Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Mítosz, hogy a telített zsírok szívbetegséget okoznak

A kormányzatok tanácsai az összkoleszterin csökkentésére vonatkozóan oda vezettek, hogy emberek millióit túlgyógyszerezték sztatinokkal, pedig a valódi probléma nem a koleszterin, hanem a metabolikus szindrómából fakadó atherogén diszlipidémia (kóros artériás zsírlerakódás) – állítja Aseem Malhotra kardiológus szakorvos (Croydon University Hospital, London).

A kardiológus leírja a British Medical Journalban, hogy 1970-ben hét országra kiterjedő vizsgálatot tartottak, ezek kapcsolatot mutattak ki a koronáriás szívbetegség és a koleszterinszint között, és ezt a telített zsírokból nyert energiaszinthez kötötték. Történt ez anélkül, hogy megállapították volna, hogy ezek a tényezők valóban szívbetegséget okoznak. A kormányzatok ennek alapján kiadtak egy táplálkozási útmutatót, amely azt szabja meg nekünk, hogy a zsírbevitelünket a bevitt összes kalória 30%-ára, a telített zsír bevitelünket pedig 10%-ára csökkentsük. „Az időközben elvégzett követéses vizsgálatok nem támasztották alá a telített zsírbevitel és a kardiovaszkuláris kockázat közötti összefüggést” – fűzte hozzá.

Dr. Malhotra a cukorra mutat rá, mint főbűnösre. H ugyanis kivonjuk a zsírt az élelmiszerből, rosszabb íze lesz, az élelmiszeripar ezt az ízveszteséget helyettesíti növekvő mennyiségű hozzáadott cukorral.

Egyre gyarapszik a bizonyíték, hogy a cukor a független kockázati tényező, amely metabolikus szindrómát, cukorbetegséget okoz és növeli a kardiovaszkuláris betegség kockázatát. A metabolikus szindróma állapotát jellemzi a magas vérnyomás, az abnormális vércukorszint, az emelkedett triglicerid-, a rossz-koleszterin szintje és a haskörfogat növekedése.Talán a mediterrán diéta...

A telített zsírokat démonizáló érvelés másik hibája az az elképzelés, hogy mivel energiában gazdagok, csökkentésük egyben a kalóriabevitelt is csökkenti. De – félretéve azt a tényt, hogy az élelmiszergyártók a telített zsír helyébe cukrot tettek – ez az érv ellentmond annak az egyre elfogadottabb elméletnek, hogy nem a kalória a lényeg, hanem az, honnan származik az elfogyasztott energia.

A zsír grammonként több energiát tartalmaz, mint a fehérje vagy a szénhidrát, de a szervezet ezeket a tápanyagokat nem egyformán bontja le. Valóban, a fogyókúrás diéták közül, amelyek 90%-ban vagy zsírt, vagy fehérjét, vagy szénhidrátot tartalmaztak, a legeredményesebb a 90%-os zsírtartalmú diéta volt.

Az utóbbi 30 évben az amerikaiak a zsírból való energiabevitelüket 40%-ról 30%-ra csökkentették, az elhízás mégis óriási arányú. A másik fontos kérdés: miből származik a telített zsír. Például a magas zsiradéktartalmú tejtermékek A- és D-vitaminban, ásványi anyagokban gazdagok. A D-vitamin alacsony szintje a fő oka lehet a magas vérnyomásnak, és összefüggésbe hozták a kardiovaszkuláris halálozás magasabb kockázatával. Az is bizonyított, hogy a tejtermékekben található zsírsavak a nagy sűrűségű lipoproteinhez (a „jó” koleszterinhez) köthetők, csökkentik az inzulinrezisztenciát.

A hús szintén gazdag forrása a telített zsíroknak, és bár a feldolgozott húskészítményeket összefüggésbe hozták a megnövekedett koronáriás szívbetegség és a 2. típusú cukorbetegség kockázatával (valószínűleg a magas nitrát- és sótartalma miatt), a vörös húst magát – nem.

A sztatinok, amelyeket az összkoleszterin csökkentésére szednek, jelenleg a második leggyakrabban felírt szerek az USA-ban, hála a Framingham Szívtanulmány (Framingham Heart Study, 1948) hatásának, amely az összkoleszterin szintet tette meg a koronáriás szívbetegség rizikófaktorának. De – mondja dr. Malhotra – Angliában, ahol évi 60 millió sztatint írnak fel receptre, nincs bizonyíték rá, hogy jobban csökkentette volna a kardiovaszkuláris halálozást, mint amit a dohányzás csökkentésével elértek, vagy az életmentő beavatkozásokkal, például az angioplasztikával.

A kardiológus kiemeli, hogy míg régebben a kardiovaszkuláris betegségek többnyire magányosan fordultak elő, manapság a betegek kétharmadának, aki szívrohammal kórházba kerül, metabolikus szindrómája van – háromnegyedüknek normális koleszterinszint mellett. Gyűlik a bizonyíték, hogy nem az összkoleszterin szintje a bűnös.

Míg a klinikai kísérletek szerint 10 000 páciens közül 1-nél jelentkeztek kisebb mellékhatások, egy 150 000 betegnél végzett vizsgálat – akiknek a háziorvosa rendelte a szert – 20%-uknál állapított meg „elfogadhatatlan mellékhatásokat”, amelyek indokolták a szedés leállítását. A mellékhatások: gyomorbántalmak, izomfájdalmak, alvási- és memóriazavarok.

Dr. Malhotra azt mondja, a sztatinok melletti legerősebb érv az, hogy megelőzik a második szívrohamot. Ilyenkor a páciens a maximális dózist kapja, függetlenül a koleszterinszintjétől. „Az a tény, hogy még egyetlen koleszterincsökkentő gyógyszerről sem mutatták ki, hogy hasznos lenne a halálozás szempontjából, alátámasztja a feltételezést, hogy a sztatinok előnyei függetlenek a koleszterinszintre gyakorolt hatásuktól.”

Dr. Malhotra a mediterrán diétát javasolja, mint olyat, amely háromszor akkora hatással van a kardiovaszkuláris halálozás csökkentésére, mint a sztatinok. Egy nemrégiben megjelent vizsgálat kimutatta, hogy a nagy kockázatú csoportban még az alacsony zsírtartalmú diétával szemben is a mediterrán diéta csökkentette leginkább a kardiovaszkuláris eseményeket. A hagyományos mediterrán diéta gazdag olívaolajban, gyümölcsökben, diófélékben, zöldségfélékben, gabonafélékben, mérsékelt mennyiségben halat és szárnyasokat tartalmaz, és csak kis mennyiségben vörös, illetve feldolgozott húskészítményeket, kevés tejterméket, kevés édességet. Bort mérsékelten, és csak az étkezésekhez fogyasztanak.

Dr. Malhotra felszólítja az orvosokat: a megelőzést és a kezelést egyaránt szolgálják, mert a gyógyszerek enyhíthetik a tüneteket, de nem változtatnak a betegségen. „Itt az ideje leszámolni a telített zsír mítoszával a szívbetegségben, leszámolni azzal a táplálkozási tanáccsal, amely hozzájárult az elhízáshoz.”

(Az eredeti cikk – angol nyelven – itt olvasható.)