Minden kilencedik ember éhezik
A világon ma minden kilencedik ember éhezik – derül ki az ENSZ 2018-as jelentéséből. Az éhezők száma folyamatosan növekszik, 2017-re már elérte a 821 milliót. Közéjük tartozik mintegy 150 millió fejlődésben visszamaradt gyermek, és alig történik előrelépés az alultápláltság és éhezés felszámolása ellen, pedig több száz millió ember egészsége forog kockán.
Évtizedek óta nem tapasztalt éhínség felé tart a világ. Az elmúlt három év folyamán olyannyira megnőtt az éhező emberek száma, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ha 2030-ra el akarjuk érni a Fenntartható Fejlődési Célok éhezésre vonatkozó pontját (Sustainable Development Goal of Zero Hunger). „A növekvő élelmiszer-bizonytalanság és az alultápláltság különböző szintjeire figyelmeztető jelek egyértelműen jelzik, hogy közbelépésre van szükség. Biztosítani kell, hogy senki ne maradjon le az élelmiszer-biztonságra és az alultápláltság felszámolására vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célok elérésében” – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak (IFAD), az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF), a Világélelmezési Programnak (WFP) és az Egészségügyi Világszervezetnek a vezetője a jelentés közös előszavában. „Ha 2030-ra egy éhség- és alultápláltság mentes világban szeretnénk élni, fejlesztenünk kell az élelmiszer-ellátó rendszereinket, illetve javítanunk kell az emberek megélhetési lehetőségein, válaszul az éghajlatváltozásra és a szélsőséges időjárásra” – mondták a vezetők.
A klímaváltozás hatása az éhezésre
Az éves ENSZ-jelentés megállapította, hogy a klímaváltozás, ami befolyásolja az esőzéseket és a mezőgazdasági idényeket, valamint a szélsőséges éghajlati jelenségek, mint az aszályok és áradások, mind kulcsfontosságú tényezői az éhínség növekedésének, ahogy a konfliktusoknak és gazdasági lassulásnak is. Kimutatták, hogy az éghajlati szélsőségeknek kitett országokban magasabb az alultáplált emberek száma, ami tovább növekszik, ha a népesség nagy aránya a mezőgazdasági termeléstől függ. Az éghajlatváltozás már most aláássa a legfontosabb termények, például a búza, rizs és kukorica termelését a trópusi és mérsékelt éghajlati övezetekben, és ez rövid időn belül élelmiszerhiányhoz vezethet.
Lassú haladás az alultápláltság felszámolásában
A jelentés szerint alig csökkent a fejlődésben visszamaradott gyerekek száma. 2017-ben közel 151 millió öt év alatti gyermek volt az alultápláltság következtében túl alacsony a korához képest, míg 2012-ben ez a szám 165 millió volt. Ázsiában még mindig kiemelten magas az alultáplált gyerekek száma, majdnem minden tizedik öt év alatti gyerek kisebb a korához képest, míg ez az arány Latin-Amerikában és a Karib térségben egy a százhoz.
A jelentés kimondja, hogy minden harmadik termékeny nő vérszegénységben szenved, számuk az elmúlt évben nem csökkent, a tünet gyakorisága az afrikai és ázsiai régiókban közel háromszorosa Észak-Amerikának. A vérszegénység jelentős egészségügyi és fejlődési következményekkel jár mind a nők, mind a gyermekük számára.
Éhezők és túlsúlyosak
A túlsúlyos felnőttek száma egyre csak növekszik, ma már minden nyolcadik felnőttet érint a világon. A probléma Észak-Amerikában a legnagyobb, de a riport szerint Afrikában és Ázsiában is fokozatosan terjed a jelenség.
Az alultápláltság és az elhízás nemcsak egy országon belül fordulhat elő egyszerre, hanem olykor még egy háztartáson belül is. Sokak számára gondot okoz a megfelelő táplálékhoz való hozzájutás, például az ételek magas ára miatt, mások az ebből fakadó bizonytalanság következtében állandó stresszben élnek, továbbá nehézséget jelent a nélkülözéshez való pszichológiai alkalmazkodás is. Mindez magyarázatot adhat arra, miért magasabb a túlsúlyosság és az elhízás kockázata azoknál a családoknál, akiknél bizonytalan a táplálékhoz való hozzáférés.
Cselekedni kell
A jelentés szerint sürgős közbelépésre van szükség annak eléréséhez, hogy minden ember hozzájusson az alapvető tápanyagokhoz és megszűnjön az alultápláltság. Kiemelt figyelmet kell fordítani a csecsemőkre, az öt év alatti gyerekekre, az iskolásokra, a kamaszlányokra és a nőkre, akiket különösen veszélyeztet, ha nem jutnak megfelelő mennyiségű vagy minőségű táplálékhoz.
A riport arra is felhívja a figyelmet, hogy fejleszteni kell a tápanyagszegény mezőgazdaságokat és azokat az élelmezési rendszereket, amelyek biztonságos és jó minőségű ételt biztosíthatnak mindenki számára. Kiemeli, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani azoknak az irányelveknek, amelyek elősegítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a katasztrófák kockázatának csökkentését.
A jelentés kulcsfontosságú megállapításai
- Az éhező emberek száma 2017-ben 821 millió, azaz minden kilencedik ember
- Ázsiában: 515 millió
- Afrikában: 256,5 millió
- Latin-Amerikában és a Karib-térségben 39 millió
- A fejlődésben visszamaradt (korához képest alacsonyabb), öt év alatti gyerekek száma: 150,8 millió (22,2%).
- A magasságához képest alacsony testsúlyú 5 év alatti gyerekek száma: 50,5 millió (7,5%).
- Az öt év alatti túlsúlyos gyerekek száma: 38,3 millió (5,6%).
- A vérszegénységben szenvedő termékeny nők aránya: 32,8%.
- A félévesnél fiatalabb gyerekek aránya, akiket kizárólag csak szoptattak: 40,7%.
- A túlsúlyos felnőttek száma: 672 millió, azaz minden nyolcadik felnőtt.
