Veled vagyok és segítek 2.

A segítőkutyák speciálisan az adott beteg igényeihez igazítva nagyon sokoldalúan képezhetők. Tudásukkal nem csak biztonságot, de függetlenséget is nyújtanak gazdájuknak. Fontos hát, hogy mindennapi élethelyzetekben együtt fogadják el őket.

20100527-torvenyasegitokutyakrol1Eltérő területekre eltérő típusok

A vakvezető kutyások egyesülete volt az első angol szervezet, mintegy 70 évvel ezelőtt. Ezt követte a hallássérülteket segítő kutyások szervezete. Ezek más fajtájú kutyák voltak, mert az igénylők főleg középkorú nők voltak, akik inkább kisebb kutyákat szerettek volna. Ezután következtek az egyéb fizikai vagy mentális károsodással együtt élők számára betanított, speciális képességekkel rendelkező kutyák.

Magyarországon a Kutyával az Emberért Alapítvány (KEA, 1996) volt az első olyan civil szervezet, mely olyan újfajta segítő feladatokra képzett kutyákat, mint a mozgássérültek segítése, illetve a különböző fejlesztő terápiás foglalkozásokon való részvétel. A KEA jóvoltából az elmúlt években 17 mozgássérült ember kapott életre szóló segítőtársat speciálisan kiképzett segítőkutya személyében, és az alapítvány terápiás kutyáinak közreműködésével Budapesten és környékén mintegy 10 intézményben összesen több száz rászorult (főként mozgás- és értelmi sérült gyermekek) részesült kutyás terápiában.

Jogi háttér

Az ADI, a Segítőkutyások nemzetközi szervezete, világszerte jelen van, irányelvei és etikai követelményei mindenhol egyformák, a kivívott jogok azonban sokkal inkább országokra jellemzők. A főbb (elérendő) jogok:

  • Közüzemi létesítmények és szolgáltatások használatának joga
  • Szállodák teljes körű és azonos módon történő használatának joga
  • Tömegközlekedési eszközök teljes körű és azonos módon történő használatának joga
  • Lakhatási lehetőségek teljes körű és azonos módon történő használatának joga
  • Munkahelyek teljes körű és azonos módon történő használatának joga

Mi a helyzet idehaza?

Magyarországon a nemrég kiadott, a segítőkutyák képzésének és alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet (27/2009. (XII. 3.) SZMM) szabályozza ezt a kérdést. Egyfelől az esélyegyenlőség szellemében széleskörű jogokat biztosít a kutyával közlekedő fogyatékos ember számára, másfelől pedig szabályozza a segítő kutyák vizsgáztatását és ezzel egyértelműen meghatározza azon kutyák és gazdáik körét, akik a rendelet által biztosított „többletjogokkal” élhetnek.

Az azóta gyűjtött tapasztalatok alapján elmondható, hogy a segítő kutyákhoz való újfajta hozzáállást még csak most „tanulják” a különböző érintett felek (üzletek, bevásárlóközpontok, hivatalok, szállodák stb.), így a széleskörű tájékoztatásra nagy szükség van. Vannak még tájékozatlanságból eredő gondok, de a fogyatékosok segítő kutyáinak elfogadása területén jelentősen javult a helyzet. Pozitív példaként említhető például a Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ, a Lurdy ház, vagy a kecskeméti Malom bevásárlóközpont, ahol bár szigorúan ellenőrzik a kutyák segítő státuszát, de nagy megértőkészséget mutatva igyekeznek mindenben megfelelni az új jogszabályban foglaltaknak.

(Forrás: Service Dog Tasks for Psychiatric Disabilites, angolból fordította: H.O. , Kutyával az emberért: új törvény a segítőkutyákról)