A mesterséges megtermékenyítés nem növeli a mellrák kockázatát
A szervezeten kívüli megtermékenyítésen áteső nők már régóta aggódtak, hogy az eljárás megnöveli mellrák kialakulásának kockázatát. Végül is az eljárás megkívánja, hogy bizonyos nemi hormonok szintjét a normális érték öt-tízszeresére emeljék. Ezek közül kettő, az ösztrogén és a progeszteron hormon befolyásolhatja bizonyos mellrák fajták lefolyását.
Az elmúlt tíz évben számos tanulmány találta úgy, hogy a korábbi pácienseknek nincs mitől félniük. A szakértők persze óvatosak, mert a 80-as években mesterséges megtermékenyítésen átesett nők a kutatások idején még nem érték el a klimaxot. A legnagyobb, mostanáig legátfogóbb tanulmány megnyugvást hozhat: nem talált nagyobb kockázatot mesterséges megtermékenyítésen átesett nőknél.
A kérdés jó ideje nem hagyta nyugodni a szakembereket. 2008-ban orvosi dokumentumok utólagos felülvizsgálata azt találta, hogy a 40 évnél idősebb, mesterséges megtermékenyítésben részesült nőknél több lehet a mellrák. Egy másik, kis létszámú tanulmány szerint a mesterséges megtermékenyítést 30 évnél idősebben elkezdő nőknél nagyobb a mellrák kockázata. Későbbi tanulmányok azt sugallták, hogy a veszély – ha van egyáltalán – nagyobb lehet fiatalabb nők esetében.
Egy 2012-ben megjelentetett, közel 21 ezer résztvevővel folytatott tanulmány alapján a Nyugat-Ausztráliában élő, 24 éves vagy fiatalabb korban mesterséges megtermékenyítést kezdő nők mellrák kockázata nagyobb. Nem találtak ilyen kapcsolatot a harmincas vagy negyvenes éveikben járó nőknél.
A szakértők kételyeit az a feltételezés növelte, hogy a terméketlenség maga, nem csak a kezelése, kapcsolatban állhat a mellrákkal. A legújabb jelentés, amit a JAMA szakfolyóirat jelentetett meg, sokban megválaszolja e hosszú ideje nyitott kérdéseket.
Az óriási méretű tanulmány nem talált nagyobb kockázatot mesterséges megtermékenyítésben (IVF) részesülő nőknél, sőt azoknál sem, akik kevésbé intenzív kezelést kaptak termékenységük jobbítására. Több mint 25 ezer, átlagosan 32,8 éves holland nőt követtek legtöbbször 21 évig, akik kezelésüket 1980 és 1995 között kezdték.
A kutatók figyelembe vettek számos, nagyobb mellrák kockázathoz kapcsolódó tényezőt, pl. a nők életkorát első gyermekük megszülésekor, szüléseik számát és a mesterséges megtermékenyítési kísérletek számát.
Mivel a mesterséges megtermékenyítést választó nők jellemzően idősebb életkorban szülnek, mint akiknek nem kell segítség, ezt természetesen figyelembe kell venni.
A tanulmány legmeglepőbb felismerése, hogy a mellrák kockázata jelentősen kisebb volt azon nőknél, akik hét vagy több megtermékenyítési cikluson estek át, szemben az egy vagy két cikluson átesettekkel.
A tanulmány szerint azon nőknek, akik alig reagáltak a petefészek stimulálására az első IVF ciklusban, szintén kisebb a mellrák kockázata. Ez magyarázhatja, hogy miért nagyobb a kockázat a mesterséges megtermékenyítést elkezdő 24 éves vagy fiatalabb nők esetében. Fiatalabb nők általában jól reagálnak a kezelésre, a körükben észlelt nagyobb kockázat ezzel függhet össze.
(Angolból fordította: Korom Lajos)
