Szinte minden kollégista kipróbálja a marihuánát
Egy felmérés szerint szinte minden kollégista szívott már marihuánát, közülük minden második alkalmi fogyasztó. A „fű” után a második legkedveltebb drog az ecstasy, és a nem igazán diákpénztárcához szabott kábítószert, a kokaint is minden tizedik kollégista kipróbálta már. A szakemberek úgy vélik, legtöbben 18 és 20 éves kor között próbálkoznak először a tudatmódosító szerekkel, ennek ellenére a felsőoktatásban pénzhiány miatt gyakorlatilag nem foglalkoznak megelőzéssel, vagyis nincs állami drogprevenció.
Rovó Attila a Magyar Hírlapban „A kollégistáknál a fű a sláger” című cikkében számolt be a Felsőoktatási Kutatóintézet legújabb felméréséről, amelyből kiderül, hogy száz kollégista közül kilencvenhat szívott már marihuánát, fele alkalmankénti fogyasztó.
Noha az eddigi kutatások eredményeihez képest meglepően magas, körülbelül másfél-kétszeres a tudatmódosítókat kipróbálók vagy használók aránya, az Addiktológiai Kutatóintézet igazgatója szerint az adatok akár a valóságot is mutathatják. „Eddig még senki nem készített olyan felmérést, amely egy-egy veszélyeztetett réteget önmagában vizsgálna” – idézi a lap Gerevich József pszichiátert. Márpedig a szakember szerint a kollégisták a leginkább veszélyeztetett csoporthoz tartoznak, csakúgy, mint mondjuk a hajléktalan fiatalok vagy a nevelőotthonban élők. „Őket vizsgálva valószínűleg hasonló eredményre jutnánk” – mondta a szakember. Hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint az egyetemisták csak a legritkább esetben fordulnak orvoshoz.
Paksi Borbála szociológus, a Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjának munkatársa rámutatott, hogy a kutatások szerint a kábítószereket kipróbálók aránya 18 és 20 éves kor között, azaz a felsőoktatás első két évében emelkedik a legmeredekebben. A tendencia huszonöt éves korig csökken, majd megáll. Aki 25 éves koráig nem próbálta ki, az a statisztikák szerint már nem is fogja.
Felvinczy Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársa a lap kérdésére azt mondta, jelenleg nincs elég erőforrásuk arra, hogy a főiskolákon vagy egyetemeken drogprevenciót folytassanak. „Képtelenség minden fronton háborúzni, így a sokkal veszélyeztetettebb általános és középiskolásokra koncentrálunk” – mondta a szakember. Felvinczy hozzátette, három éve elindult egy Egészséges Egyetem nevű program, melynek a drogprevenció is része volt, ám a kezdeményezés pénzhiány miatt hamar hamvába holt. A szakember szerint az adatok az eddigi kutatásoknál és a hivatalos statisztikák eredményeinél jóval magasabbak. Felvinczy a FACT Gazdaság- és Társadalomtudományi Alkalmazások Alapítvány felmérésére hivatkozott, amely szervezet két éve pécsi egyetemistákat kérdezett a droghasználatról. „A hallgatók harmada próbált ki valaha kábítószert, hat százaléka nevezte magát alkalmi fogyasztónak és egy százalékuk rendszeres használónak” – mondta Felvinczy Katalin. Elismerte, a kollégistákat mint önálló populációt még nem vizsgálta senki.
Rácz József, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ igazgatója úgy véli, nem lehet kettéválasztani, hogy a fiatalok a buli kedvéért használnak könnyű drogokat, vagy mert elkeseredettek, és menekülni akarnak a problémák elől. „Mindkettő igaz, de a tapasztalatok szerint aki elvégzi az iskolát és elkezd dolgozni, legtöbbször abbahagyja még az alkalmi kábítószer-fogyasztást is” – mondta. Hozzátette: akik elkezdenek egy posztgraduális képzést vagy nem találnak munkát, azok ugyanúgy használnak ilyen szereket.
A drogfogyasztási statisztikáknál jóval kevésbé meglepő, hogy a kollégisták saját bevallásuk szerint is gyakran isznak alkoholt. Harmaduk hetente egyszer-kétszer, minden hatodik diák pedig egy héten háromszor vagy még többször fogyaszt szeszes italt. Ezek az adatok nagyjából megfelelnek az eddigi felmérések eredményeinek – mondta a Magyar Hírlapnak Bauer Béla ifjúságkutató. „Tapasztalataink szerint az egyetemistáknál az alkoholfogyasztás egyenlő a lerészegedéssel, úgyhogy a válaszokat nagyjából értelmezhetjük úgy is, hogy ennyiszer rúgnak be egy héten” – tette hozzá.
