A boldogság jót tesz a szívnek
A vidámság gyógyír: most már kutatás bizonyítja, hogy a pozitív gondolkodás jót tesz a szív és az érrendszer egészségének. A pozitívabb pszichés állapotban lévők többet mozognak, jobban alszanak, rendesen szedik a gyógyszereiket, ráadásul kisebb náluk a dohányzás valószínűsége. Ezzel szemben a negatív érzések depressziót okozva árthatnak az egészségnek.
A Psychomatic Medicine című szaklapban megjelent tanulmányhoz a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy miként hat a szívbetegek egészségi állapotára a pozitív gondolkodás.
A pozitivitás lélektana az utóbbi időkben egyre népszerűbb téma, ugyanakkor rendkívül vitatott is. Egyes kutatások szerint a derűlátó gondolkodás növelheti az élettartamot. Ezt sikerült is bizonyítani mellrákos és HIV-fertőzött betegek esetében, bypass műtétet követően pedig javult a felépülési idő és a túlélési ráta is. Ezzel szemben a negatív érzések depressziót okozva árthatnak az egészségnek.
Most Nancy Sin professzor vezetésével több mint ezer beteget vontak be a vizsgálatba, akiket öt év eltéréssel kétszer kérdeztek meg, mennyire tartják magukat érdeklődőnek, büszkének, lelkesnek és motiváltnak. Ezzel egy időben kifaggatták őket a mozgási szokásaikról, az alvásuk minőségéről, a gyógyszerszedésükről, valamint az alkohol- és cigarettafogyasztásukról is.
Kiderült, hogy a pozitívabb pszichés állapotban lévők közül többen mozognak, jobban alszanak, következetesebben szedik a gyógyszereiket, ráadásul kisebb náluk a dohányzás valószínűsége. Az alkoholfogyasztás nem mutatott összefüggést a pozitív érzésekkel.
A pozitivitás tehát olyan hosszú távú életmódbeli szokásokkal függ össze, melyek fontosak a szív- és érrendszeri kockázat mérsékelésében.
