Mennyit tud ön az atombombáról? Szándékosan nem azt kérdeztem, hogy mennyit tud az ionizáló sugárzásokról, mert talán nem ismeri a kifejezést. Elmondom önnek egyszerűen, mit vásárolt legutóbb a kedvenc élelmiszerboltjában, és nem fog hinni a szemének.

Ugye abban egyet tudunk érteni, hogy a legfinomabb a friss alapanyagokból készült étek. Ha egy olyan tyúkból főz levest, amelyik reggel még szaladgált az udvarban, és olyan répát, petrezselymet tesz a fazékba, amit frissen szedett ki a földből, az elkészült levest gyógyszerként tudja felhasználni – és anyáink gyógyszerként is használták évszázadokon át. De említhetném a tor végén felszolgált friss húsból készült káposztát vagy pecsenyét, aminek van egy érdekes tulajdonsága: egy hét múlva már nem lehet azonos ízt előállítani ugyanazon vágásból származó húsból. A különbség igazi okát én sem tudom. Van, aki az alapanyagok és az élet kapcsolatának hatásával magyarázza a dolgot, és mivel az alapanyagok még élnek, amikor étellé alakítjuk őket, ebben lehet is valami igazság.

Annak, hogy ma már egy húslevesnek nincs gyógyító hatása, az igazi oka az alapanyagok kezelése attól kezdve, hogy leszedték, vagy állatok esetén levágták őket. Akár hiszi, akár nem, a boltban ma kapható zöldségek, húsok, fűszerek és a belőlük készített készételek zöme szándékosan gamma-sugárzással kezelten kerül a kereskedelembe, és gyakorlatilag halott anyag.

A burgonya, a vöröshagyma él. Ha az életnek megfelelő körülményeket biztosítunk számukra, kihajtanak. 20-22 fokos hőmérsékleten, elegendően erős fény mellett pár nap alatt csíra jelenik meg rajtuk, és növekedésnek indulnak. Egy szupermarket zöldséges standja éppen ideális a fejlődésükhöz. Egész nap erős fény, kellemes hőmérséklet és halk zene…Jól ismert tény, hogy az állati eredetű élelmiszerek, húsok a betegség okozó, élelmiszerrel terjedő mikroorganizmusok legjelentősebb forrásai. Ráadásul sok olyan mikroorganizmus is él a húson, amely ugyan nem okoz betegséget, viszont életben maradása során a húst használja fel tápanyagként, rontva annak élvezeti értékét. Avatott szem meg tudja mondani, melyik a friss hús és melyik nem az.

A sugárkezelés megöli a csírákat, de az élő sejteket is

Aki vásárol és fogyaszt gyümölcsöt, tudja, hogy mit jelent az utóérés. Mivel a leszedett gyümölcs él, tovább érik a konyhában, és ettől gyakran még a beltartalmi értéke is növekszik. Az utóérés eredményeként nemcsak a cukortartalma növekszik, de a legtöbb vitamin és enzim is ilyenkor jön létre benne.

A radioaktív sugárzás megöl minden élő sejtet. Ez a célja az élelmiszeriparban való felhasználásának. Sok baj van az élő alapanyagokkal, ergo: öljük meg őket! Teller Ede óta büszkék vagyunk a magyar kutatókra, ám azóta az atomhasadást előszeretettel alkalmazzák gyilkolásra és rombolásra. Az élelmiszer-besugárzásban is mi voltunk az elsők Európában, még az 50-es években. Mára ez elterjedt az egész világon, és kevesen emlékeznek rá, hogy egy Vas Károly és egy Török Gábor nevű ember kezdeményezésére indult el az eljárás világhódító útjára. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet 1969-ben felépítette Kőbányán az első, azóta is működő sugárkezelő üzemét, ahol a jobb tárolhatóság és a feldolgozó üzemek elvárásainak megfelelően lelkesen kezdték elölni az összes élő alapanyagot.

A halott zöldség a jó zöldség? Magyarországon több millió kilogramm kezelt vöröshagyma kerül kereskedelmi forgalomba, és több vagonnyi mennyiséget szárítmánynak dolgoznak fel. A burgonya, aminek a tárolás során 10%-a kicsírázna, a sugárzást követően teljesen csíramentes lesz. A sugárkezelt árpából 15%-kal több maláta vonható ki, amiből ezáltal olcsóbban lehet sört készíteni. A lisztek, a búzacsíra és a búzakorpa gyakran szennyeződik rovarokkal, ezeket szintén megöli a sugárzás, és nem tudnak szaporodni a termékben.

Kórokozóktól mentes gyümölcs, fűszer, „szép” hús

A gyümölcsök közül a szamóca, a cseresznye, a meggy tárolhatósági ideje 2-3-szorosára meghosszabbítható megfelelő sugárdózissal. Az alma és a körte eltarthatósága a kalciummal való kombinált sugárkezeléssel „eredményes”. A csiperkegomba besugárzása rendkívül sikeres, mivel a kalap kinyílását és a gombaöregedését meg lehet akadályozni.A fűszerek, fűszerkeverékek és a keményítőtartalmú adalékanyagok mikróbás szennyezettsége általában nagy (1 millió–100 millió/g), ami az élelmiszeripar több ágában problémát okoz. Fűszerpaprika, feketebors, szárítmányok, (úgymint pl. vöröshagymapor, fokhagymapor) esetében is igazolták a sugárkezelés hatásosságát. Hasonló eredménnyel alkalmazható a besugárzás más élelmiszeripari összetevőknél is.

Jól ismert tény, hogy az állati eredetű élelmiszerek a betegségokozó élelmiszerrel terjedő mikroorganizmusok legjelentősebb forrásai. Fagyasztott, csomagolt egész csirke besugárzásával biztosítható a kórokozómentes baromfihús. Az ionizáló energiával történő kezelés egyrészt biztosítja a húsok kórokozó-mentességét, másrészt jelentősen megnöveli a termékek tárolási idejét is: 4-6 napról akár 10-15 napra.

Megéri-e, hogy elpusztítsanak minden élő tápanyagot?

Tudom, hogy többekben felmerül a kérdés, mi a csudát vásároljon egyáltalán az ember vacsorára magának? Ha mesterséges tartósítószereket használ az ipar, az a baj, ha génmanipulációval éri el a kívánt eredményt, az a baj… Bármi, ami megpróbál beavatkozni a természetes élelmiszer-romlási folyamatokba, kisebb-nagyobb mértékben egészségkárosító. Ráadásul egy éttermi étel a fenti három módszert egyszerre tartalmazza.

A probléma az, hogy a hivatalaink, amelyek elvileg ezért jöttek létre, hogy biztosítsák számunkra az egészséges élelmiszereket, nem is tudják, hogy táplálék szempontjából különbség van az élő ételek és a halott ételek között. Lelkesen nyilatkoznak arról, hogy sikerült elpusztítaniuk minden élelmiszer-eredetű betegséget terjesztő kórokozót, miközben mélyen hallgatnak arról, hogy ezzel elpusztították az értékes tápanyagok zömét is. Annak érdekében, hogy pár embert megvédjenek a fertőzésektől, millióktól vonják meg azokat a természetes gyógyhatású összetevőket, amelyek csak az élő alapanyagokban találhatók meg.

A friss, kezeletlen spenót tartalmaz egy csomó olyan fitotápanyagot, ami megakadályozza a rák kialakulását, gyógyítja a szem egyes betegségeit, jó hatással van idegrendszeri zavarokra és ritkítja a szív- és érrendszeri panaszokat. A brokkoli tele van rákellenes hatóanyagokkal, a répa tisztítja a májat, a koriander eltávolítja a nehézfémeket a szervezetből, a zeller rákellenes komponenseiről is ismert, a bogyós gyümölcsök pedig nemcsak a szem egészségét, hanem az immunrendszert is támogatják. A sugárkezelés nem csupán a növények kórokozóinak 99%-át öli el, hanem a fent felsorolt hatásokat is. És ha ezt kiöltük belőlük, joggal mondhatja azt a gyógyszeripar és a szkeptikusok társasága, hogy a természetes gyógymódok hatástalanok…

Weixl-Várhegyi László
mérnök, radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta,
életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta
a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének tagja
Tanácsadás

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről