Kiút a pokolból
Rossz csillagzat alatt születtünk vagy csak átgondolatlan döntést hoztunk – s életünk máris vakvágányra siklott, zsákutcába kerültünk. Ilyenkor jön a küzdelem a mindennapokkal, a szégyen, önmarcangolás, félelem. Pedig van kiút a pokolból: a szociális háló, a segítő.
Magyarországon egyre riasztóbb nagyságú a társadalom perifériájára kerültek, a felbomlott családok, a szenvedélybetegek s a munkanélküliek száma.
A szociális háló az állam, az önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által támogatott intézmények köre – szolgáltatások és támogatások, melyekkel a rászorulóknak nyújtanak segítséget. Példaként említve: drogambulancia, Családsegítő, Gyermekotthon. A szociális háló működésének alappillére az önkéntes/hivatásos segítő.
Csábi Lilla szociális munkást/szakértőt kérdeztem, aki egy családsegítő szolgálatnál dolgozik.
Miért választottad ezt a szép, de igen nehéz szakmát?
Segítő beállítottságú vagyok. Amióta az eszemet tudom, hazahordtam a sérült állatokat. A pályaválasztásnál szembesültem azzal, hogy létezik ez a szakma, s el is kezdtem tanulmányaimat a győri főiskolán. Iskolaéveim alatt olyan intézményekbe kerültem gyakorlatra, ahol élő közegben, élő problémákkal szembesültem.
Nem és kor szerint kiket érint ez a társadalmi kiszorítottság?
Főként a gyermeküket egyedül nevelőket, de a 30-50 éves korosztály különösen veszélyeztetett, csakúgy, mint a nevelőintézetekből kikerülő fiatalok, akiknek nincs kire támaszkodniuk a magánéletben, hisz általában nincsenek családi kapcsolataik. A segítségkérők kb. 80%-a nő: ők könnyebben tudnak problémáikról beszélni, mint a férfiak.
Milyen testi-lelki állapotban kerülnek hozzád az ügyfelek?
Nagy részük fizikálisan leromlott állapotban van, főként a hajléktalan ügyfelek, akik sok esetben fertőző betegségtől is szenvednek. A 40-50-es korosztály egészségileg igen megviselt: többségüknek nincs állása, nem tud megfelelő életkörülmények között élni, megfelelően táplálkozni. Nagyon elkeseredettek és tanácstalanok.
Lelkileg igen megterhelő lehet ez a munka. Te hogyan dolgozod fel a negatív élményeket? Miképp töltődsz?
Nem nevezném egyértelműen negatív élménynek. Megterhelő az, ha a magukra maradt ügyfelek problémája rövid távon nem vagy egyáltalán nem oldható meg. Kezelni kell tudnom bizonyos esetekben, hogy az a megoldás, hogy nincs megoldás, és megtanítani a hozzám fordulókat együtt élni ezzel. Amint kilépek az intézmény kapuján, zsilipelem az elhangzottakat. Kénytelen vagyok, mert másként nem bírnám: úszni járok, forró fürdőt veszek, zenét hallgatok, és ami nagyon fontos: van kivel felvidulnom.
Véleményed szerint mi az oka annak, hogy hiányosak az ismereteink a szociális munkáról és a benne rejlő segítségről?
Egyfelől a szakmának nincs reklámja, mert olyan rétegekkel foglalkozik, melyekről a társadalom szeretne nem tudomást venni. Sajnos nem elegendő az anyagi támogatás sem. Másfelől – tapasztalataim szerint – aki egy ilyen intézmény szolgáltatását igénybe veszi, megbélyegződik: nem teljes ember, mert nem tudja egyedül megoldani a problémáját. Segítséget kérni nem „divat” Magyarországon.
Javulhatna a társadalmi hozzáállás, ha ez a szakma az oktatási rendszer részét képezné tantárgyként, ismeretanyagként?
Abból a szempontból mindenképp, hogy korán megtanítaná az embereket segítséget kérni, vagy olyan problémamegoldó módszereket, stratégiákat elsajátítani, melyekkel a nehézségek leküzdhetők.
Milyen fóruma van a szakmának?
A www.szochalo.hu internetes portálon a téma érintettjei tájékozódni tudnak, a www.3sz.hu inkább szakembereknek szól, de az aktualitások itt is megtalálhatók. A családsegítő központok információs füzetei, anyagai nyújtanak tájékoztatást.
Mit üzennél a rászorulóknak?
Az igazi erő abban rejlik, ha valaki képes szembesülni a problémájával, és tud segítséget kérni, abból építkezni. Nem szégyellni való ez az állapot, hisz emberek vagyunk. A szociális háló és a segítő feladata, hogy támogasson a kiútkeresésben.
A teljes mértékben anonim, egyénre szabott – a speciális alapítványi segítség kivételével költségmentesen igénybe vehető – szolgáltatások köre alapvető emberi problémákban nyújt segédkezet: párkapcsolati, gyereknevelési, anyagi jellegű, munkanélküliséggel járó küzdelmek, szenvedélybetegség. A területileg illetékes családsegítő központok pszichológus, jogász, illetve adósságkezelő bevonásával képviselik az ügyfél érdekeit, s keresik meg a számára legmegfelelőbb megoldást. Ha kell, segítenek hivatalos levelet fogalmazni. Abban az esetben, ha valaki nem tud a lakásából kimozdulni, megszervezik a szállítást/a kísérőt, vagy meghatalmazással az ügyintézést. A helyzet és az egyén adja a segítés módját s eszközét.
Csoportos és egyéni foglalkozások, klubok nyújtanak lehetőséget a problémák feltárására és kezelésére. Léteznek szabadidős klubok, a fiatalok számára szervezett, úgynevezett csellengők klubja, kamasz- és kézműves klubok, ezek a fiatal korosztálynak szólnak: „Az utca helyett válassz minket!”. A legtöbb ifjúsági iroda ezt tűzte ki célul.
A telefonkönyv, az internetes rákeresés és a családsegítő központok információs füzete segítséget nyújt az illetékes szervezethez való eljutásban. A segítséget keresők teljes diszkréciót élveznek.
Segíteni persze csak azon lehet, aki ezt maga is akarja.
Petre Anett
Ajánlott linkek:
Szociális segítés: www.mindentudo.hu/browse.php?id=15
Magyar Máltai Szeretetszolgálat: www.mmszbp.hu
Civil szervezetekről: www.nonprofit.hu
Vöröskereszt: www.voroskereszt.hu
Információk: www.motivacio.hu
Időseknek: www.internettudakozo.hu/tesztbank/teszt.php?pagid=IT01000000000EECCB23
