Az agy időérzékelése és a nyelv változása

Végre megszületett a kutatás, amely egyik fő életmódi javaslatunkat tudományosan is alátámasztja! A Miron holisztikus életmód-program kulcselemeként azt javasoljuk a „problémás" gyermekeket váró szülőknek és az egészségeseket váróknak egyaránt, hogy már a babaszületést megelőzően tanítsák két nyelvre a picinyüket. Miért lesznek okosabbak a kétnyelvű babák?

Az eddigi gyakorlattal szemben ez természetesen meghökkentő gondolat, mi viszont úgy tapasztaltuk, hogy ez igen lényeges annak érdekében, hogy könnyen okossá tegyük gyermekünket. Nem szeretjük a nagy erőfeszítéseket, így ez olyan tanács, amit, ha betartunk, nagyon sok drága nyelvi órától és rengeteg ráfordított időtől kímélhetjük meg magunkat és gyermekünket a későbbiekben.

Könnyebben tanulnak

 

Miért is lesznek okosabbak a kétnyelvű babák az egy nyelvet tanuló társaiknál? Prof. Panos Athanasopoulos, a Lancaster Egyetem nyelvésze és prof. Emanuel Bylund, a Stellenbosch Egyetem és a Stockholm Egyetem nyelvésze felfedezte, hogy azok az emberek, akik két nyelvet beszélnek folyékonyan, különböző módon gondolkodnak az időről attól a nyelvi kontextustól függően, amelyben az események időtartamát felmérik.

A felfedezés, amelyet a Journal of Experimental Psychology: Generalban közöltek (az Amerikai Pszichológiai Társaság kiadványa), az első bizonyítéka a két nyelvet beszélő emberek kognitív rugalmasságának. (Kognitív képességek: memória, térérzékelés, térbeli gondolkozás, reakcióidő, figyelem, vagyis mindennek az alapja.)

A kétnyelvűek gyorsan mennek oda-vissza a beszélt nyelveik között, és gyakran öntudatlanul a kódváltásnak nevezett jelenség is megjelenik náluk. (Kódváltás röviden: a szóértés lényege, a sajátos nyelvi világ feltárulása. Így tehát a másik egynyelvűségének megértése nemcsak a nyelvtudást, hanem a közös jelentésélményt is feltételezi. A hatékony kommunikáció lényege éppen azon jelentésfeltárás, amely egy lehetséges világ, a másik világa jelentéshálózatának megismerésére ad lehetőséget. A másik megértése az önmeghatározás előfeltétele is – éppen sajátos tükörkép jellege miatt.)

A különböző nyelvek különböző világnézeteket is megtestesítenek, és a minket körülvevő világ különböző elrendezését. Az idő pedig egy eset. Például az angol és a svéd nyelvet beszélők szeretik az események időtartamát jelezni fizikai távolságra hivatkozva, mint pl. „rövid szünet", „hosszú esküvő" stb. Az idő múlását a távolsággal érzékeltetik.

A görög és a spanyol nyelvet beszélők inkább hajlamosak az időt fizikai mennyiséggel jelezni, mint pl. „kis szünet", „nagy esküvő". Az idő múlását növekvő volumennel érzékelik.

A tanulmány úgy vélte, hogy a kétnyelvűek rugalmasan használják mindkét módszert az időtartam hangsúlyozására, a nyelvi kontextustól függően. Ez aszerint változik, ahogyan az idő múlását megtapasztalják.

Prof. Bylund és prof. Athanasopoulos a tanulmányban arra kérte a spanyol-svéd kétnyelvűeket, hogy becsüljék meg, mennyi idő telt el, amíg azt nézték, hogyan nő a képernyőn látható vonal, vagy pedig amíg megtelik egy tartály. Ugyanakkor a résztvevőket a „duración" (időtartam spanyolul) vagy a „tid" (időtartam svédül) szavak használatára kérték fel.

Az eredmény egyértelmű volt. Amikor a tartály megtöltését nézték és a spanyol szót használták a felkérésre, a kétnyelvűek a saját időbecslési módszerüket használták arra, hogy mennyire telt meg a tartály, volumenként érzékelve az időt. Nem gyakorolt rájuk hatást a képernyőn növekvő vonal.

Ezzel szemben a svéd szó megadásakor a kétnyelvűek azonnal átváltottak a maguk szokásos viselkedésére, mely szerint az idő becslését a vonal által megtett távolság befolyásolja, nem pedig az, mennyire telt már meg a tartály.

„Egy új nyelv tanulása által hirtelen ráhangolódunk egy addig nem ismert érzékelési dimenzióra" – mondja prof. Athanasopoulos. – Az a tény, hogy a kétnyelvűek öntudatlanul és erőfeszítés nélkül mozognak e két becslési mód között, mindinkább bizonyítja azt, hogy a nyelv könnyedén bekerül az olyan alapérzékeléseink közé, mint pl. az érzelmek, a látás, és mint itt kiderült, az időérzék."

„Az is megmutatkozik azonban itt, hogy a kétnyelvűek rugalmasabban gondolkodnak, és az, hogy könnyedén mozognak a két nyelv között, azt is sugallja, hogy a mindennapi életben is könnyebben tanulnak és látnak el egyszerre többféle feladatot, ami hosszú távon elősegíti a mentális egészséget" – mondta a professzor.

Az eredeti cikket ide kattintva találja.


Derita mNemos
Miron holisztikus életmód-program

 

Bejelentkezés

Hírlevél fel/leiratkozás

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Kiemelt ajánlatunk

Már tudok segíteni magamon

Már tudok segíteni magamon

Megosztom Önökkel az akut húgyhólyag-gyulladással kapcsolatos tapasztalataimat. Éppen a hétvégi házunkat készítettük fel a téli időszakra, és eközben észre sem vettem, hogy teljesen átfagyott a lábam. Két nap elteltével alhasi fájdalomra ébredtem. Görcsölt is meg nem is, kicsit nyomott is, olyan érzés volt, amilyet korábban soha nem tapasztaltam.

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés