Hogyan hat a modern életvitel egészségünkre, környezetünkre? Milyen jövőre számíthat a magyar társadalom, ha nem változtat a jelenlegi életén, milyen kilátások vannak?

A Jövőkereső, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a fenti kérdésekre próbál választ adni. A 2010. április 20-án tartott konferencián többek között szó volt a magyarok szellemi, lelki és testi egészségének fenntartásáról, a megelőzésről, az egyéni és a társadalmi jól-létről is. A legtöbb előadó és felszólaló szerint a fenntartható fejlődésről a legtöbb embernek a jólét fenntartása vagy éppen a globalizáció elleni tüntetések, a globális felmelegedés és egyéb környezetvédelmi problémák jutnak eszébe, de nem csupán erről van szó. A gazdasági és energiaválság, az elszegényedés, gyakran a nem megfelelő munkakörülmények, a munkanélküliség az egyes emberek egészségére, életmódjára, szellemi-lelki jól-létére is hatással van.

A globalizáció és a jólét megbetegít?

A gyakran egész napos zárt térben való tartózkodás, az információs társadalom keltette igények, az ipari termelés és a pénzközpontú világ súlyos terhet ró az emberek és az egész társadalom egészségi állapotára. Az elszegényedés, az anyagi javak előteremtésének kényszere miatt sokan nem törődnek magukkal eléggé – és egymással sem. A jelenlegi társadalmi berendezkedés, az egyre súlyosabb társadalmi és anyagi válság sokszor a szaporodási kedvet is előnytelenül befolyásolja.

Gyakran épp az erősen elszegényedett rétegek vállalnak nagyobb arányban gyermeket, míg a jólétben élők kevésbé. Így a ma születő gyermekek egyre nagyobb számban nőnek fel előreláthatóan szegénységben, rossz egészségügyi és szociális körülmények között. A tartós munkanélküliség, a viszonylag rövid munkavállalásra ideálisnak tartott időszak (25-45 éves korig), a nagy társadalmi különbségek és az ebből fakadó gazdasági és szociális hátrányok és feszültség szintén rossz hatással vannak a testi-lelki-szellemi egészségre.

A konferencián elhangzott beszélgetések, előadások egyben figyelmeztetnek arra, hogy a jelenlegi globalizált világban elérni kívánt gazdasági jólét nem mindenki számára és nem végtelenségig elérhető. Az a társadalom, mely értékeit az anyagi jólétnek, a versengésnek rendeli alá, elveszíti a másokkal, a közösséggel szembeni szolidaritását. A gazdasági növekedés, illetve egyes rétegek gazdagodása, a jólét nem feltétlenül szolgálja a társadalom egészének jól-létét. Mindenkinek joga és igénye lenne a növekedésre, ám ezt a bolygó és a környezet hosszú távon nem tudja már biztosítani. Ha továbbra is ilyen ütemben éljük fel a készleteket, a javak kimerülnek, és későbbi generációk számára nem marad semmi.

Fontos a rendszerszemlélet

Az energiaválság és a fosszilis energiahordozók rohamos fogyása, a készletek felélése azonban csak egyik aspektusa a bizonytalan jövőképnek. A fenntartható fejlődés a kultúrát, a hagyományok és az emberi értékek megőrzését, a jövő nemzedékek boldogulását, az egyéni és társadalmi boldogságot és az egészséget is magában foglalja, továbbá az éltető és élhető környezet megteremtést, megtartását is.

Ezek a feltételek egymásra is hatással vannak, éppen ezért nem lehet egyenként, szeparáltan vizsgálni ezeket, fontos a rendszerszemlélet, a holisztikus megközelítés. Nem lehet az egyes problémákat külön kezelni, mert az ember is része a globális földi rendszernek. Felül kell emelkedni az egyéni, rövid távú érdekeken, és ezek helyett a hosszú távú, közösségi célokat kell szem előtt tartani, legfőképpen az etikai, erkölcsi, emberi értékek helyreállítása lenne fontos.

Alkalmazkodni kell a természethez és egymáshoz

Alkalmazkodnunk kell a természethez és az új feltételekhez. Bár nem ismerjük még a változások mértékét, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy csökkentsük a változások káros hatásait és tudatosan felkészüljünk. Fontos, hogy az emberiség a bolygó környezeti eltartó képességének megfelelően éljen, úgy, hogy az ember számára is fontos értékek fennmaradjanak.

A legfontosabb feladat a megelőzés és az élhető élet fenntartása minden faj és minden ember számára. Új etikát, szemléletet, megközelítéseket, értékeket kell létrehozni, támaszkodva a már bevált megközelítési módokra, tudásra, meglévő feltételekre. Az ember csak annyit vehet el a környezettől, amennyit az képes pótolni. Az energiatakarékosság, a megújuló energiák használata, a meggondolt, tudatos vásárlás, a természeti értékek megőrzése azonban nem csupán anyagi előnyei miatt fontos, hanem a jövő generációk, de már a jelen nemzedék boldogulását is ez biztosítja.

A jelenlegi és jövőbeli technikai és anyagi eszközöknek egyaránt ezt kell támogatniuk, és úgy kell a bennünket körülvevő környezetet megalkotni, létrehozni, hogy megvalósuljon az anyagok, az energia körforgása. A jelenlegi lineáris gondolkodásmód helyett ciklusokban kell gondolkodnunk, igazodva a természet körforgásához. Fontos szerepe van ebben a nevelésnek, a kultúrának, a művészetnek, a design-nak is, melyek a jelen és a jövő formavilágát teremtik meg. Fontos, hogy a tervezők, formatervezők olyan tárgyakat tervezzenek, gyártsanak, amelyek könnyen lebomlanak, és akár helyben előállíthatók, kevés szállítást igényelnek, helyi eszközökkel, anyagokból létrehozhatók, és megvalósításuk munkát ad a helyi közösségnek. A tárgyak előállítása és használata is az egészséget, ergonómiát, a jól-létet szolgálja a puszta anyagi jólét helyett. A jelen és jövő generációit erre kell nevelni.

G.Á.

(Forrás: „Jövőkereső” konferencia és tájékoztató 2010. április 20.)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről