Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Csalánkiütés (1.)

A csalánkiütésnek számtalan kiváltó oka lehet. Hátterében allergiás és nem allergiás folyamatok is állhatnak. Az allergiás eredetű esetekben az allergiás asztmához vagy náthához hasonlóan az immunrendszer bizonyos anyagokkal szembeni túlérzékenysége okozza a tüneteket. Kiváltó tényező lehet valamely élelmiszer, pollen, gyógyszer-hatóanyag, fizikai tényező (hideg, meleg, nyomás, fény).

A kiváltó tényezők arra serkentik a bőrben lévő hízósejteket, hogy hisztamint bocsássanak ki magukból. A hisztamin a csaláncsípéshez hasonló duzzanatot idéz elő. A duzzanat gyakran erősen viszket.

A csalánkiütés nedve tartalmazza a hisztamin nevű szöveti hormont, valamint hangyasavat és ecetsavat, melyek érintéskor kitágítják az ereket. Röviddel a kipirosodást követően megduzzadnak, és világos rózsaszíntől fehér színig terjedő bőrelváltozásokat okoznak. Ha az érintés erőteljesebb, úgy a duzzanatok nagyméretű kiemelkedéssé olvadnak össze.

Mindez akkor válik fájdalmassá, amikor a folyamatban a mélyebben fekvő bőrrétegek is részt vesznek. Ekkor nagyobb duzzanatok alakulnak ki, amiket angioödémáknak nevezünk. Míg a felületi csalánkiütés két-négy óra után magától elmúlik, addig az angioödéma több napig is megmaradhat. Súlyos esetben légzési nehézség ill. fulladás is kialakulhat, melyet a nyelv, az orr, a száj és a torok lágy részeinek duzzanata okoz.

A kiváltó ok tisztázása bonyolult, és sokszor sikertelen. Emiatt a tünetek megszüntetése, a megelőzés és a kezelés is nehéz feladat.

A csalánkiütés fajtái

1. Heveny (akut) csalánkiütés – súlyos, de rövid lefolyású reakció.

2. Krónikus csalánkiütés – lassú lefolyású reakció.

A betegség heveny formája a lakosság kb. 20%-ánál valamikor az élete folyamán legalább egyszer előfordul. A krónikus csalánkiütés a lakosság sokkal kisebb részét érinti (0,1-3%)

Heveny (akut) csalánkiütés

Az heveny csalánkiütés rendszerint az IgE közvetítette allergia tünete. Heveny csalánkiütésnél a kellemetlen és viszkető pirosodás az allergénnel való találkozás után azonnal fellép. A heveny csalánkiütés és angioödéma az ételallergia legfontosabb tünete, gyakran az anafilaxiás sokk részét képezi.

A tünetek intenzitása változatos. Enyhe formájában néhány, a bőrön elszórtan elhelyezkedő, néhány centiméter átmérőjű, rózsaszínű, erősen viszkető csalángöb jelenik meg. Súlyosabb esetben az ödéma olyan mértékű, hogy az ereket összenyomja, így nem rózsaszínű, hanem porcelánszínű csalánkiütések jelentkeznek.

A tünetek néhány órán, rendszerint egy napon belül elmúlnak, majd később kiújulhatnak. Mivel súlyos esetben a csalánkiütésen és duzzanaton kívül fulladásérzés és eszméletvesztés is bekövetkezhet, ezért csalánkiütés esetén (gyógyszer hiányában) azonnal forduljunk orvoshoz.

Kiváltó tényezők

A csalánkiütés megjelenésekor próbáljuk kitalálni, hogy a lehetséges kiváltó tényezők közül mi okozhatta a tünetet. Ha ételallergiára gyanakszunk, gondoljuk át, hogy mit ettünk vagy ittunk aznap, ami nem mindennapos az étrendünkben.

Érdemes feljegyezni a csalánkiütés napján fogyasztott összes ételt, italt, gyógyszert, és összehasonlítani az esetleg legközelebb megjelenő csalánkiütés napján fogyasztott élelmiszerekkel. Ha beazonosítottuk a kiváltó tényezőt, a jövőben mindenképpen kerüljük a fogyasztását.

A fizikai allergia során az allergiás tünetek valamilyen fizikai ingerre, például hidegre, napfényre, hőre vagy apró sérülésre adott válaszként jelennek meg. A fizikai allergia leggyakoribb tünetei a viszketés, foltok és csalánkiütés. Néhány embernél a tüdő légutai beszűkülnek, és a légzés nehézzé válik.

Hidegallergia esetén hideg víz vagy hideg levegő hatására a beteg bőre csalánkiütéses, ödémás lesz. Ritkán pontszerű bevérzések és fekélyek is kialakulhatnak a végtagokon. Sokaknál a hideg víz elfogyasztása is gondokat okozhat, megduzzadhat a nyelv, az ajak, a garatnyálkahártya.

Azoknál az embereknél, akik a hőre fokozottan érzékenyek, az úgynevezett kolinerg urtikária jelenhet meg, apró, erősen viszkető, vörös gyűrűvel körülvett különálló csalánkiütések formájában. A kolinerg urtikáriát sport, érzelmi igénybevétel vagy bármely, izzadást okozó tevékenység kiválthatja.

(Folytatjuk)

Bővebben olvashat a témáról az Allergia menüpontunkban.