A Hold és az emberi ciklusok

Az ember ősidőktől kezdve megfigyelte a Hold járását, hatásait. Az első naptárak is a Hold járásához igazodtak, és ma is több, a Hold ciklusait követő naptár létezik. A Földhöz legközelebbi égitest kétségtelenül hat az életünkre, és ha jobban odafigyelünk arra, hogy kövessük a ritmusát, visszatalálhatunk egy természetesebb, kiegyensúlyozottabb élethez.

A holdnaptárak felhasználása és eredete

A gazdálkodással foglalkozó európaiak körében még a XX. század elején is ismert és elismert volt, hogyan hat az életünkre, a mezőgazdaságra, az egészségünkre a Hold. Ciklusát és hatásait figyelembe vették a mezőgazdasági munkálatoknál. Megfigyelték, mit mikor jó ültetni, elvetni, aratni, feldolgozni, és évszázadokon át követték ezeket a hagyományokat, illetve a sikereket megünnepelték, áldoztak az istenségeknek, köszönetképpen a jó termésért, vagy azért, hogy jó legyen. A hagyományokat követve sok mai kertészeti naptár is igazodik a Hold járásához, illetve a holdnaptárak is említést tesznek a ház körüli, gazdasági teendőkről.

A füves emberek, gyógyítók, sámánok is előszeretettel igazodtak a Holdhoz gyógynövények begyűjtésénél, feldolgozásánál és a gyógymódok alkalmazásánál. Ezekről ma is említést tesz a legtöbb Holdnaptár. Kétségtelen, hogy egészségünkre, életünk ritmusára, érzelmeinkre hatással van a Hold, akár tudomásul vesszük, akár nem.

A Hold 28-29 napos ciklusait a női ciklusban is nyomon követhetjük, de az apály-dagály, a Holdtölte-Újhold (amikor a Hold sarlója szinte nem is látszik az égen, mert csak a Hold sötét oldalát látjuk) erőteljes hatásait le se tagadhatjuk. Mivel testünk igen nagy hányadát (60-70%) víz teszi ki, a Hold elsősorban a folyadék-háztartásunkon keresztül hat ránk. Nagyjából 2 hetes – a Holdtöltétől Újholdig és az Újholdtól Holdtöltéig tartó – ciklusainak hatásai egyértelműen több téren megfigyelhetők az emberi szervezeten. Egészségi állapotunkra, fittségünkre, akár hormonális működésünkre, alvás-ébrenlét ciklusunkra biztosan hat.

A híres maja naptár

Mi mindenre jó a holdnaptár?

Magyarországon is szinte csak az utóbbi 20-25 évben kezdtek ezzel egyre többen újra foglalkozni. Ma már sokféle holdnaptárt lehet kapni, de még mindig sokan ezoterikus dolognak és hókuszpókusznak tartják, elsősorban asztrológiai vonatkozásai miatt. Egyre többen felismerik azonban, hogy a Hold hatásai alól nem tudjuk teljesen kivonni magunkat, bármennyire is modern életvitelt folytatunk. Bár a nyugati – elsősorban európai és amerikai – civilizációk mára erősen eltávolodtak a korábbi természetes, gazdálkodó és/vagy gyűjtögető életmódtól, életünk számos területén még ma is segítségül hívhatjuk a Holdnaptárt.

Nem feltétlenül kell nagy kertésznek vagy gyógyítónak, füves embernek lennünk, hogy holdnaptárra legyen szükségünk. Használhatjuk az egészségi állapotunk rendben tartásához, testünk, lelkünk karbantartásához, de akár programjaink szervezéséhez. Sokan ösztönösen érzik, mikor mire van igényük, és akár programszervezőként is hasznát vehetjük és megláthatjuk, hogy mennyire kiszámítható az emberi természet. Azt is megfigyelhetjük, hogy egyes napokon több gyerek születik vagy több a baleset, míg más napokon a légy zümmögését is meghallhatjuk ott, ahol napokkal előtte hatalmas tolongás volt.

Bár az idők folyamán – főleg a modern európai és amerikai életvitel hatására – az ősi tudás java feledésbe merült, vagy legalábbis sokan nem vettek róla tudomást, az égitest mindig is hatott ránk. Kétségtelenül sok nőnek felborult ma a ciklusa, ám amint jobban odafigyel magára, újra beáll a Holdhoz. Ez annak köszönhető, hogy a modern, rohanó életmóddal elszakadtunk a természetes ritmustól, és a gépek, a mesterséges világítás hatására a felborult alvási ritmus és életritmus miatt a szervezet természetes ritmusa is megváltozik. Amint azonban elkezdünk jobban odafigyelni arra, hogy kövessük – legalább nagy vonalakban – a Hold ritmusát, visszatalálhatunk egy természetesebb, kiegyensúlyozottabb élethez. Néha elég, ha csak a kéthetenkénti ciklust figyeljük, ám alaposabb tanulmányozás után, nagyobb odafigyeléssel hamar, már néhány heti vagy havi követéssel, legalább részben rá lehet állni arra, hogy elkapjuk a ritmust.

Szerencsére egyre többen foglalkoznak újra a holdnaptárak böngészésével. Felfedezték ugyanis, hogy még ma is működik, ám jelentősen kibővítették, és több aspektusból tanulmányozták a hatásokat. Akár a pénzügyeink vagy üzleti ügyeink szervezéséről, kulturális vagy sport programokról vagy egyéb, a mezőgazdaságtól nagyon is távol álló területen, akár a háztartásban is hasznát vehetjük.

Ennek szellemében folytatjuk a Natúrszigeten a naptárt, és több szempontból is igyekszünk megmutatni, mi mindenre használhatjuk az életünkben. Aki követi, megtapasztalhatja, hogy nem bonyolítja, hanem éppen segítheti a mindennapokat és egy teljesebb, egészségesebb életvitel kialakítását.

A Hold ciklusát és csillagállásokat követő naptárak

Az ókori egyiptomiak és görögök naptárai is a csillagok és a Hold járását követték, csakúgy, mint a hawaiiak és más polinéziai népek is. Nem kell azonban visszamennünk ennyire az időben, hiszen több ma élő nép még ma is követ egy, a Gergely-naptártól eltérő, Hold ciklusait követő naptárt. Gondoljunk csak a kínai holdújévre, de az iszlám és a zsidó naptár is a holdciklusokat követi. A tisztán lunáris naptárak azonban jelentősen eltérnek a mai időszámítástól, a holdújévek pedig a szoláris év más-más napjaira esnek.

Mivel ezzel nem mindig és nem mindent lehetett követni, idővel megjelentek a szoláris naptárak, melyek a Föld Nap körüli útját követik, és évszázadok alatt kialakult egy kiszámíthatóbb, pontosabb időszámítás. Az egyik legpontosabb naptárnak ma a maják hosszú időszámítás szerinti naptárát tartják. Erről bővebben ír Barbara Hand-Clow a Maja-kód című könyvében.

Azokat a naptárakat, amelyek a Hold fázisain alapulnak, de az év hosszát a Nap járásához igazítják, luniszoláris naptáraknak nevezik. Ezekben a naptárakban egy hónapot beiktatnak vagy elvesznek az évből. Az év hosszának, illetve kitüntetett napjának meghatározására bizonyos csillagok vagy csillagképek kelését figyelték meg. A Hold befolyását azonban már nagyon régen felismerték, és nem véletlenül igazodtak a ciklusához.

Szoláris naptárak

A mai, 365 napos Gergely-naptár alkalmazását XIII. Gergely pápa rendelte el 1582. február 24-én. Az új rendszert 1577-ben Aloysius Lilius olasz orvos, csillagász dolgozta ki, és Christophorus Clavius német származású jezsuita matematikus, csillagász öntötte végleges formába. XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Az új naptár bevezetését azonban a legtöbb országban nem azonnal és nem minden probléma nélkül fogadták el, elterjedése több évszázados folyamat volt. Európa-szerte nagy ellenkezést váltott ki, és Görögország például csak a XX. század elején, 1924-ben tért át az alkalmazására.

A Gergely-naptár a Julián-naptár módosított változata, amit Julius Caesar Róma alapítása után vezetett be. Mindkettő szoláris naptár, vagyis a Földnek a Nap körül megtett keringési idejét veszi alapul. Korábban a rómaiak egy 10 hónapos, a Hold járásán alapuló naptárt használtak, amelyben minden hónap 29 vagy 30 napos volt, az év így 295 napból állt. Csak az i.e. 7. századtól vezették be a 11., majd a 12. hónapot, így 355 napos lett. Ennek kialakulása nem kis huzavonával járt, és évszázadokon át politikai csatározások övezték. A mai szoláris, tropikus naptárt elsősorban Julius és Augusztus császárok alakították majdnem véglegesre.

A vallási ünnepek is részben a Hold ciklusait követik

A legtöbb hercehurca a vallási ünnepeket övezte, és hosszú évszázadokba telt, mire a mai keresztény ünnepek jelenlegi időpontjai kialakultak. A lényeg azonban, hogy elsősorban csillagászati jelenségekhez kötötték (tavaszi napéjegyenlőség, holdállások). Sok mai egyházi ünnepnek megvolt az ősi, pogány verziója, ami szintén a Hold állásához igazodott. A keresztény egyházi ünnepek részben az időjárás, illetve a mezőgazdasági munka meghatározó munkafázisaihoz igazodó ünnepekből nőttek ki, részben már a keresztény vallás kialakulása előtt más vallási rendszerekben (zsidóknál, a római birodalomban stb.) is léteztek, és a keresztény naptár átvette ezeket. Az egyházak tudatosan alakították át a régebbi ünnepeket keresztény ünnepekké. Ilyenek a napfordulóhoz köthető ünnepek, mint a karácsony (az ókori Rómában a Saturnalia ünnepe volt az őse) és a Szent István-nap. Ezekhez az ünnepekhez csatlakoztak később azok az emlékünnepek, amelyek a magyar és az európai parasztság szokásaiból alakultak ki, mint többek között a Luca-nap. A magyar nép kereszténység előtti naptári ünnepeiről keveset tudunk. Valószínűleg – akárcsak a rokon népek – holdhónapokban figyelték az idő múlását.

Próbálja ki Ön is holdnaptár szolgáltatásunkat!

Babusáné Gazdik Ágnes
Öko-Piac-Tér.net

 

Bejelentkezés

Hírlevél fel/leiratkozás

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Videó ajánlatunk

Zöld élelmiszerek szerepe a fogyókúrában

Kiemelt ajánlatunk

Illatok, krémek, altatódalok az óvodában

Illatok, krémek, altatódalok az óvodában

Lezárult az Egészséges gyermek projekt első része az Alsószerdahelyen működő óvodánkban. A VIRONAL segítségével épségben, egészségben játszottunk a gyerekekkel a hóban, csúszkáltunk a jégen, hokiütőkkel a kezünkben, etettük a madarakat, sétálgattunk az erdész bácsival a hóval borított természetben. Ezután a gyerekek illatos, nyugodt környezetben pihenhettek.

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés