Németországból és most már Európa-szerte több országból érkeznek a rémisztő hírek, hogy a hasmenéses járvány kórokozója, az E. coli baktérium továbbterjedt. A halálos áldozatok és a veseátültetésre várók száma – a veseműködés leállásának szövődménye miatt – gyorsan növekszik.

„Olyan világban élünk, amelyben a limonádé mesterséges aromákat tartalmaz, ellenben a bútorápoló szerek valódi citromot.”
(Alfred E. Neuman)

Az első laboratóriumi vizsgálatok eredménye után az illetékesek figyelmeztették a lakosságot arra, hogy kerüljék a nyers zöldségfélék, elsősorban az uborka, paradicsom, saláta fogyasztását. Néhány nap múltával a növényi csírákat okolták a fertőzés terjedéséért, de a valódi okokat a mai napig sem tudhattuk meg pontosan. A tudományos kutatók egyre-másra hallatják szavukat arról, hogy ilyen súlyos baktériumfertőzöttség, az antibiotikumok széles skálájára rezisztenciát mutató baktériumtörzs kialakulása természetes körülmények között aligha jöhetett létre.

„Nem fejlődhetett ki természetes úton az a kórokozó, amely a már több országban dúló hasmenésjárványt váltotta ki” – állítja Alekszandr Baranov, az orosz tudományos akadémia Biológiai Fejlődés Intézetének genetikusa. Baranov a Komszomolszkaja Pravda című lap olvasóinak kérdéseire válaszolt és interjút is adott, amelyben kifejtette: a kórokozónak nincs köze a z olyan hétköznapi zöldségekhez, mint az uborka, paradicsom vagy a saláta, ezek fogyasztása veszélytelen.

A járványt okozó baktérium genetikai vizsgálata kiderítette, hogy a törzs Dél-Afrikából való, és általában súlyos hasmenést okoz, de a törzs genetikai állománya 20%-ban módosított olyan irányba, hogy ellenálló legyen az antibiotikumokkal szemben. Így az új verzió rendkívül mérgezőnek bizonyult. „Meggyőződésem, hogy egy biotechnológiai társaságnál történt szivárgás, ez a mikroorganizmus nem fejlődhetett ki természetes úton. Hogy miért éppen Németországban jelent meg, nem tudom megmondani. De az mindenesetre furcsa, hogy éppen egy biofarmon találták meg, ez akár a biotermelés elleni provokáció is lehet” – mondta az orosz tudós. (MTI)

Véletlen vagy szándékos?

Azt természetesen nem tudjuk, nem tudhatjuk (?), hogy a különleges baktérium véletlenül vagy szándékosan került-e ki a laboratóriumból. Nehéz indulatok nélkül továbbgondolni a felmerülő kérdéseket. Kinek a felelőtlensége, ha véletlenül, illetve kinek a felelőssége, ha szándékkal kikerülhetett a baktérium, és ártatlan embereket pusztít el, sodor veszélybe? Meddig maradhatnak a világon titokban, büntetlenül ezek a tettek?

A zöldségek és a csírák természetes formában gazdag forrásai a vitaminoknak és ásványi anyagoknak, nyomelemek sokaságát juttatják elfogyasztójuk szervezetébe: B-, C-, K- és D-vitaminban gazdagok, továbbá E-vitamint is tartalmaznak, foszfor-, magnézium-, kalcium- és káliumtartalmuk pedig kiemelkedő. Súlyos betegségekből lábadozók ezekkel a táplálékokkal felerősödtek, újabb életesélyt kaptak, mert a csírák összetevői nagy eséllyel erősítették immunrendszerüket, tehát ellenállóbbá, ezáltal egészségesebbé váltak mindenfajta kórokozóval szemben. Különösen igaz ez a növényi csírák (búza-, bab-, lucerna-, brokkoli-, mungóbab-, retekcsíra stb.) fogyasztása esetén. A járvánnyal megfélemlített emberek sokasága óvatosságból tartózkodik az élő ételek fogyasztásától, amelyek sokszor a gyógyulás lehetőségének egyetlen természetes forrásai.

A csírák termesztése, előállítási technológiája, ha nem tartják be szigorúan minden részletében, akkor a kórokozók elszaporodásának kedvezhet (csíráztatás alatti páratartalom, a felhasznált víz minősége, de a csomagolás során is érheti szennyeződés stb.). Vásárláskor jól válasszuk meg a terméket, furcsa, kellemetlen szagú csírákat ne együnk meg. Otthonunkban tiszta eszközzel vegyük ki a csíráztatott terméket a dobozából, és alapos átmosás után fogyasszuk csak el.

Mi lehet a választásunk?

Gondoljuk át közösen a lehetőségeinket, vegyük sorra, mit is tehetünk azért, hogy legalább elkerüljük a járványt! Milyen eszközeink maradtak, ha nincsenek antibiotikumok, ha nincsenek megfelelő gyógyszerek? Mire támaszkodhatunk, ha a növényi csírák és zöldségek is „gyanúsak”, fogyasztásuk kockázatos?

Űrfelvételeket nézek Földünkről. A legszembetűnőbb a bolygónkon a kék és a zöld színárnyalatainak sokasága. A kék színekben földi életünk egyik legfontosabb forrását, a víz jelenlétét láthatjuk, a zöld színek a száraz földfelszínt fedő növénytakarót jelzik. Mit művelünk ezzel a csodálatos bolygóval? Igen, mindenkinek van szerepe, feladata és óriási felelőssége. A civilizációban élő ember elhiszi magáról, sőt olykor el is felejti, hogyan befolyásolják életét a természet, a világegyetem folyamatai. Emlékezetét azonban egy pillanat alatt visszaállítja az olyan markáns jelenség, mint egy tájfun, földrengés, árvíz, vulkánkitörés stb.). A veszély elmúltával azonban minden visszazökken a régi kerékvágásba. Az említett természeti katasztrófák is éppen elég pusztítást jelentenek, nem kellene még tetéznünk a magunk által mesterségesen előállítottakkal!

A földi növénytakaró összetételében még ma is tartalmazza azokat az alkotóelemeket, amelyekre az embernek, mint természeti lénynek, szüksége lehet. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) felmérései alapján a föld népességének közel kétharmad része még ma is gyógynövényeket alkalmaz, ha betegségét gyógyítani akarja. A vírusok, a baktériumok ellen védekezve eredményesen használhatjuk a gyógynövényeket a bennük rejlő hatóanyagaikkal, ha megismerjük, megfelelő módon és időben alkalmazzuk őket. A gyógynövények olyan komplexen módon tartalmazzák a hatóanyagokat, hogy kémiai úton nem helyettesíthetők. Az emberi szervezet e gyógyító növények sokaságának használatára genetikailag kódolt, a jól megválasztott gyógynövényre szervezetünk pozitív visszajelzéssel reagál. Alkalmazásának története közel egyidős az emberi civilizációval.

Ezer éve ismerősök

Az ősi – kínai (i. e. 3500), indiai, egyiptomi stb. – kultúrákban már használatosak voltak azok a gyógynövények, amelyeket ma is jól ismerünk, naponta és teljes természetességgel használunk. Számos írásos leírást, bizonyítékot találhatunk erre (Sen Nang császár gyógynövény-leírása Kínából, Georg Ebers 21 m hosszú, papirusztekercsre írt könyve Egyiptomból stb.). Közismert néhány gyógynövény használata, funkciója a „hűtőszekrények előtti” (bizony volt ilyen is!), több ezer éves időkből.

Az ánizs, kakukkfű, zsályalevél, boróka, fokhagyma, édeskömény, citrom, levendula, majoránna, rozmaring, babérlevél és babérolaj, szegfűszeg és olaja, mirtusz (mirtuszolaj), kámfor, eukaliptusz, erdei fenyő természetes formában vagy olajaikként használatosak voltak és ma is azok.

Kezdetben elsősorban az ételek, italfélék gyors romlásának megakadályozására, többnyire sóval keverve vagy olajjal leöntve használták és használjuk ezeket ma is. A közismert húsvéti sonka, a füstölt csülök és a szalonna, a füstölést megelőzően fűszeres (boróka, kakukkfű, fekete bors, szegfűbors, kömény, babér, rozmaring), sós páclében több hétig érlelődik, majd a füstöléssel kapja meg a tartósítás utolsó fázisát.

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász
Tanácsadás

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről