Gyógyító tavasz: rügyek, kérgek és nedvek

A természet látszólag még téli álmát alussza. Néhol mégis megjelenik már a változás egy alig észrevehető jele, az új élet csírája. Milyen hatalmas erő kell ahhoz, hogy a fagyosan kemény földből elbújjon egy kicsinyke hóvirág? A kopasz fák ágain fázósan, de már bátran hajtanak az erőtől duzzadó rügyek, bizonyítva azt, hogy itt már nem lehet megállni!

A fa több, mint egy egyszerű növény. A fa maga az élet! A kezdet, az élet születése. Ez az a pillanat, amit a természetet jól ismerők megragadhatnak. A fák rügyei, nedvei és kérge ugyanis már hordozzák azokat a jellemző, gyógyító tulajdonságokat (hatóanyagokat) is, amelyeket a fáik. Öltözzünk fel jól, és szemlélődjünk, gyűjtsük be a természet kínálta értékeket!

A fekete nyárfa (Populus nigra L.), rezgő nyárfa a még zárt rügyeit januártól március közepéig szedhetjük, februárban már erősen duzzadtak, élettel teltek. Érdemes ezeket a balzsamos illatú, ragadós, 2-3 cm hosszúságú, lándzsás alakú rügyeket óvatosan letördelni és feldolgozni (szárítani, vagy alkoholos kivonatot készíteni), még friss állapotban. A kérgét áprilisig – barkáik megjelenéséig – hántolhatjuk le a közepes vastagságú, fiatal ágakról. A rügyek és a kéreg is enyhén gyulladáscsökkentő, antibakteriális, sebgyógyító hatású, csillapítja a lázat, reumatikus fájdalmat. Szalicilsavat tartalmazó glikozid (szalicin és populin), flavonoidok és illóolajok (kariofillén) vannak benne. A népgyógyászatban már évszázadok óta ismerik és alkalmazzák, de néhány gyári termékben, krémekben is megtalálhatjuk, amelyeket fagyási sérülésre, aranyérre, leégésre készítenek. A rügyek főzetéből készített tea oldja a nyálkát és vizelethajtó hatású.

A nagytermetű, magas kőrisfa (Fraxinus excelsior L.) vékony ágait ebben az időszakban érdemes gyűjteni. Ezek az ágacskák kérgük főzetével nyújtanak enyhülést a reumások és ízületi bántalmakkal küzdők számára, enyhe vizelethajtó hatásúak. A gondosan megszárított kérget használjuk fel főzet készítésére.

A közismert fűzfafélék közül a fehér fűz (Salix alba L.), de a lecsüngő ágú szomorúfűz vékony ágvesszőinek is gyógyhatása van. A vesszőkről lehántolt nyers kérget szárítás, darabolás után a későbbiekben is hatékonyan felhasználhatjuk. Főzete csökkenti a reumatikus és ízületi fájdalmakat, a fejfájást, a gyomorhurutot, a hólyaggyulladást, a lázat, a felső légúti gyulladásokat. Magas a szalicintartalma, flavonoid, csersav és oxalát vegyületei. (A gyógyszeripar szintetikus úton, gyógyszerkészítmények formájában gyártja).

„A természet nem akarja, hogy tájékozatlanok legyünk. A hibákat jelzi még ott is, ahol a biztos fölismerését nem tette lehetővé.” (Caius Plinius Secundus Maior)

A hajlékony, fehér kérgű nyírfa (Betula pendula Roth.) egyre közismertebbé vált. Elsősorban attól, hogy nyírfacukor készíthető nedvéből, amely 0% szénhidrátot tartalmaz (ritka és drága az igazi nyírfacukor). Kevesen tudják, hogy csak kora tavasszal, amikor a nedvkeringés megindul a fákban, egy apró metszést ejtve a fa törzsén, esetleg vastagabb ágán „megcsapolva”, vezethetjük ki a nyírfa nedvét, a viricset. Ez az apró bemetszés nem károsítja a fát. Egy közepes méretű nyírfa a viricselés során több tízliternyi nedűt adhat. Ez az életelixír rendkívül erős hatású. Vízszerű, édes-fás ízű folyadék. Összetevői biztosítják a szervezet energetikai megújulását. Szerves savakat, betulint, számos ásványi anyagot és nyomelemet (vas, réz, kalcium, foszfor, cink, magnézium stb.), elsősorban C-vitamint, de más vitaminokat is tartalmaz. Hideg helyen tároljuk (könnyen erjed) és fokozatosan fogyasszuk, naponta 1-1 pohárral, másnap már 2×1 pohárral és így tovább. Külsőleg jótékony a bőr ápolására, különböző bőrproblémák enyhítésére, a hajas fejbőr, a haj életre keltésére, kozmetikai termékekbe keverve. Gyakran találkozhatunk a nyírfa egyéb összetevőinek kivonatával is, mert a kozmetikai ipar is felhasználja azokat.

Használjuk fel okosan a természet kínálta ajándékokat, ha nem is gyűjtünk rügyeket, kérget, akkor egy kellemes sétával és szemlélődéssel gyönyörködhettünk a fák szépségében, a kora tavaszi éledezésében.

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta természetgyógyász
Tanácsadás

Felhasznált irodalom:
Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó
A. Alberts, P. Mullen, M. Spohn: Fák, bokrok gyógyító ereje
Rápóti-Romvári: Gyógyító növények