Kérem, maga nem normális!

Hogyan lesz egy normális emberi viselkedésből pszichiátriai betegség? Hogyan válik egy vicces kísérlet bizarr valósággá? Akár magunknak is gyárthatunk egy Online Betegség Generátorral szabadon választott pszichiátriai betegséget, de ne lepődjünk meg, ha valóra válik!

A képzett betegség komolyra fordulhat

20100309_crazy_freakA Natural News szerkesztősége nemrég készített egy programot, amellyel bárki – eredetileg normális emberi viselkedésből – pszichiátriai betegséget „gyárthat” magának. A Véletlen Betegség Generátor a pszichiátriai betegségek mintájára fogalmazza meg a viselkedésmintát, megadja a rövidítést, és röviden leírja a „betegséget”. A lényege, hogy teljesen általános, hétköznapi viselkedésekből vagy rossz szokásokból farag komoly betegségnek hangzó kifejezéseket. Például: Kényszeres Orrpiszkáló és Vakarózó (NOV); Állandóan Szembeszegülő és Rendszertelen Beszéd az Emésztési Zavarokról (ÁSRBEZ) stb.

Az így képzett betegségek természetesen fiktívek, soha nem léteztek, csupán a pszichiátriát próbálták kifigurázni, ám utóbb kiderült, hogy a játék komolyra fordult. Egy új pszichiátriai diagnosztikai kézikönyvben felfedeztek néhányat a véletlen generátorral képzett kifejezésekből. A kézikönyvben például olyan betegségek is megtalálhatók, mint: „Minden Gondolata a Szex Körül Forog” – ennek alapján nagyon sok tini vagy felnőtt kerülhetne a zárt osztályra! Egy másik hasonló „betegség” az Ellenszegülő Magatartási Rendellenesség (EMR) –, amely a hatalommal való szembeszegülést betegségként írja le. Aki például nem hisz a védőoltások hatékonyságában és ezért nem oltatja be magát minden ellen…

Ugyanakkor, aki antiszociális, az sem egyszerűen csak antiszociális, hanem „Antiszociális Személyiségzavar”-ban szenved, és gyógyszeres kezelésre szorul. A makrancos szomszéd sem makrancos többé, hanem valamilyen „rendellenességben szenved” és „kezelésre szorul”. A gyermek sem szomorú vagy hisztis többé, hanem Vérmérséklet Szabályozási Rendellenességben szenved – és így tovább. A dühös vagy egyszerűen különc emberekre is számtalan „betegség”-et rá lehetne fogni. A nevetségesen hangzó rendellenességek száma végtelen…

A törvények védik a pszichés zavarokkal küzdőket

 A törvények azonban védik a pszichés zavarokkal küzdő személyeket. Az antiszociális, hepciás ezermestert, akinél az orvos „mentális zavarokat” diagnosztizált és leletet adott róla, esetleg pszichiátriai gondozás alatt áll, nem lehet elbocsátani, mert védett. Ha minden fogyatékosság vagy érzelmi hullámzás – a fizikai fogyatékossághoz hasonlóan – „rendellenességnek” minősül, akkor igazítani kellene a törvényeken. Az amerikai jogalkotás szerint „fogyatékosságnak” minősül minden „szellemi károsodás, amely korlátozza egy személy fontos életfunkcióit”, és ebbe a kategóriába tartozik minden mentális vagy érzelmi betegség is.

Ennek a címkézésnek azonban meglehetősen nagy veszélyei vannak, hiszen gyakran olyan embereket is betegnek bélyegeznek, akik valójában bűnözők, és valóban meg kellene büntetni őket, ám „betegnek” nyilvánítva megúszhatják a börtönt.

 Hiperaktív vagy zseni?

rossz fiúk és jó fiúkMáskor éppen ellenkezőleg, kiváló képességű, már szinte zseni gyerekek esnek áldozatul a címkézésnek, olyanok, akik messze az áltag felett teljesítenek. Elképzelhető, hogy ma a saját korában zsenialitása által kiemelkedő, rendkívül tehetséges Mozartot vagy Einsteint hiperaktívnak bélyegeznék, csak mert nem illeszkednének az átlagos, már-már lebutított gyerekek közé, kitűnnének közülük képességeikkel.

Sajnos, manapság gyakran bélyegeznek – már hazánkban is – kiemelkedő képességű gyerekeket hiperaktívnak, és egyszerűen begyógyszerezik őket, hogy „lehiggadjanak” és engedelmeskedjenek. Úgy, mint az átlagos gyerekek, „beilleszkedjenek” és megfeleljenek a felnőttek, tanárok és a mai társadalom elvárásainak. Ezzel visszahúzzák őket egy átlagos vagy még alacsonyabb szintre, pedig csupán le kellene foglalni őket a saját szintjüknek megfelelő neveléssel, oktatással. Gyakran csak arról van szó, hogy emelt szintű oktatásra, több sportra lenne szükségük, hogy lekössék kíváncsiságukat, kreatív elméjüket. Őket nem „dolgoztatja meg” az átlagnak szánt tananyag, mert ők már megtanulták, ezért nem figyelnek oda az órán, inkább játszanak, elfoglalják magukat. Más esetekben a gyerek egyszerűen nem kap elég figyelmet sem otthon, sem az iskolában, és ezt „rendetlenkedéssel” kompenzálja.

 A pszichiátria saját hitelét rontja

20100309-nem-normalis2 Már hazánkban is sok szülő fordul a médiához – főként női lapokhoz – azzal a panasszal, hogy gyermekét hiperaktívnak, dyslexiásnak stb. bélyegezte a tanárnő. Gyakran sokkal inkább arról van szó, hogy a gyerek egyszerűen nem kap elég figyelmet, mert a pedagógusnak nincs türelme és/vagy ideje a személyre szabott neveléshez, oktatáshoz, és a pedagógust köti az integrált oktatás szabályzata is, noha egyre világosabban megmutatkozik, hogy nem mindenkinek felel meg ez az új módszer. A mai törvények szerint már hazánkban sem lehet kiemelni a tanulókat, így azonban félő, hogy sok tehetség sikkad el még a meglehetősen magas színvonalú magyar oktatás keretén belül is.

Mára már néhány vezető amerikai napilap is megkérdőjelezi a modern pszichiátriai diagnosztika hitelességét. A Wall Street Journal szerint az, aki ma pszichiáterhez fordul, hogy kedélybetegségét kezeltesse, könnyen azon kaphatja magát, hogy ráaggattak valamilyen nem létező betegséget, és kemény drogokkal vetekedő gyógyszereket írnak fel neki, noha egy placebo is tökéletesen elég lenne a kezeléshez. Néhány éve egy ilyen kijelentés legfeljebb magánblogokon vagy reformmagazinok oldalain jelenhetett volna meg. Mára már a mérvadó média pohara is kezd betelni a „betegségiparral” és arra figyelmeztet, hogy fentiekhez hasonló címkék gyártásával a pszichiátria a saját hitelességét rombolja.

(Forrás: The Disease Mongering Engine, Why Psychiatry Needs Therapy, New psychiatric disorders flag normal human behaviors as „diseases”, angolból fordította: G.Á.)