A mediterrán diéta csökkenti a szívinfarktus és a tüdőrák kockázatát, sőt a szellemi képessé-gek időskori romlásának veszélyét is, és ennek egyik tényezője a paradicsom piros színét adó festékanyag lehet – írja az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata.

A Földközi-tenger körüli országok napsütése érlelte paradicsom piros színét a likopin nevű pigment adja. A legújabb vizsgálatok tanúsága szerint ez a festékanyag segíti a szív erejének és a gondolkodás képességének megtartását a korosodás folyamata közben, és akadályozza bizonyos rosszindulatú daganatok kifejlődését is. Az Európai Unió Lycocard néven ötmillió eurót költ arra a nagyszabású vizsgálatra, mely elsősorban a likopin szívet védő tulajdonságát tanulmányozza 23 országban. A vizsgálat vezetője Volker Bohm, a Jénai Egyetem professzo-ra. Az öt évre tervezett tudományos program tucatnyi témájának első eredményeiről a minap tartottak megbeszélést Franciaországban.

A paradicsom gyulladáscsökkentő is

A tudományos eredmények azt tanúsítják, hogy ha valakinek sok likopin van a vérében, az gátolja az érelmeszesedés lényegét jelentő gyulladásos folyamatot és a pigment erős antioxidáns is, ezáltal a sejtek oxidációját, „rozsdásodását” ugyancsak akadályozza. Ha a ha-tásmódot sikerül pontosabban megismerni, Bohm professzor szerint a következő lépés a likopin kristályszerkezetének átalakítása lesz olyan módon, hogy az emberi szervezetbe törté-nő fölszívódása biztonságos legyen. Ez a készítményt valódi gyógyszerré alakítaná.

Angol kutatók szerint munkacsoportjuk a likopint egy másik, növényi fehérjével kombinálva már alkalmassá tette ilyen jellegű gyógykezelésekre. Azt remélik, hogy ez a szer olyan jelen-tőségű készítmény lesz, mint a koleszterincsökkentő sztatintabletták, amelyeket 20 millió amerikai szed folyamatosan. Amerikai tudósok 124 ezer résztvevő tízévi megfigyelése során elemezték a tápanyagok szerepét a tüdőrák előfordulásában. A legtöbb likopint és alfa-karotin fogyasztó embereket a tüdőrák 20-25 százalékkal ritkábban fenyegette. Egy másik, amerikai munkacsoport azt találta, hogy a mediterrán étrendet lévő, 80 évesnél idősebb emberek között az agyi károsodás 36 százalékkal ritkábban fordul elő, mint a szokásos helyi koszton élők csoportjában. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.

Recept:
Gyulladt testrészre, például körömágyra vágjuk egy kis darab paradicsomot és egy nejlonnal, steril kötszerrel fogjuk oda a sebhez. 1-2 nap alatt szinte teljesen, lehúzza a gyulladást. Napon leégett testrészre vagy rovarcsípésre kenve hűsítő és segíti a bőr regenerálódását vagy „kiszívja” a mérget, gennyet a sebből.

Hazánkban is elérhető, elterjedt növény

Számos magyar, mediterrán és mexikói recept alapja is, nem véletlenül, hiszen őshazája Kö-zép- és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik.

A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott zöldség eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, angol tomato, orosz томат (tomat).

Szerencsére a paradicsom hazánkban is megterem és meglehetősen közkedvelt étel. Hazai források először 1651-ben Pozsonyban említik. Kezdetben dísznövény volt, nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének. Az 1870-es években a duna-keszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők.

A legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon: Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi), Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól), Hatvan és környéke (az 1930-as évektől). Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kisbérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelő-körzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsom-termesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a me-legágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.

A paradicsom nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyá-zást, öntözést és gyomirtást igényel. Piacra termelői karózzák és kötözik, a konzervipar szá-mára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt nagy gondosságot igényel. A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrí-tett, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják.

Sokoldalú és tápláló

Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel. Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más nö-vények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelen-tős mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint. A zöld paradicsom fogyasztása veszélyes, mert mérgező hatású szolanint tartalmaz, ami az érés során elbomlik. Szerencsére a paradicsom nagyon kevés kalóriát is tartalmaz: 10 dkg paradicsom energia tartalma mindössze 22 kcal! Ideális alacsony kalóriatartalmú diétákhoz és cukorbetegek is fogyaszthatják. Hámozva a dié-tás étrendbe is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.

Az érett, piros paradicsomból készíthetünk levest nyersen, főve. Fogyaszthatjuk salátaként, szendvicsekhez kiegészítőként vagy egyszerűen megihatjuk a levét. Készíthetünk belőle sűrű pürét, mártogató szószt vagy tésztaöntetet is csípősen vagy édesen, fűszerezve is vagy sava-nyúságot. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersebben a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így köny-nyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül.

Vega tortilla tekercs kétféle mártással

Hozzávalók:
600 g tufu sajt, kockákra vágva
grill fűszerkeverék (figyeljünk arra, hogy ne legyen benne glutamát)
olaj a sütéshez és a pácoláshoz
6 tortilla lap
Salátához idényzöldségek tetszés szerint
3-4 szem nagyobb paradicsom
2 darab kígyóuborka
póréhagyma vagy vöröshagyma ízlés szerint, karikára szeletelve
paprika (sárga vagy piros húsú)
olíva bogyó
fejes saláta levelek
egyéb idényzöldségek tetszés szerint
1/2 -1 citrom vagy lime leve
Extra szűz olíva olaj vagy egyéb, hidegen sajtolt olaj a salátára

Joghurtos fehér mártás
1 nagy pohár natúr joghurt
bazsalikom, kakukkfű, fehérbors és 1-2 gerezd fokhagyma apróra vágva

Paradicsomos mártás
2-3 szem paradicsom
piros húsú édes vagy csípős paprika vagy fűszerpaprika
bazsalikom, kakukkfű

A tofut 20-30 percre pácoljuk be kevés étolajjal és a grillfűszerrel és süssük ki hirtelen kevés olajon. Vágjuk össze a zöldségeket egy nagy tálba és ízesítsük tetszés szerint citrom levével, jó minőségű, hidegen sajtolt olajokkal. Készítsük el a mártásokat: a joghurtot fűszerezzük be és adjunk hozzá 1-2 gerezd fokhagymát, apróra vágva, a paradicsomot és a paprikát a piros mártáshoz turmixoljuk össze és fűszerezzük. Tálaljuk tortilla tekerccsel.

(Forrás: A mediterrán étrend titkai, Paradicsom, Paradicsomkúra)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről