Füstölgő fogak (2.)
Időről időre felmerül a kérdés, ártalmatlan vagy egészségre káros-e a fogak tömésére több mint 100 éve használt, erősen higanytartalmú amalgám. Az amerikai fogászati szövetségek (és a magyarországi hivatalos álláspont, a szerk.) szerint, nincs szó veszélyről. A biológiai fogorvosok és sok más szakember azonban nem ért egyet ezzel az állítással.
Az igazság a higanyos tömésről
Az amalgám tömés katasztrofális hatással van az egészségünkre és a környezetre.
A higany potenciális idegméreg, mely károsíthatja az agyat, a központi idegrendszert és a vesét. A gyerekek és magzatok agya még fejlődésben van, ezért az ő esetükben nagyobb a kockázat, de valójában bárki érintett lehet.
A fogászati amalgám előállításához használt fémes higanyt veszélyes anyagként szállítják a fogorvosi rendelőkbe. A maradék amalgámot is veszélyes hulladékként kell kezelni, és speciális ártalmatlanítást igényel.
A fogorvosi rendelőkből származó higany a szennyvizek legjelentősebb higanyforrása. Michael Bender, a Higany irányelv projekt társalapítója szerint a közüzemi szennyvíztisztítókba került higany legalább 40 százaléka a fogorvosi rendelőkből származik. És mivel ezek az üzemek nem készültek fel a higany eltávolítására, az végül a halak szervezetébe kerül.
Amikor valaki meghal, az amalgám tömései szintén veszélyt jelentenek az élő természet számára. Az elhamvasztás során jelentős mennyiségű higanygőz kerül a levegőbe, a vizekbe, a talajba, az állatvilágba és az élelmiszerekbe. A krematóriumokból évente 7-9 tonna higany szökik ki az atmoszférába, és becslések szerint, ha továbbra sem ellenőrzik, 2020-ban a krematóriumok lesznek a higanyszennyezés elsődleges forrásai.
Környezetvédelmi és tisztítási költségekkel számolva az amalgám a világon a legdrágább fogászati anyag.
Keressünk biológiai fogorvost
Tény, hogy az amerikai fogorvosok továbbra is szabadon ajánlhatnak betegeiknek bármilyen tömést, és ötből négy fogspecialista még mindig az amalgámot részesíti előnyben.
Ha azonban mi meggyőződtünk annak veszélyességéről, fontos lépés az, hogy eltávolíttassuk a már meglévő amalgámtöméseket a fogainkból. Nem mindegy azonban, hogy ez hogyan történik. Ha a fogorvos nincs tudatában a higany veszélyességének, az amalgámtömés szakszerűtlen eltávolítása során nagy mennyiségű higanygőz képződhet a szánkban, mely károsíthatja a szervezetünket. Ezért forduljunk inkább egy biológiai fogorvoshoz, aki felkészült rá, hogyan kell eltávolítani a higanyt a szánkból úgy, hogy közben ne kerüljön be a testünkbe. Ezt általában nagy teljesítményű elszívó rendszerrel és gumi gátakkal érik el.
Mi a helyzet világszerte?
A tudományos téren általában igen fejlett szinten álló Egyesült Államok ebben a témában igencsak hátul kullog, még néhány harmadik világbeli ország is megelőzi.
Kanadában már 15 évvel ezelőtt, 1996-ban javasolták a fogorvosoknak, hogy ne használjanak amalgámtömést gyermekeknél és terhes nőknél.
Dániában, Norvégiában és Svédországban lényegében betiltották az amalgámot.
A fejlődő országokban több mint 5000 kórház van mely elkötelezte magát a higanymentesség mellett, vagy már meg is valósította azt. A legtöbb ilyen kórház a Fülöp-szigeteken, Indiában és Argentínában található.
Ne üljünk ölbe tett kézzel
Magyarországon, az Egyesült Államokhoz hasonlóan szintén engedélyezett és állami rendelőkben jelenleg is széles körben alkalmazott az amalgámtömés.
Amerikában azonban, a nagy nyomás hatására az FDA beleegyezett, hogy felülvizsgálja a higanytömésekkel kapcsolatos hozzáállást, és ismét átgondolja, hogy beszüntessék-e az amalgám engedélyezését kisgyermekek és terhes nők kezelése során.
Hatalmas sikernek számít az is, hogy a külső nyomás hatására 2010. július 15-én az FDA egy higany-mentes fogorvost, Michael Fleminget választott meg a problémával foglalkozó bizottság élére.
Érdemes tehát hangoztatni a véleményünket, és harcolni az egészségünk védelmében, hogy végre mindannyian higanymentes fogászati kezelésekben részesülhessünk.
(Forrás: Why 80% of U.S. Dentists are 150 Years BEHIND the Times… , angolból fordította: Harrach Orsolya)
