Szépséges új mikróm használati utasításában az állt, hogy pár perc alatt ropogós aranysárga sült burgonyát készíthetek benne olaj nélkül! Kicsit szkeptikus voltam, de csak megpróbáltam. Az eredmény? Száraz, sápadt, ehetetlen valami, amit mindennek lehet nevezni csak sült krumplinak nem.

Ritka az a háztartás, ahol nincs mikrosütő, és ha főzésre nem is mindenki, de melegítésre biztos, hogy nagyon sokan használjuk. Pedig ha tudnánk, hogy a mikrohullám által keletkezett sugárzás hogyan befolyásolja az ételek molekuláit, kétszer is meggondolnánk, érdemes e.

A mikrohullám elektromágneses energia, épp olyan, mint a fényhullámok vagy a rádióhullámok. Napjainkban többek között a tv- műsorok, nagy távolságú telefonjelek vagy számítógépes információk űrbe történő sugárzására használják. A leggyakoribb azonban a konyhában való felhasználása.

A hullám energiaciklusonként változtatja a pólusát negatívról pozitívra. A mikrohullámok esetében ez másodpercenként több milliószor történik meg. Az ételek – különösen a víz – molekuláinak is van negatív és pozitív „vége”, éppen úgy, mint a mágnesnek az északi és déli polaritása.

A háztartási mikrohullámú sütők általában 1000 wattnyi váltóárammal keltett mikrohullámmal bombázzák a bennük lévő élelmiszert, azok molekulái ugyanolyan frekvenciával mozognak, több milliószor másodpercenként.

A sok mozgás miatt a molekulák súrlódnak, és a súrlódás által keletkezett hő melegíti fel az ételt. Igen ám, de a súrlódás nem csak hőt termel, hanem gyakran jelentős kárt okoz a molekulák szerkezetében, átalakítja és esetenként szét is tépi azokat. Emlékeznek arra a reklámra, amikor szétrobban a kolbász a mikróban? Hasonló dolgok játszódnak le molekuláris szinten is.

Mire figyeljünk, ha mégis használjuk?

Ha így károsult ételt fogyasztunk, a legkisebb problémánk, ami lehet, az, hogy az étel tápanyagtartalma jelentősen csökken, és a benne található vitaminok a szervezet számára felhasználhatatlanná válnak. A nagyobb probléma pedig az, hogy a szervezetünk védekezőképessége csökken, és a vérben lévő daganatsejtek száma megnövekszik. Nem véletlen, hogy a rövidhullámok hatását vizsgáló kutatások eredményeként a hetvenes években a Szovjetunióban betiltották a mikrohullámú sütők forgalmazását. Svájcban, Németországban és Amerikában is jelentek meg olyan tanulmányok melyek a mikrohullámú sütők egészségkárosító hatását bizonyítják.

Lehet, hogy egy kicsit tovább tart a hagyományos módon elkészíteni a táplálékunkat, de hogy finomabb, a szemnek is tetszetősebb és nem utolsósorban egészségesebb, az biztos. Ha mégis úgy döntünk, hogy használjuk a mikrohullámú sütőt, figyeljünk az alábbiakra:

• bébiételt soha ne melegítsünk benne
• sose álljunk közvetlenül a működő mikró elé
• rendszeresen ellenőriztessük a sütő ajtajának a szigetelését
• csak kifejezetten mikrohullámú sütőhöz ajánlott műanyag edényt használjunk benne
• zsiradékot tartalmazó ételeket inkább üveg- vagy porcelánedényben melegítsünk
• ne használjunk műanyag fóliát a mikróban (mérgező anyagok olvadhatnak ki belőle).

(Forrás: Gyógyulás útjai)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről