztosítására. A magzati vasraktárak a terhesség utolsó 10 hetében telnek meg, ezért ebben az időszakban különösen érdemes figyelni a várandós vasbevitelére. Vegetáriánus várandós nők étrendjében ügyelni kell a fehérje-, vas- és kalciumbevitelre. Közöttük gyakrabban fordul elő B12-vitaminhiányos állapot, illetve vérszegénység. A folyadékfogyasztás korlátozása terhességben nem indokolt. Javasolt minél több, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag zöldség és gyümölcsleve, esetleg tejet fogyasztani.
A magzat teljes életére hatással lehet a menü
Az anya megfelelő táplálkozása azért is fontos, mert a magzat egészségét és különböző betegségekre való hajlamát a születés után is befolyásolja, sőt, a kutatások szerint egész hátralevő életében is. Nem csupán olyan betegségek esetében igaz ez, mint a szív és érrendszeri betegségek, vagy a cukorbetegség, hanem akár a depresszióra is. A NUTRIX nevű európai project célja volt, hogy elemezzék a sejtek korai életszakaszában bekövetkező eseményeket, melyeket a helytelen táplálkozás okozott, és ez alapján következtettek arra, hogyan hat ez az olyan szervekre, mint a szív, máj, hasnyálmirigy, a teljes élet során.
A belga Louvain Katolikus Egyetem partnerei azt vizsgálták, hogy egy csökkentett fehérjetartalmú diéta hogyan hat a hasnyálmirigy sejtjeire. A kutatók célja annak meghatározása volt, hogy a hasnyálmirigy béta sejtjeire, a Langerhans szigetek egyik sejtcsoportjára, melyek az inzulin termelésért és az amylin nevű hormon kiválasztásáért felelősek. Az amylin a szénhidrát anyagcsere szabályozásában játszik fontos szerepet. Egy kísérlet során a terhesség alatt ajánlott 20% helyett csak 8% fehérjét juttattak a kísérleti alanyoknak a leválasztásig. Ennek eredménye minden esetben a béta sejtek számának csökkenése volt. A kísérleteket még tovább folytatják, de az első eredmények is igazolják, mennyire fontos, hogy a kismama odafigyeljen a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásra.
(Forrás: Gyógyszerek, kémiai anyagok a terhességben; A Langerhans szigetek, Alimentazione in gravidanza si fa sentire anche in vecchiaia – olaszból fordította G.Á.)
