Legionárius betegség: tüdőgyulladás a zuhanyozóból

A betegség neve 1976-ból származik, amerikai veterán katonák philadelphiai találkozójáról. A volt légiósok közül több résztvevő atípusos tüdőgyulladásban betegedett meg, amelyet nem sikerült penicillinnel kezelni. Körülbelül fél évvel később, 1977-ben a kórokozót ezzel a titokzatos betegséggel diagnosztizálták: Legionella pneumophila baktérium.

Pálcika formájú baktériumok

A Legionella pneumophila fertőzés okozta súlyos tüdőgyulladás végzetes következményekkel járhat. Legionellák mindenütt találhatók az édesvízben, de a tengerben nem. Ezek a pálcika alakú baktériumok kis zászlócskáikkal mozognak. A vízben való élethez és szaporodásukhoz 25 és 50 fok közötti hőmérsékletre van szükség, magasabb hőmérsékleten elpusztulnak.

Karbantartás nélkül veszélyes

A vízben előforduló legionella nem okoz közvetlenül betegséget, de ha legionellával szennyezett vizet használunk, például zuhanyzókban vagy pezsgőfürdőben, akkor a vízcseppek finom ködével a baktériumok belélegezhetők, ekkor okozhatnak betegséget.

A legionárius betegség kitörésének forrása régi és gyengén karbantartott csővezetékek és egészségügyi eszközök lehetnek, de a fertőzés forrása lehet a légkondicionáló rendszer is.

A betegség tünetei

Körülbelül két-tíz nappal a fertőzés után a betegség a következő tünetekkel jelentkezik:

  • rossz közérzet
  • végtagfájdalmak
  • fejfájás
  • száraz köhögés

Néhány óra múlva az állapot drasztikusan megváltozhat: most már magas a láz jelentkezik, ehhez hidegrázás és mellkasi fájdalom is társul. Esetenként a betegek hasi fájdalomra, hányingerre és hányásra panaszkodnak.

A szokásos kórokozók hiányoznak

A klinikai kép megfelel a súlyos tüdőgyulladásnak, anélkül, hogy szokásos tüdőgyulladás-kórokozókat találnának. Korlátozott immunrendszerrel rendelkező betegeknél, vagyis gyakran az időseknél, cukorbetegeknél, rákban vagy HIV-ben szenvedő betegeknél a kór hamar halálossá válhat, ha nem ismerik fel és nem kezelik időben.

Diagnózis és kezelés

A diagnózis megerősítéséhez a legionella baktériumok kimutatása szükséges. Az antigéneket vizeletben detektálhatják fluoreszcens módszerrel. A legionárius betegségben szenvedőket legalább 10-12 napig antibiotikummal kezelik, immunhiányos betegeknél ez 3 hétig tart. Súlyos esetekben kórházi kezelés szükséges. A betegség nem ragályos.

Megelőző intézkedés: a régi csővezetékek cseréje

A legionárius betegség kitörésének megakadályozása érdekében a szaniter helyiségeket, a légkondicionálókat és a porlasztó rendszereket mentesíteni kell a baktériumoktól.

Az új vagy tervezett ivóvízmelegítő rendszerek esetében például az 55 fok alatti vízhőmérséklet soha nem engedélyezett az elosztórendszer egyetlen pontján sem. Nincs különbség kórházak, szállodák vagy egyéb középületek között. Az intenzív osztályokra különleges feltételek vonatkoznak.

A legionárius-fertőzés megelőzésére vonatkozó higiéniai követelmények a fogorvosi gyakorlatokra és a szépségszalonokra, valamint a magánszektorra is vonatkoznak, amikor párásító vagy inhaláló készülékeket használnak. Ezeket az eszközöket rendszeresen és alaposan meg kell tisztítani és szárítani.

Üdüléskor ajánlott néhány percen át folyatni a forró vizet a zuhanyzóban, miközben elhagyjuk a fürdőt, így a finom párát nem lélegezhetjük be.

(Németből fordította: Koncz László)