Kell-e ennyi influenza elleni védőoltás?
A az influenza elleni vakcinákat gyártó vállaltok kijelentették, hogy idén ősszel és télen rekord mennyiségű influenzaoltást szándékoznak forgalomba hozni. Az azonban nem világos, hogy a teljes népesség felére elegendő oltóanyagra valóban szükség van-e.
Két hete öt gyártó kihirdette, hogy idén csak az Egyesült Államokban 166-173 millió influenzaoltást fognak forgalomba hozni, mely legalább hatmillióval több, mint az eddigi legtöbb. Mivel jelenleg még jelen vannak azok a vírustörzsek is, melyek tavaly okoztak betegséget, ez azt jelenti, hogy lesz olyan, akit kétszer immunizálnak. Azonban egyes szakértők szerint a fiatal, egészséges szervezet a tavalyi oltás következtében még idén is elegendő védettséggel rendelkezik.
Más szakértők azonban kétségbe vonják ezt, ugyanis szerintük a tavalyi oltás védő hatása egy év alatt elmúlik. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Centruma (CDC) például mindenkinek ajánlja az évenkénti oltást, kivételt képeznek a hat hónapnál fiatalabb csecsemők, a tojásallergiások, és más speciális állapotok. A kampány hatására az elmúlt 10 hónapban az amerikai népesség mintegy 40 százaléka részesült influenzaoltásban. Az előző években az oltást kapók aránya nem haladta meg az egyharmadot.
Az influenzaoltás fellendüléséhez hozzájárult a sertésinfluenza 2009-es megjelenése, mely törzs fiatal egyének esetén is nagyobb veszélyforrást jelentett. A CDC már 18 millió 2011-12-es védőoltást rendelt, melyet főként a gyermekek immunizálására fognak fordítani. Mindazonáltal az Európai Unió tagjai a védőoltások területén nem folytatnak ennyire agresszív politikát.
A szezonális influenza főként az időseket és gyenge immunrendszerű egyéneket érinti. Mivel az influenzatörzsek a vírus nagy mutációs aránya miatt erőteljesen változnak, ezért évente újabb védőoltások szükségesek. Az influenzavírus utoljára 2002-2004 között nem mutatott be számottevő változást. Emiatt az amerikai szakértők azt mondják, hogy az aktuális vakcina csak az adott évben jelen lévő törzsek ellen véd (akkor is csak 70 százalékban), a következő évet tekintve a régi szer már nem számít ilyen hatékonynak. Talán a keringő antitestek kimutatása oldhatná fel a problémát.
Mindazonáltal más tanulmányok ezekkel nem értenek egyet, ugyanis felnőttek esetén az oltás okozta védettséget több mint egy évre, gyermekek esetén két-három évre teszik. Velük szemben úgy érvelnek, hogy a szükségtelen oltás kevésbé káros, mint a szükséges oltás elmaradása.
(Forrás: Medipress)
