Nem akarok óvodába menni!

Szeptember elején egyre több szülő keres meg azzal a kérdéssel, hogyan lehetne megelőzni az óvodakezdés „lelki ártalmait” homeopátiás kezeléssel. Milyen szert adjanak, hogy a gyerek ne tiltakozzon, ne sírjon induláskor, elváláskor, jól érezze magát a közösségben, ne úgy induljon a nap: „nem akarok óvodába menni”.

Sajnos ki kell ábrándítanom az érdeklődőket és az olvasókat, ilyen csodaszer nincsen. Az alapszabály, hogy a gyermeket (itt elsősorban azokra gondolok, akik először mennek közösségbe) fel kell készíteni a rá váró változásokra. A tapasztalatom az, hogy a szülők az óvoda valamennyi szépségét elmondják időben, elmesélik, hogy mennyi új játék vár a kicsire, hogy milyen kedvesek az óvónénik, hogy mennyi új barátra lehet találni, hogy mennyi-mennyi mindent lehet tanulni az óviban.

Kevesen beszélnek arról, hogy az óvodában van egy rend, amit be kell tartani, hogy a játékok közösek, és az erősebb bizony elveszi azokat a gyengétől. Nem mesélik el, hogy ha nem ízlik az ebéd, nincs helyette más. Sok szülő azt is elfelejti előre megosztani a gyerekkel, hogy bizony az anya elmegy, és csak délután jön vissza. Aztán az óvodát lelkesen váró kicsi mindezekre néhány nap vagy hét után ráébred, és jó esetben csak kijelenti: „már nem akarok óvodás lenni”, rosszabb esetben elindul a reggeli harc. Ilyenkor aztán az érvek egész sorát szedjük össze, hogy meggyőzzük a kis tiltakozót arról, milyen jó lesz neki a közösségben. Csakhogy a gyermek érzelmeit nem könnyű megváltoztatni.

Hogyan csökkenthetjük az ellenkezést?

Az ellenérzés csökkentésére sokkal jobb módszer, ha tudatosítjuk a gyermekkel, megértjük, átérezzük a problémáját. Elmondjuk neki, mi is tudjuk, hogy jobb otthon lenni a családdal, de a szülőknek is dolguk, feladatuk, munkahelyük van, akár az óvodásnak. Ha vége a munkának, csak akkor tehetjük azt, amit legjobban szeretünk csinálni. Egy óvodásnak az óvi a dolgozója, ahol lehet jól és rosszul érezni magunkat, de nyilván az előbbire kell törekedni.

Jól bevált módszer, ha lehetőség van rá, beiktatni egy úgynevezett anya-napot, amikor a gyerek otthon maradhat egész nap, vagy anya-délutánt, amikor ebéd után eljöhet. Ennek a napnak előre meghatározottnak kell lennie, és nem a reggeli tiltakozás, sírás által kiprovokáltnak.

A kisebbeket, különösen a kezdetben, rendszeresen biztosítani kell arról, hogy bár a szülőnek mennie kell, és bizonyára hiányozni fog neki, de nagyon siet vissza, hogy együtt lehessenek. Akkor, ha hosszú idő óta nem csökken a tiltakozás az óvoda ellen, érdemes az óvónénikkel, ha kell, pszichológussal konzultálni. Sokszor csak évek múlva derül ki egy-egy esemény, történés, ami felnőtt szemmel lehet jelentéktelen dolog is, de a gyermek kedvét szeghette, és mivel annak idején nem „beszélték ki”, dolgozták fel, egyre csak dagad a kicsi emlékezetében, lelkében.

Mikor segít a homeopátia?

Ismert tény, hogy az a kisgyermek, aki nem szeret óvodába járni, sokkal gyakrabban beteg, mint az, aki örömmel megy reggelente a többiek közé. Mind a lelki, mind a testi ártalmak csökkenthetők ügyes vezetéssel és számos módszerrel, így homeopátiás gyógyszerekkel is.

Ismétlem, nincs mindig, mindenre segítséget nyújtó csodagolyó, de számos homeopátiás szert hívhatunk segítségül.

Ahhoz, hogy jól ki tudjuk választani a megfelelő homeopátiás szert, figyeljük, elemezzük a gyermeket. Gondosan vegyük számba, hogyan viselkedik az óvodában, otthon, reggel, nappal, este. Miként fejezi ki az ellenérzését, agresszívvá vált, verekedik, vagy éppen magába zárkózik? Feltűnően engedetlenné vált, vagy egyedül üldögél az óvónénik közelében? Elfogadja, vagy elutasítja az ételt? Fontos az is, hogy milyen korábbi szokásai változtak meg.

A szerek potenciája leggyakrabban a C, CH15-30, amit napi egyszer, néhány naponta egyszer, heti egyszer kell adni, gyerektől és helyzettől függően.

Natrium muriaticum
Jellemzi a csendes bánat, a befelé fordulás. Nehezen barátkozik, hallgatag kisgyermek. Ha bánata van, elvonul vele, ha vigasztalják, romlik az állapota, a hangulata. Előfordul, hogy székrekedése lesz. Inkább vékony testalkatú. Gyakran van herpesze. Amíg nem szereti meg az óvodát, gyakran beteg.

Lycopodium
Jellemzi a bizonytalanság, amit próbál elrejteni. Nagyon igyekszik az óvodában mindenkinek megfelelni, és ezt az igyekezetet aztán otthoni dühkitörések követik. Önbizalma nem túl nagy, és a közeledő feladatok előtt szorong, de ezt a félelmet is rejtegeti. Titkon tart a többi gyerektől. Gyakoriak emésztőrendszeri tünetek is, főleg a puffadás, de nem ritkák a hasi görcsök, székelési inger, hasmenés.

Pulsatilla
Érzelemmel teli kisgyermek, aki könnyen elsírja magát. Elváláskor szorosan az anyjához bújik, pityereg. Fél attól, hogy elhagyja az édesanyja. Százszor visszaszalad egy búcsúpuszira. Ha nincs vele a szülő, akkor az óvónénihez bújik, várja a babusgatást, vigasztalást. Jellegzetes, hogy nem szomjas, keveset iszik, elbágyad a fülledt levegőjű szobában. A szabad levegőn sokkal jobban érzi magát.

Ignatia
Túlérzékeny gyermek, aki az elválást nagy megrázkódtatásként éli meg. Jellemzői a sóhajtozás, az idegi eredetű göcsös jelenségek, ami jelentkezhet hasfájásban, köhögésben, csuklásban. Lelki állapota romlik, ha vigasztalni próbálják, és sokkal jobban van, ha a figyelmét elterelik. Nem ritka a fejfájás sem.

Arsenicum album
Nyugtalan, szorongó gyermek, tele félelmekkel. Gyötrődik, fél egyedül, igényli a társaságot, de beszélgetni nem nagyon akar. Nagyon fázós, kimerült. Általában szereti maga körül a rendet, rendkívül pedáns. Nem viseli el, ha maszatos a keze, ezért gyakran jár kezet mosni. Jellegzetesek lehetnek a különböző rituálék (lefekvéskor, elköszönéskor stb.).

Gelsemium
Álmatag, kedvetlen gyermek, aki előre fél a megpróbáltatástól. Ha kérdezik, nehezen, lassan válaszol. Elváláskor kapaszkodik az anyjába, nem ritkán ordít. Arra vágyik, hogy egyedül lehessen, elvonul a többi gyerektől. A szorongás, lámpaláz fejfájást, hasmenést válthat ki. Nem ritka a remegés, vagy láznál a hidegrázás. A bánat miatt gyakran megbetegszik.

Nux vomica
Agresszív, verekedős gyermek, kötözködik, mindenkiben hibát keres. Gyakran dühbe gurul, nehéz rajta segíteni, mert ha vigasztalni próbálják, még dühösebb lesz. Az idő múlását nagyon lassúnak érzi, még ha korán mennek is érte az óvodába, akkor is „de soká jöttél”-lel fogadja a szüleit.

A homeopátiás szerek szedésének szabályai itt is a szokásosak.(l. pl. korábbi cikk).
A legfontosabbak: ha idő közben változik a gyermek viselkedése, változtassunk a szeren is. Ha úgy érezzük, elhárult a probléma, nem kell adni semmit.

Ne várjuk, hogy a homeopátiás kezelés hatására csoda történik, de arra számíthatunk, hogy a kisgyermek nem fogja sorscsapásnak érezni az óvodás létét, nem azzal fog telni a napja, hogy várja a hazamenetelt. Fel tud majd oldódni, élvezi a játékot, a közösséget, és persze örül, ha jönnek érte a szülei.

Amikor a kezdeti nehézségek elhárultak, érdemes felkeresni egy homeopatát, hogy kiderítsék a gyermek alkati szerét, melynek segítségével nemcsak a lelki problémákat tudja a gyermek könnyebben feldolgozni, hanem az ezzel és a közösséggel együtt járó gyakori betegségeket is elháríthatjuk, enyhíthetjük.

Hogy milyen szerekkel erősíthetjük a gyermekek immunrendszerét, erről a következő alkalommal lesz szó.

Dr. Sebő Zsuzsanna
gyermekgyógyász, homeopata
Tanácsadás

Személyes kérdéseivel forduljon tanácsadóinkhoz!