A nagyvárosi biciklizők tüdejébe nagy mennyiségű korom kerül a városi utakon: a korom a fosszilis üzemanyagok elégetésekor keletkezik. A koromról és a hasonlóan apró, mikroszkopikus részecskékről tudjuk, hogy sokféle megbetegítő hatásuk van, a szívbetegségektől egészen a csökkent tüdőműködésig.

Jonathan Grigg professzor (London School of Medicine) munkatársaival kísérletet végzett annak kiderítésére, hogy egy egészséges felnőtt ember számára mekkora megterhelést jelent közlekedése során a korom belégzése. Feltételezte, hogy egy biciklizőnél nagyobb a korom expozíciója, mint például egy gyalogosnál. Vizsgálatkor ezért váladékmintát vett a kerékpározó, illetve a gyalogos kísérleti személyektől, így mintát kapott azok alsó légúti sejtjeiből – a makrofágokból, amelyek olyan speciális sejtek, amelyek a légutak felszínén találhatók, és „felfalják” az oda kerülő idegen anyagot.

Megvizsgáltak 5-5 felnőttet: az egyik csoport rendszeresen kerékpárral járt dolgozni Londonban, a másik csoport gyalogolt. Megnézték, mennyi kormot találnak a légúti makrofágjaikban. A kísérleti személyek valamennyien nemdohányzó, egészséges, városlakó emberek voltak, 18 és 40 év közöttiek.

Az összehasonlítás azt mutatta ki, hogy a biciklizők alsó légútjaiban 2,3-szer több korom volt, mint a gyalogosokéban. „Kutatásunk eredményéből látszik, hogy az európai nagyvárosokban való kerékpározás megnöveli a korom-expozíciót, ami több tényezőnek is betudható: a biciklizők mélyebben és gyorsabban lélegeznek, mint a gyalogosok, és közelebb vannak a kipufogógázokhoz, ami megnövelheti azoknak a levegőben lebegő koromrészecskék számát, amelyek elérik a tüdőt. Adatainkból kiderül, hogy a kerékpározóknak erősen ajánlott figyelembe venni a koromszennyezésnek való kitettségüket, amikor megtervezik az útvonalukat” – mondta dr. Chinedu Nwokoro, a kutatócsoport egyik tagja, aki maga is aktív kerékpározó.

(Forrás: Független.hu)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről