Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

A zöld ombudsman a gyógynövények jövőjéről

A Natúrsziget által a gyógynövények védelmében gyűjtött több mint 8 ezer aláírást április 1-jén adtuk át dr. Fülöp Sándornak, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, vagy ahogy többen ismerik, a zöld ombudsmannak. Ebből az alkalomból interjút is kértünk tőle. Az elhangzottak alapján úgy látjuk: volt értelme és várhatóan haszna is lesz az akciónknak. A beszélgetésben részt vett még az ombudsmani hivatal képviseletében dr. Zlinszky János, a hivatal Stratégiai és Tudományos Főosztályának vezetője, dr. Lányi András tudományos főmunkatárs és dr. Barta Eszter jogi referens. A Natúrsziget nevében Kürti Gábor alapító főszerkesztő, természetgyógyász, valamint dr. Bíró Endre, portálunk jogi tanácsadója tett fel kérdéseket.

Kürti Gábor: Éppen a mai napon lép életbe, helyesebben a 7 éves türelmi idő lejártával hatályba lép az uniós jogszabály, amely egyaránt érinti a gyógynövények termesztését, felhasználását, forgalmazását és fogyasztását. Portálunkon azért gyűjtöttünk aláírásokat, mert úgy gondoljuk, hogy mind az EU-keretszabályozás, mind pedig az annak alapján született magyar jogszabályok hátrányosan érintik a gyógynövényeket használó embereket. Önök mit gondolnak erről?

Már megindult a vizsgálat

Dr. Fülöp SándorDr. Fülöp Sándor: A mi vizsgálatunk e tárgyban körülbelül 2 hete hivatalból már megindult. Innentől kezdve – nyilvánvalóan – az Önök panaszára fogunk összpontosítani. Beszerezzük az iratokat, majd megpróbáljuk kiegészíteni a tudásunkat az eljáró hivatalnokok, hatósági és egyéb szakértők körében. Ez a fázis zajlik még, jogi értékelésünk még nem készült el.

Saját működési szabályzatunk szerint először egy tervezettel állunk elő. Miután az összes iratot beszereztük, valamint az interjúkat elvégeztük, készítünk először egy tényállást jogi értékeléssel. Ezt az ügyben érintett összes civil és hatósági szereplőnek korrekt határidővel kiküldjük. Nagyon jók a tapasztalataink, mert általában érdemi válaszokat szoktunk kapni. Remélem, hogy a panaszosoknak és a többi érintettnek is jók a tapasztalatai, mert ezeket az érdemi válaszokat fel szoktuk dolgozni. Így gazdagabb, inkább párbeszédszerű lesz az eljárás. Mivel igen kényes, sok érdeket érintő ügyről van szó, igyekszünk még nagyon sok emberrel beszélni. Egyébként a miénk az első olyan ombudsmani intézmény Magyarországon – és szerintem egy kicsit tágabb körben is –, amelynek a jogászai szakértőkkel, biológusokkal, vegyészekkel, mérnökökkel, valamint jogpolitikusokkal együtt dolgoznak az ügyeken.

Kürti: A mostanit tekintsük akkor háttérbeszélgetésnek. Ha úgy tetszik, a személyes véleményüket kérdezem arról, hogy az egészséghez, a gyógyulás szabadságához való jogot mennyiben érinti ez a korlátozás.

Dr. Bíró EndreDr. Bíró Endre: Még azt az összefüggést is érdemes szemügyre venni, hogy a gyógynövény mint növény része, eleme a természetnek – úgy, ahogy van. Tehát minden olyan jogi, hatósági ág, illetve beavatkozás, amely ennek a használatát, az emberekhez való eljutását, előnyeit akadályozza, nehezíti, lassítja, drágítja, végül is ebben az értelemben természetvédelmi ügy.

Fülöp: Én is úgy látom, hogy nagyon sok témához kapcsolódik ez az ügy. Egyfelől itt van a biológiai sokféleség, az országnak és sajátos tájegységeinek a világon sehol másutt meg nem található természeti értékei, azok védelme és felhasználása. Másfelől az életmód, a fogyasztói társadalomnak egyfajta alternatívája is benne van. A gyógynövénykultúra arra tanít minket, hogy az életmódoddal gyógyítod magad, illetve teszed magad beteggé, nem pedig úgy működsz, mint egy automata, vagyis ha valamilyen betegségre beveszel a kis piros bogyóból és a nagy kékből naponta hármat, akkor automatikusan jól leszel.

Kürti: A kis bogyóról jut eszembe: ez is olyan terület, amelyre a gyógyszeripar egyre inkább odafigyel. Az elmúlt években sorra jelentek meg az olyan, gyógyszerként engedélyezett készítmények, amelyek gyógynövény hatóanyagúak. Az új, EU-konform szabályozás pedig pontosan arról szól, hogy a gyógynövény alapú készítményeket ugyanolyan kategóriába sorolják, mint a gyógyszereket. Ez óriási változás, és a korábbiakhoz képest nem előnyös.

Szükség van a természetes alapanyagokra

Dr. Zlinszky JánosDr. Zlinszky János: Nyilván órákig lehetne beszélni a gyógynövény, gyógyszer, természetvédelem háromszögről. Nemcsak mostanában, hanem már elég régóta az előállított gyógyszerek legnagyobb részében a hatóanyag természetes alapanyagból származó kivonat. Tehát ma is hiába a nagy szintetikus tudás és a multinacionális gyógyszergyárak, a gyógyszerek viszonylag kisebb része az, ami szintetizált. A gyógynövények is nagyon sokféle vegyületből állnak, és a gyógyszergyártásnak nagy szüksége van a természetes alapanyagokra. Ez a jövőben is így lesz. A dolog másik vonatkozása a természet és a gyógynövények kapcsolata. Magyarországon a honos növények elég nagy része gyógynövény abban az értelemben, hogy a növény egy-egy része – gyökere, kérge, szára, virága, gyümölcse vagy termése – valamilyen betegségre hatással van. Továbbá: a gyógynövénygyűjtés a legtöbb esetben a természetből való gyűjtést, a természetbe való beavatkozást is jelenti. Nagyon érdekes kérdés, hogy a természet minden porcikájában valakinek a tulajdona Magyarországon: vagy köztulajdon, vagy pedig magántulajdon, vagy védett, vagy nem védett. Ezeket a magától értetődő dolgokat azért teszem egymás mellé, hogy látni lehessen, mennyire bonyolult az egész szövevény, amihez hozzányúlunk. Tehát egyfelől fontos, hogy az emberek hozzáférjenek például a kamillateához, másrészt viszont nem mindegy, hogy egy kéthektáros szikes pusztán a kamillamezőt letarolják-e a begyűjtök vagy nem. A kulcsszó az egyensúly a természet és az ember között, továbbá egyensúlyt kell találni a kisvállalkozás és a nagyvállalkozás, a természetes életmód és az üzleti élet között, az önkiszolgálás, a népi szokások és a patika, illetve a gyógyszer között. Ez az útkeresés zajlik a mi részünkről is, ebbe a helyzetbe próbálunk belelátni.

Kürti: Az utca embere ezt az egész történetet úgy éli meg, hogy eddig megvehette a megszokott gyógynövénykészítményét a bioboltban, hamarosan viszont már csak a patikában veheti meg, és nem is biztos, hogy pontosan azt, amit ismert, megszokott és alkalmazott – mert elképzelhető, hogy többé nem kerülhet forgalomba. Egyes, korábban gyógyhatású kategóriába sorolt készítmények megszűnnek az új rendelet következtében, bizonyos türelmi idő után ki kell vonni őket a piacról. Ugyanakkor létezik számos olyan termék, amely gyógynövény tartalmú, és bár korábban az OÉTI nyilvántartásba vette, hamarosan illegálisnak minősül, jóllehet 10-15 vagy akár 20 éve ismert és használt, keresett készítmény. Egyértelműen úgy értékelem – és a petíciónk aláírói is ezen a véleményen vannak –, hogy mindez az emberek jogainak korlátozását jelenti.

A szerzett jogok védelme, érdeksérelmek

Fülöp: Úgy gondolom, hogy jogi szempontból néhány alapelvet már most, a vizsgálat elején rögzíteni lehet. Az egyik a szerzett jogok védelme mind a fogyasztók, mind a kistermelők részéről – ennek megvannak a jogtechnikai megoldásai –, vagyis bizonyos méltányosság, átmenet mindenképpen indokolt. Az érdekek figyelembevételekor nem felszámoló, hanem kiszámítható és a jogalanyoktól mozgást, fejlődést igénylő, de nem teljesíthetetlen követelményeket támasztó jogtechnikákat használnak. Ezeket a magyar jogon is számon fogjuk kérni. Társadalomtudományi, természettudományi oldalról pedig azt fogjuk vizsgálni, hogy az új szabályozás milyen érdekeket sért.

Kürti: „Gúzsba kötve kell táncolni”, mert az EU jogszabály ad ugyan némi mozgásteret, de meghatározza, milyen keretek között lehet mozogni.

Fülöp: A mi jogi kultúránk rugalmasságban, ügyfélbarátságban elmarad az EU szabályozási kultúrájától. Ugyanazt az EU szabályozási lehetőséget a magyar jogban nagyon sokszor merev, autoriter parancsként látjuk viszont.

Dr. Barta EszterDr. Barta Eszter: Semmilyen következtetést nem mernék még levonni. Vizsgálatunk jelenleg a jogszabályi háttér feltérképezésénél tart. A két illetékes minisztériummal, vagyis a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal (NEfM) felvettük a kapcsolatot, egyeztetünk. Meg kell néznünk egyrészt azt, hogy az uniós szabályozásnak mi volt a célja, mit enged meg, és ezt hogyan ültették át 2005-ben a magyar jogba. Ha úgy látjuk, hogy ezt a szabályt lehetne úgy módosítani, ami javítana a helyzeten, akkor ezt mi kezdeményezhetjük. Jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztériumban komoly munka zajlik, amely arra irányul, hogy a gyógyhatású készítmény kategóriát részben át lehessen menteni, és az élelmiszer kategórián belül gyakorlatilag forgalmazhatóvá váljon. Az máris egyértelműen kiderült, hogy ez a megoldás csak egy bizonyos körben lesz alkalmazható. Ugyanakkor felmerült az a probléma, hogy a gyógynövényekre vonatkozó információt miként lehet eljuttatni a fogyasztóhoz.

Megtagadják az információt a fogyasztóktól?

Kürti: Eddig úgy volt, hogy ha valaki bement a gyógynövényboltba és kért valamit, mert az emésztésével, az epeműködésével problémája van, akkor a boltos – aki szakképzett személy, különben nem nyithatott volna ilyen üzletet –, megmondta, hogy például a borsmenta tea miben használhat neki. Ezentúl nemcsak nem veheti meg ott a monoteát vagy teakeveréket, hanem a szükséges információt sem fogja megkapni. Másfelől: ha egyes gyógynövények az élelmiszer kategóriába kerülnek át, akkor nem lehet majd feltüntetni a csomagolásukon, hogy mire valók. Ily módon tehát az információt is megtagadják az állampolgártól.

Barta: Itt talán van még egy kis átmeneti idő, amíg a közös uniós szabály meg nem születik. Még nem létezik ugyanis az uniós szabály, amelyik kimondja, milyen állításokat lehet tenni a gyógynövényekkel kapcsolatban.

Kürti: Van a dolognak egy másik vonatkozása is. Létezhetne egy EU kódex a gyógynövényekről, amit a 2004-es direktíva célul tűzött ki, de az még nem jött létre. Ez a hivatalosan elfogadott gyógynövényeket tartalmazná, amelyek semmilyen veszélyt nem hordoznak a használójukra nézve. Az EU irányelvben benne van az is, hogy amíg az említett uniós kódex meg nem születik, addig minden ország a nemzeti hatáskörében dönthet. Magyarországon ez úgy néz ki, hogy létezik egy elég kemény OGYI tiltólista a „gyanús” vagy „gyanúsítható” gyógynövényekről. És ha bármilyen készítményben ezek közül csak egy is megtalálható, akkor a készítmény eleve illegálisnak minősül. Ráadásul a magyar „névsor” sokkal keményebb, mint más EU országok hasonló listája. A kérdésnek ezt a részét is érdemes megvizsgálni.

Barta: Ez lesz a következő lépés. Eddig csak a VM-mel sikerült egyeztetnünk. Viszont az említett kérdés nyilvánvalóan a másik minisztérium hatásköre lesz, hiszen hozzájuk tartozik az OGYI is. Ha már kénytelenek leszünk ezzel a hagyományos növényi gyógyszer kategóriával dolgozni, mert egyszerűen ez van, akkor felmerül az a kérdés, hogy ennek a szabályait miként lehetne esetleg enyhíteni, hogy valóban használhatóvá váljon. Ezeket a kérdéseket szeretnénk majd feltenni a NEfM-nek.

Élelmiszerek álnéven?

Dr. Lányi AndrásDr. Lányi András: A másik gond az, hogy a hagyományos növényi gyógyszerként való engedélyeztetés költségei olyan magasak lesznek, hogy azoknak a termelők nem tudnak eleget tenni. A termelőknek olyan minőségi és egyéb követelményeknek kellene megfelelniük, amelyeket a szintetikus molekulákra találtak ki, pedig azok egészen másképpen veszélyesek. Rossz útnak látszik az, hogy minél több gyógynövényt beleerőltessünk ebbe az új növényi gyógyszer kategóriába, mert ez csak annak a néhány nagy multinacionális gyógyszergyártó cégnek fogja megérni, akik ebben érdekeltek. A másik oldalon viszont az élelmiszer kategóriával az a nagy baj, hogy oda csak olyan „diliflepnivel” érkezhetnek a gyógynövények, hogy garantáltan nincs valamilyen erőteljes gyógyhatásuk – vagyis ezek nem is gyógynövények… Ahhoz, hogy egy egyébként közismerten gyógyhatású szer élelmiszer „álnéven” beszerezhető legyen, azt kellene bizonyítani, hogy nem gyógyhatású, de ha mégis volna valamilyen gyógyhatása, azt gondosan titkolnunk kell, mert szigorúan tilos lesz erre nézve még tájékoztatást is adni. Ez teljesen abszurd helyzet, amely „jól van kitalálva”. Összegezve: úgy látom, hogy mind a két út járhatatlan. Azon kívül tehát, hogy a kialakult helyzetet minősítjük, vizsgálatunknak két olyan iránya lehet, amely valamilyen sikerrel kecsegtet. Az egyik az, hogy megnézzük: nem volt-e a magyar szabályozásnak olyan eleme, amelyre az új európai keretek nem vonatkoznak, mi mégis elhamarkodottan alkalmaztuk az új uniós szabályozást, pedig a jog ezt nem írja elő. Ez jelenthet egyfajta menedéket. A vizsgálat másik iránya és szempontja az, hogy maga az eredeti európai jogalkotói szándék nem ellentétes-e háromnál több uniós alapelvvel. Mert ha úgy tűnik, hogy igen, akkor ezt kötelességünk megtámadni.

Kürti: Lehet, hogy ennek van a legnagyobb esélye?

Lányi: Dávid és Góliát harca nem mindig Dávid győzelmével végződik… És ha ez egy bíróság előtt zajlik, akkor biztos, hogy hosszú évekre elhúzódik. Persze neki lehet menni az uniós jognak, de az elég hosszú történet lenne, ameddig az unió belátja és megbánja tévedését, majd módosítja a 2004. évi rendelkezést. Addigra pontosan a védett tudás, a védett termék, a védett munkalehetőség tűnik el, és ezek visszafordíthatatlan veszteségek.

Kürti: Mint ahogy az is, hogy Magyarország nemrég még gyógynövény nagyhatalom volt, most pedig a termesztők sorának végén kullogunk.

Lányi: Így van. Gondolom, azt, hogy viszonylag olcsón, nagy tömegben gyógynövény-alapanyagot szállítunk külföldi gyógyszergyáraknak, továbbra sem fogják akadályozni…

Bíró: Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a már meglévő gyakorlatot, a hosszú idő óta gyakorolt jogokat miként érinti egy ilyen változás. Biztos, hogy más országokban nem az EU rendelet drákói lefordítása történt, mint nálunk, hanem ennél jóval életszerűbb, normálisabb jogszabályokat fogadtak el. Tehát azt a logikát látom leginkább elemzendőnek, hogy az EU rendelet által hagyott mozgásteret miképp használhatná ki jobban a mi jogalkotásunk.

Gyógynövénykutató Intézet – gyógyszergyári kézben

Fülöp: Az európai jogalkotó szándékát nyilván a nagyon erős fogyasztóvédelmi szándékok is motiválták, hogy valamilyen módon védje a fogyasztót a sarlatánoktól, akik óhatatlanul hozzácsapódnak ezekhez a területekhez. Azt viszont meg kell vizsgálni, hogy ezt a célt miként lehet elérni úgy, hogy a fogyasztók érdekei ne sérüljenek.

Lányi: Fontos tudni, hogy a Gyógynövénykutató Intézetet – ahol korábban Magyarországon a gyógynövényeket beminősítették, engedélyezték – 2008-ban az akkori kormányzat tokkal-vonóval, arborétummal együtt eladta, majd azt mondta, hogy a gyógynövényeket az intézet nem tudja minősíteni, mert maga is piaci szereplő. Az intézetet egy gyógyszergyár vette meg… Most aztán irtsuk ki a gyógynövényeket? Karikírozom a dolgot, de a vizsgálatunk tárgyát fogja képezni. Micsoda lelkiismeretlenség volt a Gyógynövénykutató Intézetet éppen egy gyógyszergyárnak privatizálni!

Kürti: Egyik, egyébként orvos és fitoterapeuta olvasónk a Natúrsziget portálon felvetette: ha így alakulnak a dolgok, akkor vissza kell hozni azt a mozgalmat, hogy járjuk az erdőt-mezőt, gyűjtsünk magunknak gyógynövényt, szerveződjünk termelői és fogyasztói klubokba, tanítsuk egymást, mert elveszik tőlünk ezt a jogot.

Lányi: Nagyon csúnya történelmi analógiák vannak arra, hogy egy hagyományos tudást az illegalitásba szorítsanak. Ez szögesen ellenkezik az Európai Uniónak például azzal az alapelvével, ami a hagyományos tudásnak és mellesleg a biológiai sokféleségnek a védelme mellett kötelezte el magát.

Kürti: Nemcsak azzal ellenkezik, hanem a hagyományos orvoslásról az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szervezésében 2008-ban Pekingben tartott nemzetközi konferencián elfogadott nyilatkozattal is. Ott leszögezték, hogy elismerik a hagyományos orvoslást mint az elsődleges egészségmegőrzés egyik formáját – annak érdekében, hogy széles körben hozzáférhető, elérhető legyen. Ami most történik, ennek a szöges ellentéte.

Nem kellenek a lövészárkok

Fülöp: Kultúrtörténeti fejlemény, hogy hamis dichotomiákba (kettősség, tagolódás – a szerk.) rendeződnek a dolgok. Vagyis van egy gyanús hagyományos orvoslás, és létezik a modern, fehérköpenyes, laboratóriumban, csövekkel és eszközökkel végzett orvoslás. Holott ugyanarról szól a két dolog, ennek a kettőnek át meg át kellene szőnie egymást, nem pedig két lövészárokból tüzelni egymásra.

Lányi: A végén a tesztelés is azonos mindkét orvoslás esetében. Tehát a szintetikus molekulákat is végül in vivo kísérletekben (élő szervezetben, élőben – a szerk.) tesztelik. A gyógynövények esetében pedig nyugodtan mondhatjuk, hogy az in vivo tesztelés, köszönjük szépen, már megtörtént: 100, 200 vagy 300 éve teszteljük őket, és még mindig élünk, sőt ezektől élünk.

Kürti GáborKürti: Abszolút nonszensznek tartom, hogy miközben a gyógyszergyártók minden évben több gyógyszert kénytelenek visszavonni súlyos mellékhatásaik miatt, pedig hosszú előzetes tesztelésen estek át, addig a gyógynövényeknél ez nem szokott kiderülni, mert azok ki vannak próbálva. Persze lehet ugyan rossz teát készíteni, de a fitoterápia tudománya szigorúan meghatározza, melyik növényt hogyan szabad és mire lehet felhasználni, mit mivel lehet és mit, mivel tilos keverni, miként kell a teát elkészíteni. Ez kiforrott, kész tudás. Lehetetlen helyzet, hogy a gyógynövények esetében be kellene bizonyítani azt, amit már tudunk, miközben az új, szintetikus gyógyszerek sok millió dollárért zöld utat kapnak. Háttérinformációként szeretném megemlíteni: más EU országokban eleve éltek azzal a lehetőséggel, amivel mi nem éltünk, hogy megpróbálják megtalálni a saját nemzeti „kiskapukat”. Például a franciák úgy döntöttek, hogy létrehozzák a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógynövények listáját. Ezt el is fogadták, és működik náluk.

Lányi: Pontosítok: a gyógynövények ezentúl növényi gyógyszerként gyógyszertárban forgalmazhatók, vagy pedig élelmiszerként ott, ahol más élelmiszerek. Az európai szabályozás az utóbbi esetben tételesen tiltja, hogy a gyógynövény csomagolásán feltüntessék, mire jó.

Bíró: Az EU direktíva megengedi a definíciós és lajstromba vételi eltéréseket. Jó néhány lehetőséget láttam az eltérésre, még a rendszer- vagy a fogalomalkotásban is. Valószínűleg úgy „nyomulhattak be” a franciák, hogy alkottak egy olyan fogalmat, amit elhelyeznek. Nálunk annak idején megvolt, de 7 év alatt elaludt a figyelem. Nagyon korán, nagyon frissen, nagyon akkurátusan, nagyon „hatóságilag” alkottuk meg a végrehajtási rendeleteket.

Fülöp: Holott a 7 éves átmeneti időszak azt is szolgálta, hogy a jogalkotónak több lehetősége legyen a jó megoldásra.

Bíró: Egészen bizonyos, hogy létezik a megoldás, és nem annyira az EU rendelet módosításának az elérésében, ami csak nagyon lassú, nehéz folyamat lehet. Úgy vélem, hogy a mozgásteret, az alaprendelet által 7 év alatt nyitva lévő mozgásteret mi nem jól használtuk ki.

Gyógyhatású készítmények – visszahozható kategória?

Lányi: Tulajdonképpen nem szűnt meg a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény kategória, kizárólag a növényi eredetű gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket vonta ki belőle a most január 1-jén hatályba lépett rendelet. A mostani gyógyszertörvény salátának a tovább módosításával ezt vissza lehetne hozni. Csak most január 1-jén dőlt el, hogy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású kategóriából kivették a gyógynövényeket, a többit, például az állati eredetű termékeket (mondjuk, csukamájolaj) benne hagyták. Hogy miért? Erre a kérdésre eddig senki nem tudott válaszolni.

Bíró: Azért, mert az EU direktívában van növényi gyógyszer kategória. Állati eredetű gyógyszer – mint kategória – nincs.

Zlinszky: Uniós keretjogi tapasztalataim birtokában egészen biztos vagyok abban, hogy a megfelelő kormányzati akarat képes lesz megoldást találni. Nagyon fontos újra meg újra leszögezni, hogy ebben a tekintetben az aktív hozzáállás igen fontos. Vagyis: legyen meg a kormányzati szándék arra, hogy a rendszerben rendet teremtsenek. Persze sok más rendszerben kell még rendet teremteni. Például Magyarország egész agrártámogatási rendszere az elmúlt 8 évben olyan volt, hogy miközben Szlovénia meg Lengyelország az EU kereteket minden további nélkül gyönyörűen kihasználta a vidék fejlesztésére, mi itthon sivatagot teremtettünk. Ez nem a keretek hibája volt… A gyógynövények és a gyógyhatású termékek teljesen kontrollálatlan forgalmának egyetlen problémája lehet – és ilyet is láttam már közelről –, amikor a biztosan beígért gyógyhatás elmarad. Vagyis lássuk be, hogy a természetgyógyászat mögé erőteljesen oda kellene állítani a szakképzettséget is: mind a gyógyszertári, mind pedig az orvosi szakképzettséget. Segítséget kellene tudni adni ebben a tekintetben a betegeknek. Külön kategória a gazdasági oldal, a gyógynövények gyűjtői, eladói. Ez többszereplős rendszer, itt a beteg, az állampolgár és a vidéki ember javára kell céltudatosan gondolkodni. Még nagyon hosszú utat tehetünk meg ebben az irányban, és ha végképp nem sikerül, akkor lehet majd az európai uniós döntéseket kárhoztatni.

Lányi: Szándékunk szerint rámutatunk egy visszásságra a magyar jogalkalmazásban és jogalkotásban, és felhívjuk a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy ez milyen fontos nemzeti érdeket sért. Reméljük, hogy itt történik valamilyen elmozdulás. Másfelől szükséges lesz elemezni magának az európai jognak, a 2004. évi rendeletnek az ellentmondásosságát.

Jó lenne, ha létrejönne a pozitív gyógynövénylista

Kürti: Reális esélyt látok az előrelépésre, ha a negatív mellett a pozitív gyógynövény lista is létrejön. Ha létezne egy pozitív lista, amelyik alapján azt mondhatnánk: az abban elfogadott gyógynövények – ha megfelelő minőségűek –, bármilyen készítményben automatikusan, legálisan használhatók. Vagyis a pozitív listában szereplő növények esetében automatikusan feleslegessé válna bármilyen klinikai hatástani vizsgálat, ártalmatlansági tanulmány és egyebek. Tehát például ha egy készítményben van 8-féle összetevő, és mind a 8 megtalálható a pozitív listán, akkor legfeljebb 5 perces folyamatot venne igénybe az engedélyezés. Mindez, úgy gondolom, szinte automatikussá tenné az engedélyezési vagy regisztrációs eljárást azon gyógynövények esetében, amelyek bizonyíthatóan jó hatásúak, biztonsággal alkalmazhatók és veszélytelenek. Hasonlóképpen fontos lenne, hogy a jelenleg is létező negatív listát felülvizsgálják, és valóban csak azok a növények maradnának meg benne, amelyek bizonyíthatóan veszélyesek, ezért az alkalmazásuk tilos.

Fülöp: Jogtechnikailag az általános engedély kifejezés illene ide, amely egyszerű bejelentéssel megoldható. Meg lehetne vizsgálni, hogy egy nagyon részletes, nyilván miniszteri szintű jogszabály mennyiben helyettesíthetné az egyedi engedélyezési eljárásokat. Ez egyébként most nagyon komoly trend a közigazgatási jogban.

Kürti: A Natúrsziget százezres olvasótáborának nevében köszönöm a beszélgetést. Remélem, hogy a zöld ombudsmannak és hivatalának a jövőben is megmaradnak az eszközei és a lehetőségei munkájának folytatásához.