Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Fenntartható gardrób (3.)

Gyakori téma mostanában sok fórumon és fenntartható divattal kapcsolatos közösségi média oldalon, hogy mit és hol vásároljunk, milyen anyagból legyen, amit megveszünk. Legalább ennyire fontos az is, hogy a beszerzett termék milyen életciklusra számíthat. Voksoljunk inkább a természetes szálakból készült, műanyagmentes vagy műanyagban szegény textíliákra.

Hazai viták középpontjában áll az, hogy honnan és mit vásároljunk. Sokan a fast fashion márkák gyors kollekcióváltásain, nem egyszer vitatható ár-érték arányán és minőségén vannak – joggal – kiakadva, ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy hazai piacon bizony nem mindig egyszerű alternatívát javasolni. Nagyok a szociális és anyagi különbségek és persze szép az, amit nyugaton elképzelnek, de tudjuk, hogy hazai fronton nem mindig kivitelezhetők. Mégis van néhány irányelv, amivel elindulhatunk.

Néha a kevesebb több

Alapos gardrób mustra és önelemzés után tudatosabban indulhatunk el, ez igaz, de mindig gondoljunk arra, hogy a pénztárcánkhoz mérten a lehető legjobbat hozzuk ki a vásárlásból. Tapasztalatom, hogy bizony a csere és a használtruha-vásárlás is tartogat csapdákat, mégpedig éppen az alacsonyabb árfekvés miatt. Mivel az egységár alacsonyabb, könnyebben döntünk úgy, hogy jobban bevásárolunk. Ha azért megyünk, hogy a gyereknek vegyünk nadrágot, akkor koncentráljunk arra, illetve írjunk listát.

Ugyanúgy, mint az élelmiszerboltban, tartsuk szem előtt a célt, amiért jöttünk. Így kisebb esélye van annak, hogy egy kupac felesleges holmival térünk haza, csak mert akciós volt. Bár hatalmas használtruha-mennyiség érkezik hazánkba évente, vagy nem fogy el, vagy éppen megvásároljuk, de aztán megunjuk, kidobjuk. Ráadásul a keletkezett használt holmin is egyre nehezebb már túladni, így a felelősség és a megelőzés egyre fontosabb, mert a legjobb hulladék az, ami nincs.

Designer darabok

A másik véglet a nem ritkán – sok magyar család életében – luxusnak számító designer darabok választása. Gyakran elhangzik, hogy támogassuk a hazai tehetségeket, ami irányelvnek szép, de amikor egy blézer ára egy család havi betevő falatjának összegére rúg, akkor sokan el se gondolkodunk ezen az opción. Így marad a fast fashion, a kínai és a turi. Persze nem kell mindjárt a nagykabátot megcélozni. Kezdjük kicsiben.

Bár a magyar háztartások nagy része számára luxuskiadás néhány magasabb árfekvésű designer termék, de abból is van olyan, ami megfizethető. Vannak olyan tervezők, akik megfizethetők. Ha nem futja designer nagykabátra, csempésszük be kiegészítőkkel hazai tervezők termékeit. Egy sokoldalúan hordható ékszer, bizsu, öv, statement (feltűnő) darab néha már önmagában sokat dob az egyébként egyszerű öltözéken is, és ezzel hazai vállalkozásokat támogatunk.

Akkor is érdemes kézműves vásárokon vagy online piactereken, kézműves webáruházakban nézelődni, ha egyébként szegény az eklézsia. Kifoghatunk megfizethető és hozzánk passzoló darabokat, vagy ihletet nyerhetünk saját készítésű darabokhoz, ha egyébként is szoktunk barkácsolni. Ha éppen abban a helyzetben vagyunk, hogy nem telik ilyesmire, nézelődni akkor is jó lehet. Ha másért nem, azért, hogy tájékozódjunk. Próbálni, nézelődni mindig lehet, és az legtöbb esetben nem kerül pénzbe. Így legalább tisztában lehetünk azzal, hogy amikor jobban állunk, merre induljunk.

Etikus divat

A tudatos vásárláshoz tartozik az is, hogy nézzük meg, ki varrta, készítette a ruhánkat, cipőnket, kiegészítőinket és milyen anyagból:

Milyen körülmények között készült: nem vitás, hogy még ma is vannak munkásnyúzó üzemek, éhbérért vagy gyakran kosztért, kvártélyért robotoló munkások. Etikus körülményeket biztosító gyártók és márkák címkéken is tanúsítják, hogy kerülik az ilyen munkáltatói magatartást. Öko-tex címkéken feltüntetik azt is, hogy hol és milyen körülmények közt készül a termék. Nem alkalmaz gyerekmunkát, etikus bért és juttatásokat kapott a dolgozó.

Fair Trade és etikus kereskedelem: a gyártón kívül a kereskedelmi árrés is fontos. Nemcsak a gyártás folyamán, hanem az áru átvételekor sem mindegy, hogy egy termékért, terményért a kereskedő (lánc) mennyit ad a termelőnek, gyártónak, dolgozónak. Ezt szintén címkék tanúsítják, bár leginkább a Fair Trade-et. Mivel ennek a címkének komoly anyagi háttere van, gyakran az is mérvadó, hogy etikus árat kap-e az előállító.

Vegán termék: állati eredetű részeket nem tartalmaz a termék, mint bőr, csont, szőrme stb.,.és nem tesztelték állatokon. Ma már könnyen elkerülhető a nem ritka esetben veszélyeztetett állatfajok megölése prémjükért, csontjukért, bőrükért. Ma már olyan lélegző műbőröket, textilbőröket és műszőrméket képes előállítani az ipar, amelyek látványra és fogásra is szinte megszólalásig hasonlítanak a valódira. A bőrcserzés, festés folyamata során ráadásul káros kemikáliák kerülnek a környezetbe.

Nem tesztelték kísérleti állatokon: ugró nyuszit ábrázoló logo igazolja, hogy egy terméket nem teszteltek állatokon, bár ruházati termékek esetén ennek nincs sok szerepe – esetleg a textil kezeléséhez használt anyagoknál.

Textilfestéshez használt anyagok: hiába a biopamut farmer vagy póló, ha a festéshez használt anyagokkal szennyezik be azután. Arról nem beszélve, hogy manapság sok termékre rákerül a biopamut logo… A pamuton kívül még más természetes anyagok is vannak, amelyek előállítása kisebb környezeti teherrel jár. Len, kender, bambusz és egyebek, de az minden esetben fontos, hogy mivel festették. A kőmosott, koptatott farmerekhez gyakran nagyon mérgező és káros festékeket használnak. Az sem mindegy, honnan származik a termék. Sok távol-keleti textilgyár használ még mindig nagyon káros textilfestékeket, azofestékeket (kátrányfesték), amivel nem csak a környezetet szennyezik az eljárás során, de engedik a színüket, és a bőrön is nyomot hagynak, mérgezve ezzel a viselőjét is.

Nem mindegy az otthoni kezelés sem

Most, hogy a csapból is az folyik, hogy minden tele van mikroműanyag szemcsékkel, a fenti szemlélet még fontosabb, mert a mosásnál a ruhákból is kioldódnak az apró műszálszemcsék. Voksoljunk lehetőleg inkább a természetes szálakból készült, műanyagmentes vagy műanyagban szegény textíliákra (legfeljebb pár százalék műszál vagy lycra a rugalmasság érdekében), mert jobban szellőznek, és jobb a bőrnek és a környezetnek is. Ha lehet, ebből is válasszuk a használtat, mert azt már nem kell újra legyártani, kevesebbet kell szállítani, és használjuk, amíg használható. Viszont hiába minden Öko-tex és egyéb tanúsítvány, ha otthon nem megfelelően kezeljük a ruháinkat. Fontos, hogyan mossuk, szárítjuk, milyen mosószereket használunk.

Babusáné Gazdik Ágnes
Öko-Piac-Tér.net

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Fenntartható gardrób (2.)