Ma sem látunk igazán tisztán, mi állhat Kolonics György rejtélyes szívhalálának hátterében. Tény: egyre több sportoló esik áldozatul, és szinte kizárólag férfiak. Alább két érdekes elméletet ismertetünk, szerzőik: Csáky István szójakutató és prof. dr. Török Szilveszter.

Csáky István, aki korábban az Állatorvos-tudományi Egyetemen folytatott szójakutatásokat, a nagy erőkifejtést, egy-egy apró genetikai hibát, valamint az ételeinkben és a táplálékkiegészítőkben mind nagyobb számban megtalálható szóját tartja bűnösnek. Csáky úgy véli, több mint 20 ezer termék tartalmaz szóját. Benne van például a kenyérben, az olajban, a tejszínben, a tejfölben, a fagylaltban, a párizsiban stb. – igaz, nem koncentrált formában. (A génmódosított szója egyébként napjainkban szinte észrevétlenül kerül be a táplálékláncba, anélkül, hogy a vásárló biztosan tudhatná, vajon GMO-mentes élelmiszert tesz-e az asztalra – a szerk.)

A szójakoncentrátumok jelentik a veszélyt?

Még egy döbbenetes adat, ugyancsak a szójakutatótól: a csecsemő a tápszerével napi 5-6 fogamzásgátló tablettának megfelelő hormonmennyiséget fogyaszt el. (Ha belegondolunk, mit jelenthet mindez a lányok és főleg a fiúk hormonrendszerének kialakulása és későbbi működése szempontjából, akkor nem tűnik túl merésznek a következtetés, hogy az emberiség egyre szélesebb utat nyit a saját kipusztítása felé – a szerk.)
Az utóbbi időben a sportolók között egyre népszerűbbé váltak a doppingszernek nem minősülő, de energiát adó szójafehérje-koncentrátumok és -izolátumok – azok Csáky szerint már komoly veszélyeket rejthetnek magukban.
A Csáky Istvánnal a Magyar Hírlapban a minap közölt beszélgetés szerint minden ilyen tragédia mögött felfedezhető egy apró genetikai hiba, de önmagában véve ettől még Kolonics Györgynek sem kellett volna meghalnia. A kutató határozott véleménye, hogy emellett az ösztrogén hormon felszaporodása és a nagy erőfeszítés okozza a tragédiát.
Egy 1996-os amerikai felmérésben 158, sportolóknál bekövetkezett hirtelen szívhalált vizsgáltak meg. A tragédiák leggyakrabban baseball és rögbi közben jelentkeztek, de voltak jégkorong-, atlétikai és úszásesetek is. Legtöbbször komoly fizikai megterhelés, azaz edzés vagy mérkőzés alatt, illetve közvetlenül utána következett be a tragédia. Okként leggyakrabban szívnagyobbodást találtak. (Európában inkább a focistákkal végez ez a „járvány” – a magyarok közül legutóbb Zavadszky Gábor, előtte Fehér Miklós esett áldozatul –, de érthető a különbség az érintett sportágakban, ha arra gondolunk, hogy Amerikában a futball nem olyan elterjedt és népszerű, mint az öreg kontinensen – a szerk.)

Legtöbbször szívnagyobbodás következik be

Csáky – a közvélekedéssel egyetértésben – úgy gondolja: ha nem mondják meg egyértelműen, hogy egy sportoló miért halt meg, mindenki találgatni kezd. „És persze mindenki elsőnek a doppingszerekre gyanakszik. Éppen ezért, már csak a gyanú megerősítése vagy eloszlatása kedvéért is, érdemes lenne megismerni a tragédiákat megelőző fehérjekoncentrátum-fogyasztási szokásokat. …Egyszerűen nem tudjuk, hogy a tragikus esetekben milyen szerepet játszhattak a szójakoncentrátumok. Forgalmazóik szerint ugyan kedvezőek az egészségre, ám a tragédiák nem ezt mutatják.”
A kutató rámutatott: a szójában lévő hormonok befolyásolják a szívnagyobbodás kialakulását. Állatkísérletek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a nőstényekben lévő nemi hormon a nőstényeket védi, a hímeket viszont nem. Ez azzal magyarázható, hogy „a nőstényekben, és ez természetes, sokkal több a női nemi hormont befogadó molekula, mint a hímekben. A szójahormonok ezekhez hozzákötődnek, és nem engedik hatni a női nemi hormon védőhatását. Mivel a hímekben a befogadó molekulából kevesebb van, így valószínűleg sokkal érzékenyebbek a hiányra.”

A magnéziumhiány következményei

Kolonics György halála kapcsán felidéződött bennem az a beszélgetés is, amelyet csaknem 4 évvel ezelőtt prof. dr. Török Szilveszterrel folytattam a fémterápiáról. Más témák mellett Török professzor szólt a magnéziumról is, amelynek szerepét hosszabb ideig kutatta. Ezt mondta:
„Valamikor sokat foglalkoztam a magnéziummal, Rigó professzorral együtt a magnéziumtartalmú italokat – Viroma, Diviroma – kísérleteztük ki. Ennek a technológiai része az én feladatom volt, Rigó professzor pedig a klinikai vizsgálatokat irányította. Tudni kell, hogy a magnézium valósággal kiveszett a talajból azáltal, hogy az agrotechnikában a természetes alapú trágyázás helyett uralkodóvá vált a kálium-, foszfor- és nitrogénalapú műtrágya. Elromlott a talaj természetes makro-, mikro- és nyomelemállapota. Ez azt jelenti, hogy hiába eszünk sok zöldséget, abban már nem kapjuk meg azt a magnéziummennyiséget, mint régebben. A magnézium nélkülözhetetlen, vagyis esszenciális makroelem. Az orvostudomány úgy véli, hogy kb. napi 300 mg bevitelére van szükség. Szív- és érrendszeri betegségeknél hiány lép fel belőle, ami akár váratlan, előzmények nélküli szívgörcsöt és halált is okozhat. Ez történhetett Fehér Miklós futballistával is Portugáliában. Emellett a magnézium mintegy 400 enzimnek az aktivátora, oldja a simaizomgörcsöket, és még sok más funkciója is van, például elősegíti a csontosodást.
– Lehet, hogy ma gyakorlatilag nem létezik olyan élelmiszer, amelyben benne volna a szükséges mennyiségű magnézium?
– Talán abban a csipkebogyóban, amely márgás hegyoldalakon vadon terem, még benne van. Az egyik legjobb magnéziumforrás éppen a csipkebogyó.”

Fontos a karnitin is

Eddig az interjúrészlet. Talán nem járunk távol az igazságtól, ha úgy véljük, hogy a sok hirtelen szívhalál hátterében több tényező együttes szerepe állhat. Ami pedig a magnéziumot illeti, szerencsére ma már egyre többféle, jó minőségű, magnéziumtartalmú étrend-kiegészítő áll rendelkezésre, sőt olyan is létezik, amelyben a szívműködés szempontjából ugyancsak igen fontos aminosav, az l-karnitin is megtalálható a magnézium mellett.
Akkor tehát, gondolhatnánk, megfelelő ételek és táplálékkiegészítők kiválasztásával elháríthatjuk a magnéziumhiány okozta veszélyeket. Így is van – de csak akkor, ha valóban tudunk róla, hogy kevés van belőle a szervezetünkben. Ehhez azonban kérnünk kell, hogy a rutin vérvizsgálat során a legtöbbször elemzett nátrium-, kálium-, kalcium- és vasszint mellett a magnéziumszintet is mérjék meg a szervezetünkben. Mert lehet, hogy a kezelőorvos erre nem gondol, amikor vérvizsgálatra a laborba irányít bennünket.

(kürti)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről