Izzadság-boldogság
Az emberek képesek az izzadságszagukon keresztül közölni másokkal a pozitív érzelmeiket, amikor ugyanis boldogok vagyunk, olyan kémiai összetevőket termel a szervezetünk, melyeket az izzadságunkon keresztül mások is érzékelni tudnak, vagyis a boldogság ugyanúgy „fertőző” lehet, ahogy a mosoly. A negatív érzelmek szintén kiütköznek az izzadságszagunkban.
Noha azzal kapcsolatban már korábban is számos kutatás készült, hogy a negatív érzelmek, például a félelem vagy az undor szintén kiütközik az izzadságszagunkban, ugyanilyen vizsgálatok a pozitív érzelmekkel kapcsolatban eddig nem igazán születtek.
Amint azt a kutatást vezető Gün Semin, a hollandiai Utrecht Egyetem pszichológusa kifejtette, mindez azt jelenti, hogy ha valaki boldog, a belőle párolgó kémia összetevők révén másokra is pozitív hatással tud lenni, vagyis a boldogság ugyanúgy „fertőző” lehet, ahogy a mosoly.
A kutatás során Semin és munkatársai 12 fehér férfitől vettek izzadságmintát, akik közül senki nem dohányzott, nem szedett semmilyen gyógyszert és nem szenvedett semmilyen pszichológiai rendellenességtől. A kísérlet ideje alatt az alanyok nem ihattak alkoholt, nem élhettek szexuális életet, nem fogyaszthattak erős illatú ételeket, illetve megerőltető testmozgást sem végezhettek.
Ezek után különféle érzelmeket kiváltó videoklipeket nézettek velük, majd az izzadságukat laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá. A kísérlet második felében 36 fehér nőt hívtak be, akiket arra kértek, hogy ötperces szünetek közbeiktatásával teszteljék valamennyi izzadságmintát, melyek közül volt, ami félelem, volt, ami boldogság, és volt, ami semleges körülmények hatására keletkezett.
Azért nőket kértek fel erre a feladatra, mert nekik általában jobb a szaglóérzékük, és érzékenyebbek mások érzelmi jelzéseire, mint a férfiak.
Az eredmények azt mutatták, hogy a félelem hatására keletkezett izzadságot szagolva a nők maguk is a félelem jeleit mutatták, és ugyanígy a boldogság hatására keletkezett mintát tesztelve rajtuk is a boldogság jelei látszottak, ami arra utal, hogy az izzadó és az izzadságot érzékelő fél között könnyen kialakul egyfajta viselkedésbeli szinkronizáció.
A szakemberek még további vizsgálatokra készülnek, hogy minél alaposabban körbejárhassák ezt a kérdést, és minél nagyobb rálátást szerezzenek az emberi természet ezen szegmensére.
