Ne vidd haza – fogadd inkább örökbe!

Publikálva: kedd, március 23, 2010

Címkék: állat örökbefogadás, állatvédelem, biogazdaság, haszonállat

Melyik gyerek ne szeretne húsvétra egy aranyos kiscsibét, kisnyuszit? A kísértésnek, hogy hazavigyük a bájos jószágot, érdemes azonban néha ellenállni, mert sok kisállat-simogató és állatkert lehetővé teszi, hogy örökbe fogadjuk az állatokat.

Élő állat, nem játék!

Csak azért, hogy gyermekünknek legyen új játéka, ne vigyünk haza élő kisállatot. Egy élő állat nem játékszer! Egy élő állatot nem csak két hétig kell agyonszeretgetni, babusgatni, hanem élete végéig gondoskodni kell róla, minél jobb életfeltételeket biztosítani számára. Az örökbefogadás esetén a gondozónak fizetünk az ellátásért, és gyakran meglátogathatjuk élőhelyén az állatot. Így a jószágoknak biztosan jobb sorsuk lesz: szakszerű gondozásban részesülnek, és nem kerülnek az utcára az ünnepek után, magukra hagyva.

Magára hagyni egy védtelen állatot kegyetlen és felelőtlen cselekedet, mégis gyakori eset, sajnos, főként a tavaszi ünnepek környékén. A magukra hagyott kisállatok sorsa pedig többnyire szomorú: élelem, fedél és szeretet nélkül hamar elpusztulnak vagy a forgalmas úton elüti őket egy autó, esetleg kutyák vagy ragadozók pusztítják el őket. Valamivel „szerencsésebbek” azok a jószágok, melyeket gazdáik feláldoznak és vacsorát, ebédet főznek-sütnek belőlük. Más esetekben a szülőkre marad az állat ellátásának feladata, mert a csemete hamar elunja a gondoskodást. Mielőtt tehát megajándékoznánk a gyermeket, gondoljuk végig, valóban tudunk-e az állatról megfelelően gondoskodni, biztosítani tudjuk-e a megfelelő táplálékot, mozgást, környezetet, vagy csak sínylődni fog nálunk. Ha keveset vagyunk otthon, nincs kertünk, kicsi a lakás, válasszunk más alternatívát.

Támogassuk a helyi gazdákat

Az örökbefogadással megelőzhető az állatok szenvedése, és a gondozónak is segítünk anyagilag az ellátásban. Európa más országaiban azonban már nemcsak állatkerti állatokat, hanem csibét, nyuszit, báránykát is lehet örökbe fogadni vagy simogatni. De akár borjat, kecskét, csacsit, vagy bármilyen nagyobb haszonállatot is, amelyek végképp nem valók lakásba. Manapság sok nehéz helyzetben lévő gazda bezárja a gazdaságot, vagy legalábbis felmerül benne a gondolat. Az örökbefogadás „intézménye” azonban, a pénzügyi támogatáson keresztül, segíthet fenntartani egy kisebb biogazdaságot.

Az ünnepek környékén vidéken üdülő kisgyerekes városi családoknak is jó, hiszen gyermekeinek így kötetlenül megadhatják, hogy legyen „saját” kisállatuk és van, aki utána felneveli a jószágot méltó körülmények között. Egy városi lakásban, de sokszor még kertes házban sem feltétlenül szerencsés mondjuk egy kecskét vagy borjút nevelni, de gyakran a helyi önkormányzatok, rendeletek sem engedélyezik ezt. Az örökbefogadással egybekötött falusi turizmussal duplán támogatjuk a helyi gazdákat: fizetünk a szállásért és segítünk nekik, hogy állataiknak jobb körülményeket biztosítsanak, szerettel, türelemmel felneveljék őket, akár húsáért, akár másért tartják. Így egy városlakó hozzájárulhat a vidéki gazdák és a gazdaság fenntartásához, az állatokat jó körülmények között nevelő gazdák munkájához és általában az állattartás humánusabb körülményeihez.

Egyre többen szeretnék legelő állatok tejét inni és kapirgáló csirkék tojását, vagy bio juhsajtot, kecske sajtot enni, ám egy bio módon nevelt állat felnevelése a gazdák elmondása szerint kétszer-háromszor hosszabb időbe telik, mintha táp takarmányon tartanák, ketrecben, karámban, hogy gyorsan hízzon és menjen a vágóhídra, vagy több tejet, tojást „termeljen”. Bár a nagyüzemi állattartásban néhány hónap alatt „vágható” lesz a sanyarú sorsú haszonállat és így „profitot” termel, sajnos az ilyen állat húsa, tojása, teje sokkal gyengébb minőségű. Egyre többen fordulnak el ezektől a termékektől részben az állatok életminősége (kevés hely, csonkítások, rossz táplálék, a szeretet, törődés teljes hiánya) és a tápok megkérdőjelezhető minősége és hatásai miatt. A bio állattartás több pénzt, törődést, figyelmet igényel. Ha szeretnénk részesülni a hasznából, jó, ha bármilyen módon hozzájárunk, anyagilag és törődéssel, a jó minőségű étel előteremtéséhez. Az örökbefogadással vagy bértartással kompenzálhatjuk a többletkiadásokat, és jó kapcsolatot tarthatunk a gazdákkal is, hozzájárulunk a fenntartható gazdálkodáshoz. Egy szeretetben, jólétben nevelt állat pedig minden szempontból jobb minőségű élelmet biztosít nekünk, embereknek.

Kampány a haszonállatok minőségi életéért

A haszonállatok védelmét célozza meg hazánkban a Fauna Egyesület is. Az egyesület az élet tiszteletén alapuló, ökológiailag is fenntartható társadalom kialakítása érdekében tevékenykedik. Akciók és programok szervezésével, a felnövekvő generációk tudatformálásával, oktatásával, valamint az állatok jólétét biztosító programok szervezésével és népszerűsítésével foglakozik, 20 éve van jelen az országban. A magyar állatvédő szervezetek közül az egyetlen, amely kifejezetten haszonállatokra szakosodott. A tudatformálás, oktatás célja, hogy a jövő generáció tudatos és állatbarát fogyasztóként nőjön fel, hogy megtanulja, milyen élelmiszereket, ruhákat, kozmetikumokat vásárolhat meg úgy, hogy azzal ne okozzon fájdalmat más élőlényeknek.

Akkor is, ha vega!

Aki vegetáriánus, ugyanúgy segíthet a gazdákon, mint húsevő társai, bár tejért, tojásért tartott haszonállattok jobb életkörülményinek biztosítására is biztosan szívesen áldoz, főleg, ha éppen azért nem eszik húst, hogy miatta ne öljék meg az állatot. Biztosan szívesebben fogyaszt ön is bio mézet, lekvárt, sajtot, tejet, kenyeret. Akár önkéntes munkával is segíthet a gazdáknak, ha pénzzel nem is tud hozzájárulni a gazdaság fenntartásához. Már hazánkban is elindult egy mozgalom, amely éppen az idénymunkák ellátásában: kapálásban, gyomlálásban, metszésben, betakarításban segít a biogazdáknak. Egy önkéntes, részben egyetemistákból álló csapat például havi rendszerességgel ellátogat a gömörszőlősi fenntartható gazdaságba.

Biztosan sok gazda örülne hasonló segítségnek, az agrár területen tanuló diákok és városlakók pedig sokat tanulhatnak a munkák során. Már az is tiszta haszon, ha látják, mennyi munkát, törődést, ráfordítást igényel egy-egy termény előállítása, mire a városban az asztalukra kerül. Így talán jobban tisztelik majd azt, aki ezt előállítja számukra, és általában minden létformát, amely valamilyen módon táplálékot biztosít.

(Forrás: Fogadj örökbe kiscsibét!, olaszból fordította G. Á., Gömörszőlősi Kaláka-wellness tábor, Fauna.hu)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről