Kén: kicsit büdös, de jótékony hatású
A kén olyan ásványi anyag, amelyet az ókortól kezdve ismernek. Szerepet játszik a fehérjék anyagcseréjében és a méregtelenítésben. A testben felhalmozódó felesleges kén azonban problémákat okozhat. Kén sok, fehérjében gazdag élelmiszerben megtalálható. Nézzük, hogy mely ételekben van, és hogy milyen szerepet játszik egészségünkben ez az ásványi anyag.
A kénnek az emberi szervezetben különféle funkciói vannak: megtalálható az aminosavakban, amelyekből a test saját fehérjéi termelődnek. A ként tartalmazó aminosavak fontosak az egészséges ín, csontok, porc és izmok számára. A kötőszövetnek is fontos alkotóeleme. Különösen nagy kéntartalmú a haj és a köröm.
Ezenkívül a kén az emberi szervezet számos anyagában megtalálható: például a véralvadásgátló heparinban és az A-koenzimben, amely elengedhetetlen az energia előállításához a sejtekben. A kén az inzulin egyik alkotóeleme is.
A szulfátok sói szerepet játszanak a méregtelenítésben – a káros anyagokat, például az alkoholt megkötik, és kiválasztódnak a vizelettel.
Mennyi kénre van szükségünk?
A kén az egyik úgynevezett tömegelem, azaz olyan ásványi anyag, amelyekből az emberek (a nyomelemekkel ellentétben) több mint 50 milligrammot igényelnek naponta. Maga a szervezet nem tudja előállítani.
A kén mennyisége a testben 40-szer nagyobb, mint a vas mennyisége. Ez megmutatja, milyen fontos az egészség számára az elegendő mennyiségű kén. Mivel azonban a ként általában elegendő mennyiségben fogyasztjuk a táplálékkal, az ajánlott napi bevitelre nincs adat.
Kénellátásunk táplálkozással
A kén előfordul a legtöbb fehérjetartalmú élelmiszerben, mivel két általános aminosav (cisztin, metionin) is tartalmaz ként. Többek között megtalálható a következő élelmiszerekben:
- sajt (parmezán)
- rák
- fiatal hering
- sült csirke
- sertéssült
- tojás
- pörkölt földimogyoró
Lehetségesek-e hiánytünetek?
A kén szinte minden ételben megtalálható, így a felnőttek észszerű táplálkozásánál nem várhatók hiányjelenségek. Ezért nincs szükség kéntartalmú kiegészítőkre.
A kén túladagolása
Ha kéntartalmú ételeket vagy kénvegyületekkel tartósított ételeket fogyasztunk, fölösleges kénmennyiség halmozódhat fel. Ez gátolhatja egyes enzimek aktivitását.
Néhány ember fejfájással reagál már a kis mennyiségű kén-dioxidra, de jelentkezhet émelygés, puffadás vagy hasmenés is. Intolerancia is előfordulhat, egészen az asztmarohamokig terjedően.
Érdekességek a kénnel kapcsolatban
A kén-dioxid elpusztítja a B1-vitamint és a biotint. Ha egyidejűleg veszi fel a szervezet a molibdén nyomelemmel (különösen belsőségek és gabonafélék tartalmazzák, ez a két anyag a rézzel együtt oldhatatlan vegyületeket képez, ami rézhiányt okozhat.
Már a késő középkorban kénvegyületeket használtak az élelmiszerek tartósítására. Ma is a kén-dioxidot és sóit, szulfitokat (E 221-228) használnak antioxidánsként és tartósítószerként, például szárított gyümölcsökben, borokban, gyümölcslevekben vagy burgonyaételekben.
A kén régóta ismert gyógyító tulajdonságairól. Főként adalékanyagként alkalmazzák fürdőkben vagy külsőleg használatos készítményekhez bőrbetegségek, például pikkelysömör és ízületi rendellenességek kezelésére. A természetgyógyászatban ként tartalmazó aminosavakat használnak nehézfémek kivezetésére, és így a szervezet méregtelenítésére.
(Németből fordította: Koncz László)
Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:
