Tények és hitek: a szkepticizmus gyökerei

Sokan élnek a világban, akik szerint a klímaváltozás nem létezik, az oltások pedig egytől egyig ártalmasak. A szakemberek most azt vizsgálták, hogy vajon mitől függ, hogy bizonyos információknak különös jelentőséget tulajdonítunk, míg más tényeket figyelmen kívül hagyunk, esetleg kiválogatjuk azokat az információkat, amelyek illenek a meggyőződésünkhöz.

Érdekes, hogy a tudományos tényeket figyelmen kívül hagyó emberek nagyon gyakran kimondottan műveltek, tájékozottak és intelligensek, és érdekli őket a tudomány is. Esetükben tehát nem az a probléma, hogy nem jutnak el hozzájuk bizonyos információk. Inkább az történik, hogy kiválasztják azokat az információmorzsákat, amelyek az ő világnézetükkel, hitükkel kompatibilisek, és így jutnak el bizonyos következtetésekig – fogalmaz Matthew Hornsey, University of Queensland munkatársa.

Hiszem, ha látom?

Troy Campbell, a University of Oregon munkatársa az elmondottakat azzal egészíti ki, hogy az emberek könnyedén elrugaszkodnak a tényektől, ha az a céljuk, hogy hitüket megvédjék, legyen szó politikai vagy vallásos meggyőződésről, vagy éppen egy olyan egyszerű, hétköznapi dolog eldöntéséről, mint pl. az, hogy milyen böngészőt használunk.

Az ilyen esetekben nem elég „adatokról”, illetve „tudományos bizonyítékokról” beszélni, mivel a szkeptikusok véleménye nem fog változni: ők a saját hitrendszerüknek megfelelő „tényeket” fogadják csak el.