A hosszú tél után a kiskertekben is megkezdődhettek a tavaszi munkák, szorgalmas kezek ültetnek, palántáznak, vetnek. A napsütésben a család minden tagja, így a gyerekek is egyre többször a szabadban töltik idejüket. Érdemes megmutatni nekik néhány növényt, így könnyebben felismerik majd azokat, a bennük rejlő gyógyerőt, és különbséget tudnak tenni az erős hatású, vagy mérgező növények és az ártalmatlan, vagy a gyógyhatású növények között.

„Én kis kertet kerteltem, bazsarózsát ültettem,
szél, szél fújdogálja,eső, eső veregeti, hú!”
(magyar népköltés)

Mit mutassunk meg gyermekeinknek? Elsősorban a kertben vadon megjelenő növényeket, azok szépségét, tulajdonságait és hasznosságát. Ezek között fontos lehet a gyógynövények, fűszernövények bemutatása is.

A kora tavasszal, szinte a hó alól kibújó csalán (Urtica dioica L.) szinte minden kertben jelen van, így meg tudjuk mutatni, hogy a zsenge levelek tavasszal még alig csípnek, de mennyire szúróssá válnak, ha megerősödnek. Elmondhatjuk a gyerekeknek azt is, hogy milyen régóta ismerik és használják az emberek erősítésre, főként a tavaszi fáradtság ellen a nélkülözhetetlen vitamin- és ásványi anyag tartalma (C-, B-, K-, A-provitamin és U-vitamin, valamint vas, magnézium, cink, réz) miatt. Közösen, nagyon óvatosan leszedhetjük a zsenge csalánt, és főzhetünk belőle fokhagyma, vagy medvehagyma hozzáadásával (spenóthoz hasonló módon) főzeléket (a főzőleve is értékes, felhasználható), vagy egy könnyű levest, ami a különleges ízélmény mellett egészséges tavaszi étel.

A színpompás, aranysárga virágban pompázó aranyvessző dísznövény változatát „aranyesőként” mindenki ismeri, hiszen ilyenkor a tavaszi kertek dísze. Jó tudni róla, hogy vadon termő változata istápfűként aranyvessző néven (Solidago virga-aurea L.) gyógyhatásárólévszázadok óta ismert a népi gyógyászatban. Elsősorban a vizeletkiválasztó rendszer gyulladásos folyamataira, vízhajtásra (e tulajdonságával a vérnyomás csökkentését is elősegítheti), görcsoldásra, az immunrendszer és a hajszálerek erősítésére (rutin tartalma okán) alkalmas gyógynövény. Külsőleg is számos esetben felhasználható, így szájüregi gyulladásra, ínygyulladásra, torokgyulladásra öblögető szerként. Nehezen gyógyuló, gennyesedő sebek esetén elősegíti a hegesedést. Vizes kivonatai a tapasztalat szerint ekcéma ellen eredményesen felhasználhatók.

Megmutathatjuk a napfényes területeket kedvelő cickafarkfű (Achillea millefolium L.) ilyenkor még zsenge leveleit, amelyek alapos átmosás után ehetőek, sőt a tavaszi saláták alkotórészei, így a táplálékunkban is teljes mértékben felhasználhatjuk gyógyító hatású illóolajait. Mesélhetünk gyulladáscsökkentő, görcsoldó és antibiotikus tulajdonságairól, valamint a levelek vérzéscsillapító hatásáról, ami miatt akár a kertben szerzett apró sebek gyógyítására is alkalmasak, de gyógyteaként az emésztőrendszerben és egyéb nőgyógyászati vérzések esetében is hatásosak. Nagyobb gyermekeknek az ókori legendáról – amelyről nevét kapta a gyógynövény – Achilles sebgyógyításáról is mesélhetünk, hogy bővítsük ismereteinket. Beszélhetünk a cickafarkfű azon nemesített példányairól is, amelyek dísznövényként is egyre kedveltebbek és gyakran megtalálhatók a virágoskertekben, ékességük a sárga, vagy rózsaszín virágzat.

Leszedhetjük és megszagoltathatjuk, sőt meg is kóstoltathatjuk a gyerekekkel a medvehagyma (Allii ursini) levelét. Addig tehetjük ezt, amíg meg nem jelennek a fehér csillagokból álló, ernyőt képező virágai. Frissen felhasználva, de tartósítva is hasznosak illóolajai, amelyek hasonlóak a fokhagymáéhoz. Tehetjük fűszerként levesbe, főzelékbe, pogácsához, de leghatásosabb nyersen felhasználni tavaszi saláták ízesítésére, sajtos ételekhez, mártásokhoz.

A salátaboglárka (Ranunculus ficaria L.) levelét frissen, zölden (és fontos, hogy virágzás előtt szedjük) salátaként, de levesek és főzelék készítésére is használhatjuk. Húsos leveleinek erőteljes C-vitamin tartalma miatt ízletes tavaszi vitaminpótló. A népgyógyászatban főként krónikus hörghurut és a tavaszi méregtelenítő és vértisztító teák alkotójaként, veseműködést serkentő, gyulladáscsökkentőként használták fel (a szaponin és szerves sav adja fő hatásait, alkaloidja a virágzást követően jelenik meg a levelekben).

Ne feledkezzünk meg a közös kerti program során a vetőmagvak beültetéséről sem! Biztassuk, segítsük, hogy cserepekbe, vagy akár tejfölös poharakba gyermekünk, unokánk saját maga vessen el akár babot, akár a későbbi palántázásra alkalmas magvakat. Így karalábé, brokkoli, paprika, paradicsom, tök, cukkini és egynyári virágok magvaival stb. próbálkozhatnak. A helyes öntözést igyekezzünk bemutatni összegyűjtött esővíz felhasználásával, vagy bármely, a környezettel harmonizáló módon.

A tavaszi tevékenykedésünk során elérhetjük, hogy a gyerekek számára sikerélményt nyújt a kertben végzett munka. Felelősséget érez a növények fejlődése, élete iránt azok nevelgetése, öntözése, gondozása során. Felismeri majd a növényeket, a bennük rejlő gyógyerőt, és különbséget tud tenni az erős hatású, vagy mérgező növények és az ártalmatlan, vagy a gyógyhatású növények között.

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász
Tanácsadás 

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről