Az ember a legmohóbb ragadozó
Kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a világ leghatékonyabb ragadozója – áll a Science-ben megjelent tanulmányban. Eszerint az ember egyedülálló szuperragadozó, aki a többi szárazföldi és tengeri ragadozónál – mint az oroszlán, a farkas, a cápa és a kardszárnyú delfin – sokkal hatékonyabban vadássza le és öli meg más fajok egyedeit.
Kutatók 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek, és arra jutottak, hogy becsléseik szerint az óceáni halászat révén az ember nagyjából tizennégyszer több kifejlett halat fog ki, mint amennyit a tengeri ragadozók elpusztítanak, és körülbelül kilencszer több kifejlett állattal végez a szárazföldön, mint az ottani egyéb ragadozók.
Az ember általi vadászat és halászat minőségileg különbözik más ragadozók viselkedésétől. A kicsinyek helyett a kifejlett példányok vadászata például – pénzügyi hasonlattal élve – a populáció „szaporodási kamata” helyett a „szaporodási tőke” megcélzását jelenti.
A tanulmány szerint az emberiség egy másik rendkívüli vadászati sajátossága, hogy képes más csúcsragadozókat is célba venni, különösen a tengerekben, ahol a cápák, tonhalak és fekete marlinok számának megtizedelése alapjaiban megváltoztatja a tengeri ökoszisztéma egyensúlyát.
Az igen hatékony gyilkolási technikánk, a globális gazdasági rendszereink és az emberiség számára rövid távú előnyöket előtérbe helyező erőforrás-kezelésünk miatt az ember a szuperragadozó – mondta Chris Darimont, a tanulmány vezető szerzője, a kanadai Victoria Egyetem munkatársa.
A nagyobb halakra való koncentrálással az emberek megváltoztatják néhány tengeri faj evolúcióját: az állatok hamarabb válnak ivaréretté és kisebbre nőnek. Az idősebb, nagyobb halak azonban gyakran termékenyebbek, és így képesek fenntartani egy életképes populációt. A kisebb halaknak kevesebb utódjuk születik, így a populációk többé már nem olyan ellenállók a lehalászásokkal szemben. A szárazföldön élő nagy testű húsevők elvesztése – amiért részben vagy teljes egészében a túlvadászat a felelős – az ember számára fontos növényevők betegségeinek elburjánzását okozza – mondta Darimont.
