Vidéken is szmog van, de nincs riadó
Nem csak a nagyobb városokban, hanem a vidék kisvárosokban, sőt a falvakban is messze az egészségügyi határérték felett alakul a szálló por koncentrációja és több helyütt elérheti a szmogriadó tájékoztatási fokozatát is. Szmogriadó azonban itt nem rendelhető el. Még a természeti területeken is határérték felett van a szennyezőanyagok koncentrációja.
Az országban több helyen, így a Fertő-Hanság és a Cserehát területén, lakott területektől távol is mérik a levegő szálló por tartalmát. A tegnapi napon már ezeken a kibocsátó forrásoktól távoli területeken is az egészségügyi határérték feletti szennyezőanyag koncentrációt mértek (Fertő-Hanság: 63 μg/m3, Cserehát: 68 μg/m3; egészségügyi határérték 50 μg/m3).
Mindez azt jelenti, hogy nagy valószínűség szerint az ország szinte teljes területén az egészségügyi határérték felett van a szálló por koncentrációja. Erre a szennyezettségre rakódik rá a kisebb településeken a közlekedés és még inkább a fűtés hatása, ami vélhetően azt eredményezi, hogy a vidéki kistelepüléseken a szálló por koncentrációja meghaladhatja akár a szmogriadó tájékoztatatási küszöbértékét is.
Mindennek az a magyarázta, hogy a jelenlegi szmoghelyzet kialakulásáért nem a kibocsátás felelős csupán, hanem az időjárási körülmények is, amelyek országszerte azonosak.
Miért nincs ezeken a településeken szmogriadó?
A jelenlegi jogi szabályozás miatt füstködriadó csak ott rendelhető el, ahol legalább egy folyamatosan működő mérőállomás működik. Megítélésünk szerint ez azonban félrevezető, hiszen a többi településen élő emberek abban a hitben maradnak, hogy náluk a levegőminősége megfelelő, holott a vidéki háttérállomások adatai alapján a többi hazai településen is igen magas lehet a szennyezőanyagok koncentrációja. Megítélésünk szerint ilyen helyzetben érdemes lenne a vidéki települések lakosságot is tájékoztatni a veszélyekről.
Mi okozza a jelenlegi szmoghelyzetet?
A jelenlegi szmoghelyzet oka alapvetően meteorológiai. A légszennyezőanyag kibocsátás állandóan jelen van, de a légkörben ezek a szennyezőanyagok normális esetben hígulnak. A jelenlegi meteorológiai helyzetben, azonban a légkörbe bocsátott szennyezőanyagok nem tudnak eltávozni és a talajközelben maradva felhalmozódnak.
Milyen meteorológiai helyzet okozza a szmogot?
Normális esetben a légkör hőmérséklete felfele haladva csökken. Jelenleg azonban még igen nagy magasságban is meleg a légkör. 3000 méter magasságban a hőmérséklet azonos azzal, amit 100 méteren mérünk. Ezt a helyzetet nevezzük inverziónak, vagy fordított légrétegződésnek.
A kibocsátott szennyező anyagok és füst jellemzően melegebb a környezetnél, ezért könnyebb is, így felemelkedik a légkörben. Az emelkedés közben ez a füst folyamatosan hűl. Az emelkedés egészen addig tart, amíg a füst melegebb a környezeténél. A környező levegő hőmérséklet azonban az inverzió miatt nem csökken, így a füst hamarosan lehűl a környező levegő hőmérsékletére. Ez azt eredményezi, hogy a kibocsátott füstgázok nem tudnak felfele eltávozni a légkörből. Ráadásul a szélsebesség is nagyon alacsony országszerte, így oldalirányban sem tudnak elszállítódni a légszennyező anyagok. A szennyezőanyagok kibocsátása tehát folyamatos, de a máskor működő hígulás és elszállítódás nincs jelen, így folyamatos a szennyezőanyagok felhalmozódása, ami végül előidézi a szmogot. A helyzet ahhoz hasonlítható, mintha egy fedőt helyeznénk a Kárpát-medencére, de a szennyezőanyagokat továbbra is kibocsátanánk.
A szmoghelyzet óránként frissítve folyamatosan nyomon követhető a legszennyezes.hu oldalon vagy ezen a linken.
A szálló porról itt olvashat bővebben.
Bővebb információ: Szuhi Attila, geográfus, légszennyezés.hu
Tel.: +36-30-563-7749
Skpye: szuhi.attila
E-mail: szuhia@valaszuton.hu
