Lelki szemeinkkel látunk

Talán a legvitatottabb kérdés a látástréningben az a csoda, amit a lelkünk ad a látáshoz. „...jól csak a szívével lát az ember”, mondja Saint-Exupéry kis hercegének a róka. Lelki szemeinkkel látunk, ott kopik meg lassan az éles látás, amit teljesen újra fejleszthetünk.

A szívünkkel, a lelkünkkel látunk, mondták régen, mit sem tudva az agyról. A szem tehát csak egy kapu. Egy információs kapu. A kép feldolgozása, adaptálása a lényeg, amihez nem igen van szükség hibátlan szemgolyóra, szemüvegre. A szemüveg ebben a folyamatban nem segít!

A látás a fejünkben kezd romlani

Tudjuk, hogy a látás csak 10%-ban függ a szemtől és 90%-ban az agytól, tehát csak akkor van igazán probléma, ha valaki világtalanul vagy nagyon rossz szemmel születik, mert a 90%. nem vagy alig tud kifejlődni. Ha később éri a súlyos károsodás vagy lesz szemüveges, olyan hároméves kora után, amikorra kialakultnak tekintjük a látást, egészen más a helyzet. Akkor a maradék látásúnak, a gyengén látónak is nagyon hatásos fegyver kerül a kezébe, amiről nem is igen tud, pedig vagy 100 éve tudhatna.

Annak ellenére működik a dolog, hogy a szemészek ma is úgy gondolják: nincs más lehetőség, mint a 10%-ot javítgatni szemüveggel, lézerkéssel, szemlencse cserével stb. De a látás – általános értelemben – a fejünkben kezd romlani, amitől különböző mértékű alakváltozást szenved a szemgolyó. A szemüveg meg az egyéb orvosi praktikák a szem torzulását igyekeznek helyre pofozni, de ezektől a látás 90% százaléka érintetlen marad. Míg ha egy jóféle látástréninget ajánlanának, akár tökéletesen is működhetne újra minden – kortól és szembetegségtől függetlenül.

Persze azonnal felvetődik a hivatalos kérdések talán legfontosabbika: hogyan láthatnánk élesen, ha szemüveg nélkül vagyunk. A mondat ütős, de logikailag ferde torony. Ha a lelki szemeinkkel látunk, akkor csak a dolog racionális részét oldja meg a szemüveg, a látástréningezőnek pedig kimondottan rontja az esélyeit.

A belső képet mindig élesnek látjuk

Hunyjuk be vagy takarjuk el a szemet. Képzeljük el a látnivalót. Élesnek látjuk a belső képet, pedig nincs ott semmiféle szemüveg, és a szemünk sincs nyitva...

A gyerekek olyan jól látnak fejben, hogy tőlük kellene tanulni. Akkor mi a fenének sírunk a segédeszköz után, mondhatnánk. Persze hogy azért, mert míg gyenge a látás, kell valami, amivel látunk vezetni, a komputeres meg efféle munkákat elvégezni, de komoly eredményeket soha nem fogunk kapni, ha nem tesszük le a mankót. (Érdekes, hogy nincs szemüveges álom. Már 30 éve kérdezem minden betegtől, volt-e olyan álma, amelyben keresi a szemüvegét, mert nem tud lemenni a lépcsőn. Nem, nicht, nyet – egyetlen esetben sem. Szerintem sok orvos is eljutott erre az érdekes következtetésre. Még a legrosszabb szemű vagy alig látó vak sem tud beszámolni olyanról, hogy álmában rémülten keresi a szemüvegét, mert mindjárt kitöri a nyakát. „Álmában mindenki tisztán lát egy kicsit”, mondaná József Attila).

Dr. Bates tanításai alapján azt mondhatjuk, hogy a lelki szemes rágondolás nem elég erős, és akad egy kis gond, ha kinyitjuk a szemünket. Szemüveg nélkül eltűnik az oly tiszta lelki kép, pedig nyitott szemmel is ott kellene maradnia. Valami olyasmiről van szó, mintha két kép volna jelen: az egyik az élesebb emlékkép, a másik a valós, homályos. Kicsit furcsa, de igaz: nyitott szemmel is rá kell gondolni a csukott szemes képre. Tehát nincs itt nyomdahiba, jól érti minden kedves Olvasó! Tudatosan kell a belső tiszta képre gondolni, ha gyakorlunk, a haladóknak pedig amikor csak lehet, míg újra automatikus nem lesz a tiszta látás.

Kitartó gyakorlás nyomán minden esetben javul a szem

Jó 10 éve tapasztalom, hogy minden esetben javul a szem, csak a kitartás hiányzik a tanítványok zöménél. Azt hiszik, a tréning egy tabletta, amely sitty-sutty megoldja a látászavart. Egyre több, de még nagyon kevés azoknak a száma, akik újra jól látnak. A 8-12 éves gyerekeknél, írja dr. Bates, ha a szemüveg viselése helyett látástréningezni kezdenek, akár pár hét alatt teljesen meggyógyulhat a látás.


Ez Magyarországon is működik, akár kancsal, akár rövid-, tompa-, esetleg távollátó a gyerek, sőt akkor is, ha jó szemű. Ez utóbbi sasszemet szeretne, és meg is kapja a módszertől akár a normális látás 3-4-szeresét. Vagy láthatná szabad szemmel a Jupiter bolygóit és a Szaturnusz gyűrűjét, olyan jó memóriája van (!). Mi több, írja a szemdoktor könyvének 103. oldalán, mindjárt a lap tetején – és most a gyengébb idegzetűek kattintsanak át egy másik cikkre –, az egyik iskolás gyerek, aki az éles szemével ilyen jól látott égitesteket, annyira utálta a matekot, hogy azonnal rövidlátó lett, amikor megkérték, ugyan adjon már össze fejben valamit.

Szabályok a gyakorláshoz

Ha gyakorolunk, vigyázni kell néhány szabályra. Behunyjuk, betakarjuk a szemet, rágondolunk a tárgyra pár másodpercig. Nehezebb esetekben akár fél vagy egy percet is megközelíthet ez a vizualizáció, majd egy pillanatra kinézünk az eredeti, még homályos képre. Csak egy kicsit, hogy ne vesszen el a képzelt kép élessége. Ez után behunyjuk a szemünket újra, és így folytatjuk, felváltva, akár jó 10-20 percig.

Beindul egy szellemi, lelki folyamat, és néhány pillanatra élesedni kezd a látás. De figyeljünk arra, hogy mielőtt behomályosodna a kép, már valóban újra csukva legyen a szemünk. Talán egy másodpercig tartjuk nyitva, utána máris csukva kell hogy legyen, hogy hibásan adaptáló szemünk újra felcsípjen egy-egy morzsát a tisztább belső képből. Persze megfordítva is gyakorolni kellene, amit az amerikai szemorvos talán még fontosabbnak tartott. Éles távolságról nézegetjük a betűt, betűket, sorokat stb., behunyjuk a szemet és fejlesztgetjük, erősítgetjük a belső képet. A próbákat ilyenkor egy távolabbi vagy közelebbi, de ugyanolyan teszten végezzük, ahol rosszul látjuk az éles betűk párját. Meglátják, egy-két hét elteltével szépen erősödik mind a lelki, mind a valós látvány. Be-beugranak a kisebb betűk, tisztábban látjuk a házakat, a tetőcserepeket, a horgolást, a színeket, formákat, méreteket, mindent. (Ugye, eszükbe jutott a korábbi cikkeink néhány aranyszabálya: a kép mindig ingázik, mindennek aurája van, nem látni kell a belső képet, hanem csak rágondolni.)

Minél erősebb lesz a képzeletbeli kép, annál stabilabban tudjuk megtartani az egészet nyitott szemmel. Mihelyt az emlékkép olyan tökéletes és erős lesz nyitott szemmel, mint csukottal, a látás tökéletessé válik szemüveg nélkül.

Ki képes jól vizualizálni?

Ilyenkor illene az első kérdéshez hasonló, nagyon logikus következő kérdést megfogalmazni. Hogyan lehet tökéletes emlékképet kialakítani, ha az eredeti homályos szemüveg nélkül? Sehogy, vágja rá a hagyományos logika. Pedig ez egy újabb csapda.

Mi történik, ha Harry Pottert olvasunk? Sosem jártunk Rowling helyszínein, mégis mindent el tudunk képzelni. Nem hogy homályos, hanem semmilyen emlékképünk sincs, mégis minden a helyén van. De akinek rossz a látása, annak – nem is gondolná, de – a belső képe sem lehet igazán éles, míg a szeme rossz. Tehát nem annyira tud vizualizálni, mint hiszi. Bár kívülről tudja a gyerekkori verseket, és pontosan emlékszik mindenre, ami a munkájához kell, betéve tudja a kétezer árucikk árát, ami a boltjában kapható; a paragrafusokat, ami az ügyvédi praxis alapja, mégsem igazi a vizualizálása. Arra emlékszünk jól, amiben gyakorlatunk van, amiben otthon vagyunk – és azokat sokkal jobban is látjuk.


Emlékképeink egyre több részén azonban már nincs mit látni, mert nincs képi alakjuk. Mit is láthatna az ember 2000-féle árucikk árán vagy a paragrafusokon. Ezek csupán problémák, a bal agyféltekét birizgáló adatok, nincs képi tartalmuk, semmi közük az inkább jobb agyféltekés látás tudományához.

Képeket kellene látni, emlékképeket, nemcsak problémákat átlátni. Az emberiségnek „gyárilag” az előbbi kellett a túléléshez egy-két millió évecske óta, de a túlélés titka a problémák kezelése, tehát a civilizáció követelményeinek okán gyengül a látóképességünk. Gondjainkon agyalunk, ha villamosozunk, ha autózunk, ha alszunk, hát még ha tanulni kell – és ez mind elveszi tőlünk az igazi látást.

Tehát a rossz szemű csak azt hiszi, hogy jól tud emlékezni... Hívjunk segítségül egy jó szemű családtagot, barátot, és teszteljük újra a kérdést. Csukjuk be a szemünket, mondjuk a sötét szobában, és képzeljük el, hogy a helyiségben nappali világosság van. Sok rossz szemű kevésbé, a rövidlátó biztosan alig tudja elképzelni, míg a jó szeműnek ez nem gond. Aki élesnek hitte eddig, az is lelombozódik, mert a barát tesztelése jelzi, hogy szemüveges képzelete nem annyira jó. Aztán nézzünk rá egy apróhirdetésre, és képzeljük el behunyt szemmel. Egy olvasó szemüvegesnek ez kihívás, míg a jó szemű nem is érti, mi a probléma.

Csak relaxált állapotban működik

A vizualizáció olyan rossz lehet egy maradék látással élőnél vagy egy 15 dioptriás rövidlátónál, hogy elképesztő, de az illető nem is gondolná, amíg nincs megmérettetés. A tréning és a jól látó partner éppen abban segít, hogy a lelki szemeink előtti sivár képeket helyesen értékeljük, erősítgessük, hogy később akár nyitott szemmel is meg tudjuk tartani a látnivalót egyre többször és egyre teljesebb „fényében”.

Éles belső és külső képet csak akkor kaphatunk, ha teljes a lazítás. Csak relaxált állapotban kezd működni az egészséges látás másik két elengedhetetlen kelléke: a korrekt emlékezés és a helyes felidézés vagy vizualizáció (l. a kapcsolódó cikkeket).

Beláthatjuk, hogy szürke vagy zöld hályog, csőlátás vagy magas dioptria, szemüveg vagy kontaktlencse, idős kor meg genetika ide vagy oda – mindez lelki szemeinket nem befolyásolja. „Csupán” arra kell gondolni minden kisebb és bonyolult szemproblémánál egyaránt, hogy a belső képet lássuk nyitott szemmel, és azonnal beindulnak az egészségesebb látási folyamatok. Az igazi, kemény munkát igénylő látásnevelés, a lelket, a testet és a szemet melengető, építő szemtréning – még azoknál is, akiknél az orvosok befejezték a kezeléseket.

Vén Péter
szemtréner
Tanácsadás

A szerző legközelebb 2008. szeptember 20-án 11-17 óra között tart Szemwellness szombatot Pécsen. További érdeklődés a pécsi eseményről: latastrening.pecs@gmail.com, tel.: (20) 552-6946.
Vén Péter egyéb programjai: Minitréning keddenként Budapesten a Margit-hídnál, 2008. szept. 23., 30., okt. 7., 14., 17-18.30 óra között, tel: (20) 471-5303; Szemwellness szombat Budapesten a IX. kerületben, 2008. okt. 11-én 10-16 óra között; novemberben látástréning Vácon. További információ: info@szemtorna.hu, tel.: (1) 216-1976.

Bejelentkezés

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Hírlevél fel/leiratkozás

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés