Ki mondja meg, mi a helyes étel, melyek azok a táplálékok, amelyek árthatnak a ma emberének? Ki az, aki biztosan tudja a helyes válaszokat ezernyi felmerülő kérdésre a táplálkozásunk helyességére vonatkozóan? A napi rohanásban az elkészített ételek megfelelő elfogyasztására, a megrágására sincs elég időnk…

Sokszor sajnos éppen az anyagi lehetőségek korlátozzák az egészséges táplálék megvásárlását. Néha egy szendvics, egy falat péksütemény az éhség elleni megoldás, miközben tudjuk, hogy nem így kellene étkezni. Változtatni, ellene tenni viszont a körülmények, ezer fontosabb, vagy annak vélt más ok miatt nem tudunk, vagy csak időről időre próbálkozunk meg a helyes irányt keresni. Gyakran már csak akkor, ha ezt testi tünetek jelzik, betegségek formájában. Nincs két egyforma ember, így a táplálkozásnak is egyéni megoldásai lehetnek.

Mit tudnak a növények, amit mi nem?

Az évmilliók során kialakult önvédelmi, védelmi folyamatok biztosítják a növények életképességét, a túlélésüket. A növények tudják, mi a dolguk, mindent megtesznek önmaguk megújító folyamatainak megerősítésére, a túlélés érdekében. Ámulva nézzük a növényvilág erőfeszítéseit, miközben jócskán lemaradtunk tőlük az önvédelemben, sőt olyan tévutakat járunk be, amelyeket aztán évtizedek elmúltával tudunk korrigálni – vagy sohasem (lásd néhány növényvédő szer hatása, vagy Hirosima, Csernobil utóélete).

Feledékeny az ember: hajlamos a természettől független lénynek képzelni magát!

Jól tudjuk, a természetes formában elfogyasztott növények: zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények számunkra hasznosak , táplálkozásunkban életfontosságúak, pótolhatatlanok. Előfordul mégis, hogy egy-egy gyorsan bekapott vitaminkapszulával találunk (ál)megoldást.

A természetes formában elfogyasztott gyümölcsökből, zöldségekből bevitt vitaminok tömege, az ásványi anyagok, nyomelemek az emberi szervezet számára a túlélés, az élethossz és egészségesebb életminőség biztosítékai. Nem helyettesíthetjük a földiepret, a cseresznyét, a sárgabarackot, a mángoldot, az egrest, a szedret, áfonyát, a dinnyét, a szőlőt, a zamatos körtéket. Használjuk ki a termőföld és az eső által táplált, a sugárzó nap fényével megérlelt gyümölcsök, zöldségek erejét. Töltsük fel energiát adó ételekkel éléskamráinkat, és aki csak teheti, igyekezzen mindebből tartalékolni a téli hónapokra is, akár önmagának, akár a családjának. Megéri a fáradtságot.

Hagyományainkban fontos helyet foglal el a gyümölcsök, zöldségek tartósítása, az aszalás, a lekvárkészítés, a dzsemek és befőttek, valamint a savanyítási eljárások sokasága. Ki ne emlékezne nagymamáink, anyáink kiváló házi készítésű baracklekvárjaira? Nem lehet elfelejteni azokat a befőttes üvegbe zárt dzsemeket sem, amelyek a palacsinták és a farsangi fánkok nélkülözhetetlen ízesítőjéül szolgáltak. A hűtőszekrények, mélyhűtési eljárások térhódításával a téli időszakra mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöket, zöldségeket is használhatunk.

Jó szívvel ajánlom és mutatom be egy mindenki által ismert gyümölcs és egy kevésbé ismert, de kivételes tulajdonságokkal rendelkező zöldség- és gyógyító főzeléknövényt. A két növényben található közös vonás az, hogy gyógyító és immunerősítő hatásúak. E két tényezőre nemcsak a tavaszi-nyári, hanem az őszi és téli időszakban is szüksége van az emberi szervezetnek.

Sárgabarack

Három sárgabarackban 2500 NE (nemzetközi egység) A-vitamin található, ez a felnőtt szervezet napi szükségletének felét jelenti. Ez a zsírban oldódó vitamin elengedhetetlen a látás zavarainak gyógyításában. A sárgabarack gazdag béta-karotinban. Kálium, kalcium, foszfor, C-vitamin, niacin és pantoténsav forrás, ként, folsavat, rezet, kobaltot, tartalmaz. A tudósok érdeklődését is felkeltette az a legalább 200-féle anyag, amelyet a sárgabarack tartalmaz, és amelyek még nem szerepeltek kutatás témájaként. Közismert a Pakisztánban, a Karakorum magas helyvidékén élő hunza népcsoport példája, ahol nem ismerték a daganatos betegségeket. A sárgabarackot napi élelmezésre változatos formában használták fel, így a nyers gyümölcstől a szárítottig, a hidegen sajtolt magolajig szinten minden területen.

A sárgabarack gyógyhatásai hosszan sorolhatók: erősíti az immunrendszert, erősíti a nyálkahártyát, tisztítja a bőrt, erősíti a hajat, körmöket, enyhíti a fáradtságot, javítja a hangulatot, lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti az asztmás panaszokat a légzőszervek érzékeny szöveteinek rendben tartásával (A-vitamin), jó hatással van a lépre, a vesékre és a hasnyálmirigyre, az érrendszerre, tisztítja a májat a lerakódások feloldásával stb.

Magja fogyasztása kéksavas glikozid tartalma miatt óvatosságot igényel, túlzott fogyasztás esetén mérgező is lehet. Egy kivételes, ciántartalmú vitamin jelenlétét mutatták ki a magban, amelynek hatásai további kutatások tárgya.

Legegészségesebb, ha az érés idején naponta, nyersen fogyasztjuk, magas a C-vitamin tartalma, így hasznosul a legjobban. Felhasználhatjuk sütemények, torták, gyümölcslevesek, és más gyümölcsökkel, fűszernövényekkel keverve rostos üdítőitalként is. A szakszerűen mélyhűtött termés veszít ugyan meglévő értékeiből, de még így is megtartja értékes vitaminjait. Hazánk legismertebb gyümölcse, hagyományai nemcsak befőttként, lekvárként, dzsemként, hanem pálinkaként is közismertek. Kecskemét és környéke világhírre tett szert a sárgabarack feldolgozásával, a híres fütyülős barackpálinkával, amely nemzeti értékeink egyike.

Mángold

Ősi kultúrnövény, amelyet már időszámításunk előtt is termesztettek Ázsiában. A görögök és a rómaiak gyógynövényként és főzeléknövényként használták. A rómaiak terjesztették el a mai Észak-Olaszország, Svájc és Franciaország tájain. Közép-Európában a XVII. századtól kezdve terjedt el. Hazánkban méltánytalanul kevéssé ismert, inkább kiskertekben termesztik. A kifejlett példányok az enyhébb teleket is átvészelik, bizonyos fajtái télen is folyamatosan szedhetők. Tavasszal az első zöld saláta és főzeléknövény, amelyet változatos formában készíthetünk el (leves, fasírt, főzelék, a nyele párolva stb.). Ízvilága kivételes, spenótra emlékeztet, de annál lágyabb, nem kesernyés, jól harmonizál a tejjel, tejszínnel, sajttal, tojással és fokhagymával.

Termesztik egyrészt dús, cukorrépa vagy cékla levelére emlékeztető – fajtától függően – élénkzöld (sárgászöldtől a liláig) levélzetéért. Bizonyos fajtáit vaskos levélnyeléért kedvelik, melyet a spárgához hasonlóan párolva fogyasztanak. A biokertek kedvelt növénye, a napfényes szőlők sorai alatt nevelt mángold védő szerepet lát el.

Táplálkozási szempontból kivételesen értékes: tartalmaz A-provitamint, béta-karotint, C-vitamint, szerves savakat, így alma-, citrom-, oxálsavat (a spenótnál többet), B9-vitamint (folsavat), vasat, kalciumot, pektint. Ballasztanyagai a bélnyálkahártya és a bélflóra legjobb barátja. A növényi rostok megkötik a vizet, ezzel felgyorsítják a belek mozgását, az emésztési panaszokkal küzdők, a székrekedésre hajlamosak számára gyógyhatású. Aranyeres gondokkal küzdőknél, bizonyos vesepanaszok esetében is érvényesül a gyógyhatása, vízhajtó tulajdonságaival megkönnyíti a szív és az izmok munkáját. Reumatikus és ízületi panaszok esetén mértékletes fogyasztása kifejezetten ajánlott.

Gyógyhatásai között számon tartják még:
– az agy és az idegrendszer serkentője, fokozza az életerőt
– méregteleníti, karbantartja a bélrendszert
– csökkenti a vérzsírok szintjét
– erősíti az immunrendszert, segíti az izmok és a szív munkáját
– védi a nyálkahártyákat a szervezetben
– erősíti a fogakat és a csontokat
– fokozza a vérképzést, sejtlégzést
– aktívája a hormontermelést, növeli a mentális frissességet.

A mángoldot tartósíthatjuk megfőzve, párolva és mélyhűtött formában is.

A két növény közös vonása az, hogy napfénnyel érlelt vitaminjaik, tápanyagaik révén gyógyító és immunerősítő hatásúak. Ezért nemcsak a tavaszi-nyári, de az őszi és téli időszakban is nagy szüksége van rájuk az emberi szervezetnek.

Felhasznált forrásmunkák:
Klaus Oberbeil/Christiane Lentz: Növényi gyógyszerek (Magyar Könyvklub, 2001.)
Dr. Horváth György: Különleges kerti növények (Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1987.)
Angela Maria Mauri: Gyümölcsök, zöldségek ( Kossuth Kiadó, 2008.)

Németh Imréné Éva
természetgyógyász, fitoterapeuta
Tanácsadó

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről