Mit tegyünk, ha gyerekünk túl sokat eszik?
Akár gyerekről, akár felnőttről van szó, előfordul, hogy még akkor is tömik magukba az ételt, ha egyáltalán nem éhesek, ez pedig súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet. Jelenleg a szakemberek általában étrendi napló vezetését és intenzív testmozgást írnak elő ennek kezelésére. A gyerekek esetében azonban ezek a viselkedésterápiás módszerek nem működnek hosszú távon, állította Kerri Boutelle, a Kalifornia Egyetem pszichiáter és gyermekgyógyász adjunktusa, aki munkatársaival együtt új programokat fejleszt ki a túlevés kezelésére.
A Journal of Consulting and Clinical Psychology című folyóiratban megjelent munkájuk két új módszert írt le. Összességében azt a célt tűzték ki, hogy javítsák az éhségre és jóllakottságra adott válaszreakciót, valamint hogy csökkentsék a környezetben található ételek testi és lelki hatásait.
A kérdés tulajdonképpen az, miként tanulja meg az ember, hogy hagyja abba az evést, ha már nem éhes. Az első csoportnál az étvágyfigyelő tréninget vezették be. Ezzel tanították meg a gyerekeket és a szülőket arra, hogy felismerjék az éhség- és a teltségérzet jelzéseit, és megfelelően reagáljanak rá. A kísértés-tréning során pedig megmutatták, miként lehet ellenállni az előttük levő ételnek. „Elmagyarázzuk a gyerekeknek és szüleiknek, hogy a környezetünk miként vesz rá minket az evésre akkor is, ha nem vagyunk éhesek” – mondta el Boutelle. Erre építenek az ételreklámok, a könnyen elérhető, magas kalóriatartalmú rágcsálnivalók, és ha valakit étellel jutalmaznak. 36 elhízott 8-12 éves gyereket szüleikkel együtt osztottak a fenti két csoportba, és nyolc héten át tartottak a foglalkozások. Egy sor megküzdési stratégiát sajátíthattak el ennek során.
Az étvágyfigyelő tréning során arra tanították a gyerekeket, hogy az éhség és étvágy belső jelzéseire figyeljenek Bevitték az ebédjüket a klinikára, és gyakorolták az éhség és jóllakottság érzésének nyomonkövetését az étkezés során. A kísértés-tréning során pedig elsajátíthatták, miként tolerálják a vágyakozást a túlevés csökkentése érdekében. Bevitték azt az ételt magukkal, ami után a legjobban sóvárogtak, majd 20 percen át szagolgatták, és ehettek belőle egy kis darabot. Ezalatt értékelniük kellett, mennyire vágynak rá, majd ki kellett dobniuk az ennivalót.
A kezelés utáni kérdőíves felmérésből kiderült, hogy az étvágyfigyelő csoport 75 százaléka, a kísértés-tréning résztvevőinek pedig több mint fele élvezte a tréninget. Nagy többségük (81 illetve 69 százalék) érezte úgy, hogy sokkal jobban képes ellenőrzése alatt tartani az étrendjét. A kezelések hatását a kutatók a testsúly, a túlevés, az evési roham és a kalóriabevétel segítségével mérték le.
„Bár ez csak egy kis léptékű, előzetes kutatás volt, az eredmények azt sugallják, hogy a kísértés-tréning nagy segítséget nyújthat az éhségérzet nélküli evés csökkentésére” – jelentette ki Boutelle. „Az eredmények érdekesek, mert teljesen új paradigmát biztosítanak a túlevés és falási rohamok kontrollálása terén. Ezek csökkentésével remélhetőleg megelőzhető lesz a hízás, a gyerekek pedig megtanulják, miként válasszanak megfelelő ételeket. Ez azért is fontos, mert a kontroll elveszítése depresszióhoz és más pszichés problémákhoz vezethet, természetesen az elhízás mellett.”
