Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Károsíthatja a fogzománcot a biszfenol-A

A műanyaggyártáshoz leggyakrabban használt vegyületek egyike, a biszfenol-A (BPA) károsíthatja a fogzománcot – derül ki egy friss francia kutatásból, amelynél patkányokon végzett kísérletek útján bizonyították be a következményt, amely meglepő párhuzamot mutatott a 6-8 éves gyerekek közel ötödét érintő fogzománc-problémával. Az eredmények az American Journal of Pathology című szakfolyóiratban jelentek meg.

Károsíthatja a fogzománcot a biszfenol-AA műanyagiparban többek között élelmiszer-csomagolóanyagok előállításához használják a biszfenol-A-t, így palackok és cumisüvegek készítéséhez is, valamint üdítős dobozok belső védőrétegéhez és konzervdobozokhoz úgyszintén. Ennek nyomán az emberi vérben, vizeletben, magzatvízben és méhlepényben is jelentős mennyiségű BPA-t lehet kimutatni. A mostanában napvilágot látott tanulmányok alapján a vegyület befolyásolja a szaporodást, a fejlődést és az anyagcserét az állatok esetében, és erős a feltételezés, miszerint emberekre is hasonló hatással lehet.

Jelen kutatás alkalmával újszülött patkányokat 30 napon át alacsony dózisú biszfenol-A hatásnak tettek ki. Az eredmény kórtanilag hasonló lett az embereknél ismert fogzománc-betegséghez, a MIH-szindrómához, amely az őrlő- és metszőfogak bevonatának ásványianyag-hiányával jár, és már gyermekkorban is érzékenységhez, illetve fájdalomhoz vezet. Érdekes, hogy az érintett fogak kialakulása abban az időszakban történik, amikor az emberi szervezet a legérzékenyebb a biszfenol-A-ra.

A legkorábbi változások egyike volt, hogy a kísérleti patkányok őrlőfogain „fehér nyomok” jelentek meg. A kutatók makroszkóp alatt összehasonlították ezeket a MIH-szindrómás emberek zománcszerkezetével, és jelentős hasonlóságra derült fény: mindkét esetben törékeny és porladó bevonatot találtak. Mikroszkóp alatt kiderült, hogy az érintett fogak kalcium/foszfor és kalcium/szén aránya is csökkent, ami törékenységhez és lepedékképződéshez vezet. Emellett pedig a patkányoknál növekedett zománcképző enamelin fehérje jelenléte, valamint ásványianyag-hiányhoz vezető albumin-lerakódás képződött náluk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a BPA két gént „vesz célba”: az enamelint és a kalllikrein 4-et.