Struccpolitika: így hagyjuk figyelmen kívül a negatív információt

Az ember természeténél fogva motivált arra, hogy mellőzzön bizonyos információkat „a negatív érzések elkerülésének érdekében” – derül ki egy friss kutatásból. A pszichológusok úgy vélik, hogy a probléma társadalmi kortünet. Megvan a válasz, hogy miért vagyunk hajlamosak nem létezőként kezelni a mínuszba csúszott egyenlegről értesítő bankszámlakivonatot.

Struccpolitika: így hagyjuk figyelmen kívül a negatív információtAzért dugjuk homokba a fejünket, mert bűntudatot érzünk, amikor szembesülünk a valósággal – mondják a pszichológusok. A szakértők szerint a „struccprobléma” – tehát az olyan információk elkerülése, melyek akár segíthetnek is nekünk – a negatív érzések elkerülésére irányuló magatartás. 

Annak ellenére, hogy bizonyított tény: a visszajelzés olykor kifejezetten hasznos – például a mérlegre állás fogyási szándék esetén –, máskor az egyének direkt elkerülik a hasonló információkat. A kutatók úgy vélik, hogy az emberek azért hagyják figyelmen kívül a környezetükben zajló eseményeket, hogy elkerüljék a negatív érzéseket, amelyek a valósággal járnak; köztük gyakran éppen a bűntudatot. 

„Bizonyára sokan akadnak majd közöttünk, akik a karácsonyi időszakban szándékosan nem néznek rá a bankszámlájuk egyenlegére, vagy éppen mit sem törődnek az elfogyasztott ételek kalóriatartalmával annak ellenére, hogy mindannyian szeretnénk kézben tartani a pénzügyeinket és a súlyunkat. Eredményeink alapján a struccpolitika tényleg létezik, hiszen csaknem szó szerint homokba dugjuk a fejünket” – fejtegette a kutatást vezető Thomas Webb, a Sheffieldi Egyetem szakértője. 

„A struccprobléma akkor áll fenn, amikor az ember nem akarja tudni, mi folyik körülötte, illetve ő maga hogyan teljesít. A visszajelzés elkerülése lehetővé teszi a negatív érzések megúszását. Például a pénzköltésünk, illetve a partnerünk véleménye a szociális készségeinkről talán jobb, ha bizonyos helyzetekben véka alatt marad. Ezt hívjuk motivált hanyagságnak” – mondta a kutató a Social and Personality Psychology Compass című szakfolyóiratban megjelent tanulmány kapcsán.