Mareike R-nek szklerózis multiplexe van. Nehezére esett a járás, az ízületei merevek voltak. Sok sikertelen kezelés után az akkor 28 éves Fizznél landolt. Fizz képzett gyógyász, de nem fehér orvosi köpennyel és vizsgálóhelyiséggel. Az ő területe a lovarda. Fizz ugyanis terápiás ló. Már Hippokratész is tudta, hogy a lovaglás erőt ad a testnek és erősíti a lelket is. Mareikenél már az első Fizzen „ülés” után oldódott a merevség.

Az állat nem tesz különbséget

A négylábú segítségnek hagyományai vannak. Németországban a kutyák alkalmazását az epilepsziások megnyugtatására már a 19. században dokumentálták. Ma sok területen, sokféle állatot használnak gyógyításra: lámák segítenek a stresszes menedzsereknek a csoportmunka javításában, kutyák varázsolnak mosolyt a demenciában szenvedő betegek arcára, emellett delfinek, szamarak, birkák és tyúkok is tudnak segíteni az embereknek. Ingrid Stephan, a „Szociális tanulás állatokkal” Intézet igazgatója mondja, hogy az állatokra a beteg emberek egészen másként reagálnak, mint az emberi terapeutákra.

„Az állatok ösztönösen megérzik az emberek hangulatát és nincsenek különösebb elvárásaik. Egyfajta jégtörő szerepet játszanak.” Ezen azt érti, hogy az állatoknak mindegy, hogy néz ki az ember, hogy kövér-e vagy sovány, gazdag vagy pénztelen. „Az állatok senkit nem zárnak ki akkor sem, ha az beteg, fogyatékos vagy idős” – egészíti ki dr. Dennis Turner, a zürichi Alkalmazott Állatpszichológiai Intézet vezetője. Éppen ez teszi az állatokat jó együttműködő terapeutákká. „Hozzám jönnek félelmekkel és szorongásokkal teli emberek, de vezető pozícióban lévő nők is, akik saját szerepüket még nem találták meg” – mondja Nele Fiedler okleveles pszichológus, aki három izlandi lovával együtt kezeli pácienseit.

Izomlazító lovak

Az állatok érzékenyek az ember rezdüléseire, visszatükrözik az emberek érzéseit és reagálnak a félelemre, türelmetlenségre, miközben megszüntetik ezeket. Természetesen nem minden állat egyformán alkalmas minden emberhez és minden egyéni egészségügyi problémára. Gyakran dolgoznak lovakkal, hiszen az izomzat lazítása gyakran megnyugtatóan hat a lelki problémákra is. Ráadásul a „terápiajárás” lépései mintegy 100, háromdimenziós rezgésimpulzust adnak át percenként a lovagló beteg medencéjének és a törzsének, amelyekre testének izommunkával kell válaszolnia – előre, hátra, jobbra, balra, fel, le. Egy 20 perces kezelés során mintegy 2000 impulzus éri a beteget, és ezekre nemcsak az izomcsoportok, hanem az idegrendszer is válaszolnak. Ez a mozgás a gyenge izomzatú páciensek számára nagyon megerőltető, ám rendkívül hatékony is: tanulmányok mutatják, hogy a gimnasztika legfeljebb fél napig, ugyanakkor a lovaglás 2 teljes napig hatásos.

Állatterápia az idősek gondozásában

Az állatokkal való kapcsolat, mindegy milyen módon, azt a jóérzést is közvetíti, hogy nem vagyunk egyedül a világban. Agresszív fiataloknál vagy függőségben szenvedő betegeknél szívesen dolgoznak állatokkal, hogy közvetítsék felelősségüket és a mindennapok rendjét. Daan Vermeulen pszichológus ezzel szemben idősek otthonait keresi fel Félix és Rudi nevű mini sertéseivel és maga is mindig lelkesedik a sikerein: fokozza a durva és finom motoros készségeket, valamint az idős emberek önállóságát. Az állatok szeretete háttérbe tolja a testi panaszokat, ezáltal pedig életükben több lesz az öröm, az élmény.

A „kutyások” ritkábban mennek orvoshoz

Az állatterápia élénk visszhangra talált, de a betegpénztár ezt nem fizeti. De sokszor nincs is szükség állatterápiára, mert már az egyszerű kutyatartásnak is nagy előnyei vannak. A kutyatulajdonosok több mint 14 órát mozognak hetente, a kutya nélküli emberek legfeljebb egy-két órát. Nem csoda, hogy a kutyatulajdonosok 18,5%-kal kevesebben mennek orvoshoz, mint mások. Könnyebben is beszélgetésbe elegyednek másokkal, ritkábban panaszkodnak egyedüllétre és fertőzésre. Már a kutya érintése és simogatása is csökkenti a pulzusszámot és a vérnyomást. Aki csak egy negyedórát is együtt játszik a kutyájával, leépíti a kártékony kortizol stresszhormont, és endorfin, azaz boldogsághormon árad szét a szervezetében – mondja Johannes Odendaal, a pretoriai egyetem professzora. Nem véletlen, hogy egyre több orvos állít fel akváriumot a rendelőjének várószobájában. A halak megnyugtatóan hatnak az aggódó páciensekre.

(Németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről