Ha igazi gyógyulást akarunk, elsősorban tehát az agyunkkal kellene dioptriákat és egyéb szembetegséget gyógyítani, mert a tudatunk felel a dioptriamentességért, a szem és a látás egészségéért. Nem lenne szabad azonnal szemüvegekkel, lézerkéssel, kancsalsági műtétekkel kívülről piszkálgatni a szemet, pláne úgy, hogy azt egyedüli gyógyító lehetőségnek kiáltjuk ki. Ki kellene végre próbálni az eredeti látástréninget mindenkinek, az orvosoknak is, mert objektív gyógyítási lehetőséget ad. Tévedés, hogy a szemorvos gyógyít. Ő jórészt csak tünetet kezel, mint minden más testi nyavalya esetén…

Kancsal gyerekek

A legsikeresebbek azok a kancsal gyerekek, akiknél az anyukák megértik, hogy hibás szem esetén a gyerekneveléssel együtt a látást is lehet nevelni, és mindkettő hosszú távú feladat. Sokan már nem esnek kétségbe, amikor kiderül a látásprobléma, sőt néha túl lazán kezelik a kérdést. Nem hozzák kontrollra a gyereket, mert látják, hogy a természet egy kis odafigyeléssel magától is képes legyőzni a szemproblémát. – Nem vittük a gyerekeket önhöz, mert a szeme két héten belül többet volt egyenes, mint szemüvegben. Három hónap múlva már egyetlen alkalommal sem kancsalít, tehát megtörtént az, amit ön mondott. Ha látjuk, hogy baj van, majd jelentkezünk – mondogatják. – És mit mondott a szemorvos? – kérdezem ilyenkor. – Gratulált, és azt mondta, hogy már nem kell szemüveget hordani. – Milyen szemüveget, hisz szemüveg nélküli dolgoznak, nem? – Hát az orvosnak nem mondtuk meg, hogy tréningezünk, azt hiszi, hogy szemüveg gyógyította meg a gyereket.

Van a családunkban egy lezser anyuka. Egyszer láttam a lányát, rögtön feltűnt, hogy kancsal. Az orvos még nem vette kezelésbe, mert túl kicsi volt, másfél éves. Tanácsomra látástréning módszerekbe kezdtek, olyan napi 5 percekre. Pörgetések, szemeltakarásos mesélés, napoztatás lecsukott szemmel. A mamát több kísérlet ellenére sem lehetett rávenni, hogy rendszeres kontrollra hozza a gyereket. Egy év elteltével egy családi eseményen újra találkoztunk. A kicsi szeme tökéletesen egyenes volt. Gratuláltam, és megkérdeztem, hogy csinálták. Először nem szerette a pörgetéseket, hányt tőle, de aztán már kérte a hintazsákban való forgatásokat. Kivittük sokat a napra, a mesék szemeltakarással is nagyon bejöttek nála – ennyi volt a mama válasza. – És miért nem jelentkeztetek? – kérdeztem. – Ha probléma adódik, akkor úgyis a családban vagy, minek zavarjunk feleslegesen. A szemorvosi kontrollra visszük, és úgy tudja a doktor bácsi, hogy magától helyreállt a szem (Úgy látszik, tudomásul kell vennem, hogy hiába kötöm a lelkükre, hogy a kontroll kötelező, mert a problémákat sokszor nem lehet észrevenni, az élet mást hozott. Mivel a már kialakult problémákat is nagyon jól lehet kezelni szemorvosi kezelések mellett, hát nem izgatják magukat a szülők úgy, ahogy a hagyományos szemorvosi protokoll megkövetelné. Azt mindenképpen az anyukák lelkére kell kötni, hogy ha se szemtréning, sem szemüveg, meg szemorvosi kontroll nincs, akkor a gyerek rosszul fog látni, és a magatartása is, a tanulmányi előmenetele is rossz fordulatot vehet).

A harmadik kancsal eset is pici gyerek, alig három éves. Nem engedi a takarást, pedig egyik szeme kicsit gyönge. Hiába harcolok, hogy leállhat a szeme, a mama azzal érvel, hogy nem erőlteti a leragasztást, azt hangoztatja, hogy minden korosztálynál, még a kialakult szembetegségek esetén is eredményes lehet dr. Bates rendszere. – Majd ha nagyobbacska lesz, jobban terhelhető, jobban megérti a feladatokat, majd akkor… Amióta tréningeznek, kiegyenesedett a szeme, és nem szeretné frusztrálni szemleragasztással. Nem igazán tetszik a válasz, de nem tudom meggyőzni őt. – Mit szól ehhez az orvos? – kérdeztem. – Jó fej –, mondta – rendszeresen viszem a rendelőbe, nem romlik a szeme. Nem hisz a szemtornában, de nyitott, hallott a módszerről, rólad, tehát érdeklődve várakozik.

Némelyik anyuka meg sírva telefonál, hogy mit mondott az orvos, és hogy miért nem ajánlják az alternatívát. Pedig ha tudná, hogy a már elkezdett szemtornás kezelések is sok esetben azért fulladnak be, mert a szemorvos végül győz, és visszakerül a szemüveg a gyerek orrocskájára. Szemüvegben a szemtorna nem sokat ér.

Makuláris disztrófia
(az ideghártya külső rétegének a pusztulása)

Most éppen nyakig benne vagyunk egy 9 éves, folyamatos látásromlással küzdő fiú kezelésében. Egy alapítvány intézi a Bp-re szállítást, ezért karitatív tevékenységet végzek én is. Ráadásul a szülők siketnémák, tehát a kommunikáció sem könnyű. A gyerek csak a legnagyobb betűket látja a teszttáblán, és a látótere is jóval kisebb a normálisnál. A betegség örökletes, és nemigen lehet gyógyítani. Ennek ellenére csupán a jó a fantáziája elég volt ahhoz, hogy felvillanjanak neki a legkisebb betűk, rövid fél óra alatt. Véglegesen letette a szemüveget és nagyon megígérte, hogy minden nap keményen fog dolgozni a szemén. dr. Bates sok ilyen esettel dolgozott sikeresen. Az ő nyomdokain járva nem egy esetben igazoltuk őt. Ha a gyerek dolgozni fog, lesz eredmény, ha nem, akkor sajnos elveszítek egy aranyos, kedves tanítványt, a szülők meg keserűen szembesülnek azzal, hogy a gyerek egyre reménytelenebb helyzetbe kerül a szemorvosi konzultációk ellenére és így „nekik lesz igazuk”.

Makuladegeneráció
(a szemfenék meszesedése)

Az idős, 85 éves hölgynek szürke hályog miatt műlencsét tettek be az egyik szemébe két éve. Az operáció után rohamosan romlani kezdett a látása, és vizenyős típusú makuladegeneráció alakult ki. Valószínű, hogy enyhe lefolyású eddig is lehetett, de az operáció hatására gyorsan romlani kezdett. Az a baj, hogy a néni mindig elfelejti, mit kell gyakorolni, pedig napi két-három órát kellene a látásával törődni, és integrálnia a gyakorlatokat a mindennapi életbe. Sajnos egyik sem jön össze valahogy… Ennek ellenére nagyon jó kezdetekről számolhatok be. Fél év alatt a vizenyők visszahúzódtak, és beindult az ideghártya visszatapadása. Ilyet az orvosok még nem láttak. Ennek ellenére állítják, hogy a szemtorna semmit sem adott a javuláshoz. A nénike szemében a villódzások már-már megszűntek, és a közlekedése is sokkal biztonságosabb. Nagyon fél a vakságtól, jól tudja, hogy ez a betegség sem gyógyítható. Egészen jól olvas, és látása továbbra is dacol a szemorvos által megjósoltakkal. Biztos, hogy a tréning lassította a folyamatokat, és vannak eredmények.

„Megmagyarázhatatlan” kettős látások

Utóbb egy érthetetlen kettős látás került az előtérbe. A 74 éves férfi betegnek másodszorra jön elő ez a „szemprobléma”. Annyira zavarja a dupla kép és olyan fejfájást okoz neki, hogy csukva kell tartania az egyik szemét, és már nem mer vezetni. Szinte idegbeteggé tette, hogy az orvosok sem tudnak mit tenni. Az első alakalommal infúziót kapott és tünetmentes lett, de most nem használt semmi. Nem hisz a természetgyógyászatban, de nincs maradt más hátra, meg kell próbálnia a lehetetlent. Átvettük az ingaféléket, és nem engedtem az olvasószemüveg használatát sem. Mivel építészmérnök, nehéz volt elmagyarázni neki, hogy nem a szem lát, tehát ne akarjon fókuszálni és hagyja, hogy a világ állandóan dülöngéljen a test mozgásával ellenkező irányban.

A módszer hatott. A látásában mintha valami történt volna, mondta fél óra múlva, és határozottan jobban érezte magát. Még a szemeltakarás módszerét vettük át, és mindkettővel szorgalmasan dolgozott otthon. Egy hónap elteltével több élethelyzetben már nem is vette észre a második képet. A harmadik konzultáción megleptem a memory swing gyakorlattal, de nem sikerült megláttatni vele, hogy minden álló tárgy olyan, mintha mozogna. Pedig hajdani zseniális kollégája, Michelangelo szerint „addig nem lehet katedrálist tervezni, míg nem látja mozogni az épületet” – idéztem neki. Akkor aztán beindult a képzelete, és abban maradtunk, hogy minden nehézség nélkül el tudja képzelni, hogy egy hajón van, a hullámzó tengeren. Ez bejött, amikor csak teheti, erre is gondol a mozgási feladatok közül. Ilyenkor azonnal jobb lesz a közérzete is, nem csak a látása. A biztonság kedvéért még átvettük a napozásféléket, és kértem, hogy variálja a gyakorlatokat, és hívjon fel pár hónap elteltével A múlt héten telefonált. Újra vezet, elmúlt a kettős látása, és annyira visszanyerte régi erejét, nyugalmát, hogy a felesége nem ismer rá. Ja, és azt mondta, hogy az orvoshoz nem szívesen menne vissza, mert nem akarna szembesülni azzal, hogy egy amatőr segített neki meggyógyulni, miközben az orvosokra tízezreket költött hiába.

A másik eset egy nagyon csinos fiatal leány keratoconus problémákkal (a szaruhártya vázának fokozatos elvékonyodása következtében kialakult előredomborodás – a szerk.). Diplomájára készülve vette észre, hogy homályosan lát és megállapították, hogy az enyhe rövidlátó szeme nem hátrafelé, hanem előre nyúlik tovább és a sclera – az átlátszó hártya – előre kiboltosult. Megoperálták a klinikán a bal szemét, és ugyanez vár a másik szemére is. De operáció után egyre rosszabbul érezte magát. Szemüveggel sem látott többet 40%-nál. Szédült, kettős látása lett, nem mert ráülni a kerékpárjára, sőt kísérő kellett mellé, ha közlekedett. Már nem bírta a tanulást sem, a diploma előtt abba kellett hagynia mindent. Teljesen kiborította az olvasás, kilátástalan helyzetbe került.

15 perces szemeltakarás után, miközben a legfeketébb emlékképére kellett gondolnia lazán – ez egy fekete női csizma volt – közérzetében ideiglenesen lényeges javulás következett be. Megtanítottam neki a kettős és az egyetemes ingázást (variable, universal swing), ami után lényegesen jobb értékeket jelzett az ophthalmoscop (szemtükör) és a zsinórfúzió. (Egy zsinegre kötött pár csomón keresztül lehet ellenőrizni a két szem együttműködését. A zsinór egyik végét rögzítjük, a másikat az orrhegyre rakjuk és ránézünk egy kiválasztott csomóra. Ideális estben a két szemből két pszeudo zsineg indul ki, amelyek a nézett csomóban keresztezik egymást. Kancsalság, asztigmia stb. esetén eltolódik a metszőpont, vagy pl. egy zsinórt látni, vagy a két zsinór nem metszi egymást stb). Februárban ismét jelentkezett a hölgy, bár még édesanyja kísérte, de sugárzó arccal jelezte, hogy ismét tud biciklizni és lényegesen jobban lát, de a tanulást nem meri folytatni. Márciusi találkozónkon már azt közölte, hogy kísérő nélkül közlekedik, és egy ajtót lát, amikor felszáll a vonatra. Tanulmányai folytatását még korainak tartom, de félő, hogy nem fogad szót. Most írt egy e-mailt: a szemorvos el van ragadtatva, és kérte, hogy írja le a módszert. Úgy tanul, hogy felveszi az anyagot diktafonra és hallgatja. Ha olvasnia kell, sokat takarja a szemét, és amint feszültséget érez, lehunyja egy darabig, vagy le is takarja. Még korainak érzi, hogy tanulás közben is ellenőrizni tudja a helyes nézési szokásokat, ezért nagyon óvatos. Majd jelentkezik, ha diplomázott…( Úgy legyen, de nem vagyok nyugodt…).

Vén Péter
szemtréner
Tanácsadás

Vén Péter szemtréner okt. 15-én szemwellness szombatot tart Bp-en 12 éves kortól, felnőtteknek. Érd: info@szemtorna.hu

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről