Kontroll a gondolatok felett

A szorongásos és depresszív állapotok és zavarok olyan gyakoriak a lakosság körében, hogy már szinte népbetegségnek tekinthetőek. A WHO szerint 2020-ra a depresszió lesz a második leggyakoribb betegség.

20100702-kognitivvtMár gyerekkorunktól kezdve érnek minket olyan hatások, benyomások, elvárások, amelyek negatív nyomot hagynak bennünk. Ezek a rossz érzések a neveltetésünk és saját tapasztalataink során eltűnhetnek, megkophatnak, vagy rosszabb esetben szorongást, pánikot és depressziót okozhatnak. A téves attitűdök, benyomások feltárása az első lépés a kognitív viselkedésterápiában.

Téves attitűdök

Életünk során különböző „hozzáállások” és viszonyulások alakulnak ki bennünk a mindennapok történéseivel szemben, melyek között vannak úgynevezett központi attitűdök és vannak kevésbé fontos behatások is. Központinak azokat nevezzük, amelyek – ha torzulnak vagy szélsőségessé válnak- szorongást vagy depressziót okozhatnak. Ilyen elvárás például önmagunkkal vagy másokkal szemben a tökéletességre való törekvés. Sokunkban él az a vágy, hogy minden helyzetben, szituációban a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból és bármilyen nehéz feladattal is találjuk szembe magunkat, azt mindig maximálisan és tökéletesen oldjuk meg. Egy másik jellegzetes szorongást okozó attitűd a szeretet és az elfogadás iránti vágy. Mindenkinek meg akarunk felelni, igyekszünk elkerülni a konfliktust, engedelmeskedünk otthon és a munkahelyen egyaránt. A csalódottság és szorongás másik oka az idealizált világkép, amikor mindenről és mindenkiről a legjobbat feltételezzük, és ha nem így történik, nagyon csalódottak leszünk. A téves attitűdökből téves következtetéseket vonunk le, amelyek automatikussá és megszokottá válnak. Ezek felismerése nehéz, de tanulható.

Kognitív viselkedésterápia

Aaron Beck 1960-ban dolgozta ki terápiás rendszerét, melynek lényege, hogy szemléletmódunk és hiedelmeink meghatározzák és irányítják érzelmi reakcióinkat és viselkedésünket. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak az eseménynek más és más jelentése van az egyes emberek számára. Epiktétosz görög bölcselő nagyon jól megfogalmazta azt, amit Beck is felismert: „Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a módszer zavarja meg, ahogyan a dolgokat látják.” A különböző pszichés megbetegedések esetén, az információfeldolgozás során zavar keletkezik, tehát az események és történések torzulnak, és félreértelmezett jelentéssel rögzülnek. Ennek következményeként különböző negatív érzelmi állapotok alakulnak ki, amelyek berögzülnek. A kognitív viselkedésterápia éppen abban segít, hogy ezeket a hibás, torzult folyamatokat felismerjék és megváltoztassák.

Két terápia kombinációja

A kognitív viselkedésterápia két terápiás megközelítés kombinációja. A viselkedés- vagy magatartásterápia tanuláselemekre épül. E szerint a megközelítés szerint a tanulás-lélektani módszereknek (pl. szociális készségfejlesztő tréningek) döntő szerepe van a pszichés zavarok megszüntetésében. A kognitív szó a tanulás mellett az információfeldolgozási folyamatokra is nagy hangsúlyt fektet, tehát gondolataink, meggyőződéseink és értékelő folyamataink is szerepet kapnak.

A terápia

A kognitív viselkedésterápia lényege abban rejlik, hogy felismerjük és megváltoztassuk a hibás berögzültségeket, gondolkodási folyamatokat. Ennek első lépése a negatív gondolatok felismerése, amelyek a legkülönbözőbb szituációkban jelennek meg és folyton negatív érzést váltanak ki, hoznak magukkal. A terápia célja, hogy fény derüljön ezekre a torzított gondolatokra, valamint az ezek mélyén, hátterében húzódó téves hiedelmeket és felismeréseket megszüntesse. Hogy a terápia sikeres legyen, a páciensnek szorosan együtt kell működnie az orvosokkal. A terapeuta taníthat a betegnek nyugtató, lazító légzéstechnikákat, meditációs gyakorlatokat, amelyek segítenek úrrá lenni a szorongásos tüneteken. A terápia általában 12 hétig tart, végezhető csoportosan és egyénileg is, hatékonyságát csak segíti a naplóvezetés és a házi feladatok megoldása.

(Forrás: Kognitive Verhaltenstherapie, Kognitive Verhaltenstherapie und Rational Emotive Therapie, Kognitive Verhaltenstherapie; németből fordította: Takács Bíborka)