A látástréning komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy szemorvos dolgozta ki immár 100 éve, és ma is legalább olyan hatékony, mint a múlt század elején. Sajnos az igazi titkaival csak kevesen vannak tisztában, a mai orvoslás hivatalosan nem ismeri el, és a könyvek is inkább valami másról beszélnek, mint a valódi, az eredeti tiszta forrásról. Az is igaz, hogy az egészséges nézési szokásokat manapság nehezebb fenntartani, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt. A komputer, a kontaktüveg vagy a televízió feltalálása óta a merev, egészségtelen nézési szokásokat sokkal hamarabb „megtanuljuk”, mint dr. Bates New York-i szemorvos idejében (1860-1931). A következő történet azért tanulságos, mert egyértelműen bizonyítja, hogy elsősorban az iskola okozza a helytelen nézési szokások kialakulását.
Egy szibériai diák elmélete: áttörés a rákkutatásban?
Az orosz tudományos köröket valóságban lázban tartja egy szibériai diák, Vaszilij Manszkih hipotézise. Az eddig az omszki egyetemen tanuló Manszkihnak az onkológiában áttörést ígérő elméletéről beszámoltak a vezető orosz lapok, a moszkvai Lomonoszov Egyetem rektora pedig meghívta a fiatal tudóst a saját tanintézetébe. Manszkih arra tett kísérletet, hogy a rákbetegség kialakulását az evolúciós elmélettel magyarázza meg.
Csetkaland 50 felett (avagy mikor a betűk életre kelnek)
Az eset megtörtént. Két középkorú ember évekig tartó csetelgetésének „regénye”.– Nem várok rá ezer évig! – toppan be Laura barátnőm köszönés nélkül, könnyes szemekkel, egy szép, tavaszi napon. Eltűnt megint. Még csak a leveleimet sem igazolja vissza. Én meg várok, várok, várok rá.– Miért, mi történt? Zoli hazaköltözött az anyjához megint? Pedig olyan jól megvoltatok mostanság.– Dehogy, a csethaverom! Falkapta a vizet valamin. Mint periodikusan mindig!– És ezért lelkizel? Nem is ismered. Nem találkoztál vele soha!
Bagóleső
Rám is igaz a mondás: a dohányzásról leszokni a legkönnyebb dolog a világon, nekem már tizenötször sikerült. E dilemmával szembekerül a honi felnőtt (?) lakosság egyharmada is, ha jó munkahelyen kíván elhelyezkedni, dolgozni. A minap az EU esélyegyenlőségi biztosa bedobta az égő csikket a nagypolitika hamutartójába. Úgy foglalt állást, hogy nem kifogásolható, ergo nem hátrányos megkülönböztetés az, ha egy álláshirdetés úgy szól: dohányosok kíméljenek. Azóta pontosítottak, mondván: Vladimír Spidla biztos szavait félreértelmezték, a bizottság valójában nem támogatja a dohányosok hátrányos megkülönböztetését.
Cica a telefonnál
Egyedül élni nagyon nehéz. Meg kell küzdenünk testünk, lelkünk problémáival, félelmeivel. Ha csak egy kedves háziállat motozását észleljük magunk körül, máris élettel telik meg a világ. De az állatot – éppúgy, mint társunkat, gyermekünket – sok-sok türelemmel meg kell tanítani arra, hogy emberi környezetben mit várnak el tőle.
Újabb gyógyszerbotrány körvonalazódik Amerikában
A korábbi évek gyógyszerbotrányai után egy újabb szerről, ezúttal egy antibiotikumról derült ki, hogy mellékhatásai miatt fokozott körültekintés szükséges a felírásakor, illetve a szedésekor. Mivel a Ketek márkanevet viselő, 2004-ben piacra dobott antibiotikum alkalmazása nyomán többször is súlyos májproblémákat jeleztek, és néhány haláleset is bekövetkezett, az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhivatal (FDA) kötelezte a gyártó Sanofi-Aventis céget, helyezzen el vastag betűs figyelmeztetést a gyógyszer dobozán.
A jó, a rossz, meg a csúf
„Az én írásom jó, olvasható, de nem szép. Az enyém meg egyenesen csúf. Ó, az enyém pedig nem csak csúf, de még a helyesírásom is rossz, engem biztos kiszuperálna a grafológus…” Valóban, mennyit számítanak az ilyen szempontok a kézírás értékeléskor? Erre a kérdésre válaszol cikkében grafológus szakértőnk.
A nyári étkezés allergiás veszélyei
A legnagyobb kánikulában gyakran megesik, hogy a vízre mint szomjoltóra már rá se bírunk nézni, ilyenkor frissítőink lehetnek a lehűtött gyümölcsök is. Persze ne együnk össze válogatás nélkül mindenfélét, mert aki hajlamos az allergiára, igencsak pórul járhat. Meglepő lehet talán, de vannak olyan – idényüknél fogva tipikusan nyári – gyümölcsök, melyek elfogyasztása igen heves allergiás reakciókat válthat ki az arra érzékenyeknél. Cikkünkben a Budai Allergiaközpont szakorvosa, prof. Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus adja közre a nyári étkezéssel kapcsolatos tudnivalókat.
Vipassana meditáció – nyílt levél a szerkesztőhöz
A testen át gyógyíthatod a lelket, a lelken át gyógyíthatod a testet – valahogy így írja Oscar Wilde, aki nyilván maga is valami ősi bölcsességet foglalt össze, netán idézett. Kedves Gábor! Te, aki a testen keresztül a lelket is gyógyítod, nyilván magad is jól tudod, hogy a dolog fordítva szintúgy működik, s mint gyógyításra született ember, mindegynek tartod a „hogyant”, ha üdvös a törekvés s jó az eredmény. Jómagam egy évvel ezelőtt komoly tudati műtéten estem át. Önként, és szándékom szerint nem is valami baj gyógyítására, hanem mert a – mindig idézőjeles – „véletlen” az utamba hozta a Buddha módszerét: a VIPASSANÁT.
Nemzetközi tanulmányok: minden harmadik kezelési hiba elkerülhető lenne
A fenti szám Németországra is érvényes, mondja a 2005-ben alapított „betegbiztonság akciószövetség”. A kiértékelés előzménye 151 tanulmány volt 25 országból, amelyek megállapításokat tartalmaztak a nem kívánt események, károsodások és majdnem bekövetkezett károsodások gyakoriságáról az egészségügyi ellátásban. A tanulmányokat 1995 és 2005 között végezték, 57 származik az USA-ból, 12 Ausztráliából, 11 Franciaországból. Németország a közös munkához 7 tanulmánnyal járult hozzá.