Jön a szuperleves?
A diétázók szüntelenül keresik azt a csodatáplálékot, ami órákon keresztül jóllakottságérzetet ad anélkül, hogy túl sok kalóriát tartalmazna. A tudósok ezt az igényt igyekeznek kielégíteni annak a levesnek a megalkotásával, amely különleges keményítőt rejt magában. A szuperösszetevővel dúsított élelmiszerek néhány éven belül kerülhetnek a boltok polcaira.
Aki éhes marad a proteinszeletek és -turmixok után, végre laktatóbb alternatívát is találhat. A diétázók szüntelenül keresik azt a csodatáplálékot, ami órákon keresztül jóllakottságérzettel szolgál anélkül, hogy túl sok kalóriát tartalmazna. A tudósok ezt az igényt igyekeznek kielégíteni annak a levesnek a megalkotásával, ami különleges keményítőt rejt magában.
A korai tesztek során a leves fogyasztói kevesebbet esznek a nap során – olvasható a New Scientist hasábjain.
A levest a Satin nevű projekt keretein belül alkották meg, amelyet az Európai Unió csaknem kétmilliárd forintnak megfelelő összeggel támogat. A fogyni vágyók ezzel nemcsak a kalóriákat tarthatják tehát kordában, hanem a jövőben odafigyelhetnek a tápanyag-összetételre is, mert az úgynevezett „jóllakási hányados” elárulja, mennyire laktatóak az egyes élelmiszerek.
Ebben kulcsszerepet játszik a „rezisztens keményítő”, ami elsősorban a borsóban, a babban és a lencsében található meg, továbbá a keményítős hozzávalókban is, például a krumpliban, a tésztában és a rizsben, amikor azok hőkezelés után kihűltek.
A szuperösszetevővel dúsított élelmiszerek várhatóan néhány éven belül kerülnek a boltok polcaira, s lesz köztük kenyér, joghurt, üdítőital és mártás is a leves mellett.
A Satin projekten hét európai egyetem és tizenegy élelmiszer-ipari vállalat dolgozik egyszerre.
A rezisztens keményítőt a vékonybél bontja le, ám csak a vastagbélben szívódik fel. Amikor a bélben lévő baktériumok megemésztik, rövid láncú zsírsavak keletkeznek. A belek ekkor jelzik az agynak, hogy eljött a teltségérzet ideje.
A szuperkeményítő lehetséges mellékhatásai között szerepelnek az emésztési zavarok és a gázképződés, noha a tesztelt paradicsomleves nem okozott ilyen problémát.
„Ha képesek vagyunk olyan élelmiszereket kifejleszteni, amelyek egészséges módon csökkentik az étvágyat, jobbá tehetjük az emberek életét” – fogalmazott Jason Halford, a Liverpooli Egyetem munkatársa, aki részt vett a munkálatokban.
Stephen Bloom, az Imperial College London szakértője azonban kritikával illette a Satin projektet, mert szerinte „a természetes ételek olcsóbbak és hatékonyabbak”.
